Az 1956-os magyar forradalom az Osservatore Romano tükrében – 3. rész

Az Osservatore Romano vatikáni napilap a november 4-i szovjet agressziót követően megsokszorozta híradásait a magyarországi eseményekről.  A részletes politikai beszámolókon túl nagy teret szentelt a világegyház és az olasz helyi egyház kezdeményezéseinek, amelyek mind lelkileg, mind anyagilag a magyar nemzet megsegítésére irányultak. A véres, megtorló eseményekkel egyenes arányban nőtt világszerte a rokonszenv tüntetések száma a magyar forradalom és szabadságharc ügyéért. A vatikáni napilap rendszeresen közölte továbbá azoknak az olasz illetve francia kommunista vezetőknek, képviselőknek a nevét is, akik a magyarországi forradalom szovjet vérbe fojtását követően kiléptek pártjukból, miután megismerték a kommunizmus valódi arcát.

XII. Piusz pápa szándékának megfelelően minden olasz egyházmegye plébániáin, templomaiban engesztelő szentmiséket mutattak be az áldozatok lelki üdvéért, imanapokat, körmeneteket, bűnbánati napokat tartottak a „hős magyar nemzetért”. Ezen túl adományokat gyűjtöttek és számos karitatív megnyilvánulással segítettek a szovjet elnyomás áldozatain.

Ezekből a kezdeményezésekből emelünk ki most néhányat:

1956. november 8., csütörtök

A magyar nép ellenáll a hatalmas szovjet túlerővel szemben – a szovjet légierők hevesen bombázták a dunapentelei ipari központot – tovább folytatódik az általános sztrájk a Kádár kormány felhívásai ellenére – olvashatók a szalagcímek a vatikáni napilap első oldalán, amely közli a Rákóczi Adó felhívását: „Figyelem, figyelem... A szovjet csapatok fegyverletételre szólítottak fel bennünket. Nem csatlakozunk ehhez a kérelemhez. Ha szükséges, tovább küzdünk Magyarország szabadságáért az idegen megszállók ellen utolsó csepp vérünkig”. Miközben az USA-ban Dwigth Eisenhower-t újra elnökké választották, világszerte nagyméretű tüntetések zajlottak Magyarország szovjet megszállása ellen:

Stockholmban – több mint tízezren vettek részt az egyetemi városrészből kiinduló menetben, amely a külügyminisztériumnál ért véget, miközben a templomokban megkondultak a gyászharangok.

Koppenhágában a tömeg először a szovjet nagykövetség előtt tüntetett, majd a dán kommunista párt székháza elé vonult.

Brüsszelben mintegy ötezer diák megpróbálta megközelíteni az orosz nagykövetséget, de a felvonulást a rendőrség könnygázbombákkal és vízágyúkkal megakadályozta.

Lisszabonban több mint tízerez diák vonult végig a város központján. A miniszterelnök-helyettesnek képviselőjük átadott egy tiltakozást, amelyben többek között ez állt: a „szovjet gyilkosok barbár módon lemészárolták a magyarokat”.

Luxemburgban kétezer tüntető behatolt a szovjet külképviselet székházába. Az irodák bútorait az udvaron elégették. Egy nagyméretű Hruscsov képet is magukhoz ragadtak, valamint letépték az árbocról a szovjet zászlót. A tüntetés résztvevői elmondták: céljuk azt volt, hogy megakadályozzák a bolsevik forradalom évfordulójára emlékező ünnepség megtartását.

Miközben a tüntetők megszállták az épületet, Ivan Melnik orosz miniszter, aki díszegyenruhában várta a meghívottakat, a folyosókon keresztül az alagsorba menekült és a pincében rejtőzködött el. Luxemburg város polgármestere, Émile Hamilius a rendőrség közelményét követően személyesen a helyszínre sietett, hogy hivatalosan elnézést kérjen a történtekért. Ő talált rá a pincében a szovjet diplomatára és feleségére.

Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke bejelentette, hogy Spanyolország bojkottálja a Melbourne-i játékokat, így tüntetve Magyarország szovjet megszállása ellen.

Svájc Nemzeti Olimpiai Bizottsága is összeült, hogy eldöntse: részt vegyen-e az ország vagy sem az olimpián.

A Holland Olimpiai Bizottság szintén vizsgálja annak lehetőségét, hogy visszavonul, tiltakozásul az orosz akció ellen.

Szolidaritás a magyar néppel – az Olasz Katolikus Akció megmozdulásai

Rómában a „Teatro Argentina” színházban – az Olasz Katolikus Akció kezdeményezésére november 8-án, csütörtörkön ünnepélyes szolidaritási megmozdulásra kerül sor a magyar testvérekkel a katolikus szervezetek, politikai és egyházi hatóságok képviselőinek részvételével. Jelen lesznek a Magyarországról és a vasfüggönyön túli egyéb országokból érkezett menekültek, valamint a római lakosok. Gedda professzor, az Olasz Katolikus Akció elnöke tart beszédet, amelyben kifejezi a szabad népek és különösen a keresztény hívők méltatlankodását a magyar felkelés embertelen elnyomása ellen és ismételten a katolikusok teljes szolidaritásáról biztosítja a hősies magyar nemzetet.

Délelőtt fél 11-kor az Il Gesù templomban ünnepélyes szentmisét mutatnak be a Szentatya „Datis nuperrime” enciklikájában kifejezett szándékok szerint, a magyar elesettek lelki üdvéért és a világ békéjéért.

***

A Katolikus Tanítók Olasz Társulatának Országos Végrehajtó Szerve nyilatkozatot tett közzé a magyar felkelés kegyetlen elnyomásával kapcsolatban.

„Az olasz katolikus tanítók tisztelettel hajolnak meg a magyar nép áldozata előtt, annak reményében, hogy ez azonnal meghozza a szabadság és a béke termékeny gyümölcsét Magyarország és minden elnyomott nép számára. Különös meghatottsággal, testvéri szeretettel köszöntik a magyar tanárokat, gyermekeket és iskolásokat. Biztosítják őket lelki közelségükről és arról, hogy az olasz gyermekek szüntelenül imádkoznak győzelmükért, a jó, a szabadság, a hit győzelméért Magyarországon.

Az olasz katolikus tanítók végül százszoros elkötelezettséggel ismételten megújítják szilárd elhatározásukat: minden energiájukkal azon munkálkodnak, hogy leküzdjék Olaszországban a kommunista téveszmét; egyetlen gyermek vagy felnőtt lelkiismeretét se homályosítsa el” – hangzik többek között az olasz katolikus tanítók nyilatkozata.

Bíborosok és érsekek buzdításai, a magyarok iránti szolidaritás további megnyilvánulásai

Az egész olasz félszigeten november 7-én is folytatódtak a magyar szabadságért elesett hősök lelki üdvéért bemutatott szertartások.

Genovában Siri bíboros érsek bejelentette, hogy csütörtökön a Szent Lőrinc székesegyházban mutat be szentmisét. A papsághoz és a világi hívekhez intézett üzenetében többek között ezt írta: „Magyar testvéreink ismét szolgákká és áldozatokká váltak. Mindezidáig nem tették lehetővé, hogy a szabad népek segítséget nyújtsanak számukra. Mivel a szabadság és a tiszteletadás határai bezárultak és csak az isteni irgalmasság kapui maradtak nyitva, arra buzdítok mindenkit, hogy imádkozzon az Úrhoz a magyar nemzetért”.

Palermóban Ruffini bíboros érsek szintén jegyzetben fordult egyházmegyéjéhez, amelyben minősíthetetlennek nevezte azt, ami Magyarországon történik. Nem lehet megfelelően kifejezni azt a fájdalmat és méltatlankodást, amelyet minden becsületes ember lelkében ébreszt a gyalázatos kommunista invázió. Az orosz bolsevizmus pribékjei nem tisztelik a nőket, a gyermekeket, de még a betegeket sem, mivel még kórházakat is bombáztak. Ezek a gyász napjai – írta Ruffini bíboros. Palermói is mindig élen járt a szabadságért vívott küzdelemben, ezért most nyilvánosan is fejezze ki mély részvétét. Miközben fohászkodnak, hogy Magyarországon megszűnjön a szörnyűséges elnyomás, három napon át a palermói egyházmegye minden harangja halottakért harangozzon, a hívek pedig imára gyűljenek össze.

Milánó érseke, Giovanni Battista Montini a későbbi Boldog VI. Pál, november 9-ére, péntekre ima és bűnbánati napot hirdetett meg, a belváros utcáin végighaladó körmenettel.

„Miközben szemünk előtt hitvány módon végbe megy a magyar nép elpusztítása, miközben megsértik a civilizált nemzetek közötti béke egyezményt, megújítjuk imára szólító felhívásunkat. Mert az ima a mi erősségünk: ez a védtelen lélek fegyvere, a jó lelkiismeret támasza, amely képessé tesz arra, hogy ellenálljunk gyűlölet nélkül. Imádkoznunk kell az ádáz sorsú és hősies Magyarországért, hogy végül győzedelmes legyen szent szeretete a szabadság és a hit iránt; imádkozzunk az orosz népért is, hogy ne legyen az egész világot érintő barbár fenyegetés eszköze, materialista szociológiai kísérletezések félelmetes színhelye, imádkozzunk, hogy népünk – élén a dolgozókkal – végleg szabaduljon meg attól az erkölcsi bűnrészességtől, amely a kommunista álszentség és erőszak bűnös folyamataihoz kapcsolja.

Magyarország a hit és a civilizáció védőbástyája

Az észak-olaszországi ún. Flaminia régió érsekei és püspökei Bolognában gyűltek össze évi találkozójukra, amelyen közös nyilatkozatot tettek közzé. Bizalommal emelik imáikat az Úrhoz, hogy szünjön meg a vérontás. Az élőknek biztosítsák szent jogukat: a szabadságot és a békét, a halottak számára az örök nyugodalmat. Kifejezik szolidaritásukat a Csönd Egyházaival, különösen Magyarországgal, amely a hit és a civilizáció védőbástyája. A dokumentumot Giacomo Lercaro bolognai bíboroson kívül aláírták Faenza és Ravenna érsekei, valamint a térség minden püspöke. 1956. november 9., péntek

A magyar felkelők végső felhívása – a magyar írók drámai üzenete a világ értelmiségéhez – a szovjetek újabb ultimátuma a szabadságharcosoknak

Az Osservatore Romano címlapja a vastagbetűs hírek alatt Mindszenty bíborosnak a pápa iránt érzett hálájáról tájékoztat.  

„Egy olasz katolikus filmhiradó kiküldötte, Magyarországról visszatérve közzétette Mindszenty bíboros néhány nyilatkozatát, amelyek nemsokkal azelőtt hangoztak el, hogy a szovjet csapatok ismételten lerohanták a magyar fővárost. Ezek a nyilatkozatok ékesszóló bizonyítékai annak a hálának, amelyet a tiszteletreméltó Bíboros a Szentatya iránt érez” – írja a vatikáni napilap.

A Bíboros a következőket mondta: „A Szentatya ismeri fővárosunkat, ismeri országunkat. Azt a csodálatos látványt, amelyet szívében őriz, ma végtelen gyász borítja sötétségbe. Értesültünk a Szentatya irántunk való atyai érzéseiről és gondoskodásáról. Mély hálát érzünk tehát iránta. Én személyesen tiszteletteljesen megköszönöm a Szentatyának irányomban mutatott jóságát. A magyar nép soha nem szűnt meg szeretni a pápát. A Mennyei Atya áldja meg aggodalmait és gondoskodását és hallgassa meg értünk felajánlott imáit”.

A magyar írók drámai üzenete a világ összes értelmiségéhez: hazánk és Európa szabadságáért harcolunk

„Költők, írók, az egész világ értelmiségei! A magyar írók fordulnak hozzátok. A Magyar Írók Szövetségének felhívása (a Szabad Kossuth Rádió utolsó híradása).

„Itt a Magyar Írók Szövetsége! A világ minden írójához, tudósához, minden írószövetségéhez, akadémiájához, tudományos egyesüléséhez, a szellemi élet vezetőihez fordulunk segítségért. Kevés az idő! A tényeket ismeritek, nem kell ismertetni. Segítsetek Magyarországon! Segítsetek a magyar népen! Segítsetek a magyar írókon, tudósokon, munkásokon, parasztokon, értelmiségi dolgozókon! 

A barrikádokon harcolunk hazánk és Európa szabadságáért és az emberi méltóságért. Meghalunk, de áldozatunk ne legyen haszontalan. A végső órában és egy vérző nemzet nevében fordulunk hozzátok: "Camus, Malraux, Mauriac, Russel, Jaspers, Einaudi, T. S. Eliot, Kostler, Madariaga, Jimenez, Kazantzakis, Lagerkvist, Laxness, Hesse és a lélek többi harcosa. Ütött az óra! A szavak már nem elégségesek! Cselekedjetek! Rázzátok fel Nyugat rettenetes tétlenségét! Cselekedjetek! Cselekedjetek! Cselekedjetek!”

A világ több fővárosában a szovjet diplomáciai képviseletek megünnepelték a bolsevik forradalom 39. évfordulóját. Az ünnepségeket azonban csaknem mindenütt bojkottálta a diplomáciai testület, tiltakozásul a magyarországi agresszió ellen.

Londonban a kormány egyetlen tagja sem vett részt a szovjet nagykövet által adott fogadáson.

Párizsban csak a protokoll főnök volt jelen, távolmaradtak a kormány tagjai, a NATO országok nagykövetei és képviselői. Az est folyamán tüntetők csoportjai tüzet gyújtottak a kommunista párt székházánál.

Luxemburgban a kedd esti incidensek miatt, amely a szovjet külképviselet helységeinek szétzúzásával ért véget, megtiltottak minden öt személy feletti csoportosulást. A középületeken félárbocra eresztették a zászlókat a magyar események iránti gyász jeleként.

Új-Delhiben tüntetést tartottak Magyarországért a szovjet nagykövetség előtt, miközben tartott a fogadás, amelyről a nyugati diplomaták nagy része távol maradt.

Buenos Aires-ben tüntetők csoportjai tüzet próbáltak gyújtani a szovjet nagykövetség épülete előtt, miközben folyt a fogadás, de a rendőrség könnygázbombákkal visszaszorította őket. Az argentínai Rosario városban az orosz agresszió ellen tüntető tömeg felgyújtotta a kommunista párt székházát.

Moszkvában szintén nem vettek részt a nyugati diplomaták a szovjet kormány által rendezett fogadáson.

A katolikus aktivisták imája a magyar elesettekért

November 8-án, csütörtökön a Jézus Legszentebb nevének szentelt jezsuita templomban, az Il Gesù-ban, a Szentatya „Datis nuperrime” enciklikája szándékainak megfelelően ünnepélyes szentmisét mutattak be a magyar elesettek lelki üdvéért és a világ békéjéért.

A templom homlokzatán a következő felirat díszelgett: „Az Olasz Katolikus Akció, a keresztény nép érzelmeinek tolmácsolója lerója tiszteletét a hősies magyar nemzet áldozata előtt, Istenhez emelve fohászát a békéért és az elnyomottak szabadságáért”.

A templomhajó közepén állították fel a ravatalt, amelyet a magyar nemzeti zászló takart be és gyertyák, valamint a katolikus társulatok zászlói vettek körül. Jelen voltak a polgári hatóságok képviselői, hívek tömege. Az oldalkápolnákat diákok töltötték meg. A szertartáson részt vettek a vatikáni államtitkárság képviselői, a Szentszék mellé rendelt diplomáciai testület tagjai, továbbá Báró Apor Gábor (volt szentszéki nagykövet) a Magyar Katolikus Akció részéről.

Az egyetemi diákok szolidaritása a magyar néppel

Tovább folytatódnak az olasz egyetemisták tüntetései. Egy 14 tagú küldöttségük gyalog érkezett Rómába a mintegy 90 km-re fekvő Civitavecchia-ból, Toscana, Piemonte, Lombardia, Liguria tartományok képviseletében. Rómában a Szent Péter tér közelében (Porta Cavalleggeri) találkoztak a többi egyetem képviselőivel, több ezer diákkal.  A menet a külügyminisztériumig haladt, ahol a gyalogos csoport, az olasz egyetemisták nevében átadta tiltakozó jegyzékét. Az amerikai nagykövetségen egy magyar és egy lengyel diák három olasz társával együtt felhívást nyújtott át John Durnford Jernegan diplomatának azzal a kéréssel, hogy az ENSZ lépjen közbe az elnyomott magyarok érdekében.

Giornata pro-Ungheria – Szolidaritási Nap Magyarországért az egész félszigeten

Az Olasz Katolikus Akció november 11-ére, vasárnapra az egész országra kiterjedő szolidaritási napot hirdetett meg Magyarországért. A hívek minden egyházmegyében, minden plébánián ünnepélyes megmozdulásokat tartanak. Délelőtt szentmisén vesznek részt a Szentatya felhívásának megfelelően: a szent rítusok legyenek az első keresztény cselekedetek a tragikus helyzetben. A gyűléseken beszédek hangzanak el. Az országos polgári bizottság határozottan támogatja a szolidaritási napot, amelyen aláírásokat gyűjtenek, és tiltakozó üzenetet juttatnak el az ENSZ-hez.

Bíborosok és érsekek figyelmeztetése: a komunizmus fenyegeti a keresztény hitet és magát az emberi közösség létét

Bologna bíboros érseke, Giacomo Lercaro bíboros nyilatkozata:

„Egy materialista tan erkölcsi bukásával szemben, amely a földi paradicsom délibábjával tagadta Istent és a mennyet, elfojtotta a szívek legmélyebb vágyait és mindenütt gyűlöletet és terrort teremtve megvalósította a földi poklot, mi még erőteljesebben, mint valaha megvalljuk katolikus hitünket”.

Dalla Costa bíboros, firenzei érsek jegyzéket intézett papjaihoz és az egyházmegye világi híveihez, bejelentve, hogy pénteken ünnepélyes szertartásokat tartanak, fohászkodva az Úrhoz a sokat szenvedett magyar nemzetért, kifejezve a hívek részvétét hosszan tartó, kimondhatatlan szenvedésében. A gyászba öltözött székesegyházban az esti szentmise után körmenetet tartanak, minden templomban megkondulnak a gyász harangjai.

Catania érseke szintén elrendelte, hogy egyházmegyéjében minden plébániatemplomban tíz percen át harangozzanak délután 6 órától kezdve a gyász és a magyar néppel való szolidaritás jelenként.

Milánóban a Kereszténydemokrata párt szervezésében a Dóm-téren tartottak rokonszenv megmozdulást, a szónoki emelvényt a gyász jeleként magyar zászló díszített, amit a budapesti Szent István bazilika oltárán áldottak meg. Miután a téren elénekelték a magyar nemzeti himnuszt, a tömeg egy emberként kiáltotta: „Éljen a szabad Magyarország, éljen a magyar nép!”.

Az ANSA tájékoztatása szerint előző este Padova-ba érkezett a Máltai Lovagrend teherautó-konvoja, amely visszatért Magyarországról. A rend által felkínált segélyt szállították el a magyar hazafiak részére, az adományokat közvetlenül Mindszenty bíborosnak adták át. Az olasz segélynyújtók addig tudták küldetésüket teljesíteni, amíg a szovjet harckocsik meg nem érkeztek.

Loreto – ünnepi szertartások Magyarország Királynője tiszteletére

November 3-tól nyolc napon át a Loreto-i Szent Házban a kapucinus atyák minden reggel 9 órakor szentmisét mutatnak be Magyarország Királynője – „Regina Hungariae” - tiszteletére, a Szentatya, XII. Piusz szándékának megfelelően. Primo Principi prelátus, apostoli adminisztrátor október 28-i közleményében a következő szavakkal fordult a város lakosságához: „Nem maradhatunk érzéketlenek vagy közömbösek a nemes magyar nemzet szenvedésével szemben: a magyar nép minden társadalmi rétege, munkások, parasztok, értelmiségiek egységesen léptek fel, hogy visszaszerezzék azokat az ideálokat, amelyek a mieink is: nem maradhatunk közömbösek a kegyetlenül elpusztított életek ezreivel szemben”.

(vm)