Isten Báránya az egyedüli Üdvözítő – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa az evangéliumi szakaszt (Jn, 29-34) elemezve hangsúlyozta, hogy középpontjában Keresztelő Szent János következő szavai állnak: “Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!”. Szavait tekintete és Jézusra mutató ujjai kísérik. Képzeljük el a jelenetet - mondta Ferenc pápa. A Jordán folyó partján állunk. János keresztel; nagyon sokan gyűltek össze, különböző korú férfiak és nők, hogy fogadják a keresztséget annak a férfinak a kezéből, aki sokakat Illésre, a nagy prófétára emlékeztetett, aki kilenc évszázaddal azelőtt megtisztította az izraelitákat a bálványimádástól és elvezette őket a szövetség Istenében való igaz hithez, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenéhez.

A Messiás közel van, készüljünk fel fogadására

János azt hirdeti, hogy közel van Isten országa. A Messiás hamarosan kinyilvánítja önmagát, ezért fel kell készülni fogadására, meg kell térni és az igazságosságnak megfelelően kell viselkedni. János a Jordán folyóban megkereszteli a népet, a bűnbánat konkrét eszközét kínálva fel számukra. Ezek az emberek azért jöttek el hozzá, hogy megbánják bűneiket, hogy vezekeljenek, hogy új életet kezdjenek. János tudja, hogy a Messiás, az Úr Felkentje már közel van. Az lesz a jel, hogy leszáll majd rá a Szentlélek; Ő hozza majd el az igazi, a Szentlélekben való keresztséget.

Jézus a bűnösök között kezdi meg nyilvános működését

És íme, elérkezik a pillanat: Jézus megjelenik a folyó partján az emberek között, megjelenik a bűnösöknek, mint amilyenek mi vagyunk mindnyájan. Ez nyilvános működésének első cselekedete, első tette, miután elhagyta názáreti otthonát. Harminc évesen lemegy Júdeába a Jordán folyóhoz és János kezéből felveszi a keresztséget. Tudjuk, mi történik – emlékeztetett a pápa a múlt vasárnapi evangéliumra. Jézusra galamb képében leszáll a Szentlélek és az Atya hangja kihirdeti, hogy ő a szeretett Fiú (vö. Mt 3,16-17). Ez volt a jel, amelyet János várt. Ő Jézus, a Messiás. János megdöbben, mert Jézus elképzelhetetlen módon, a bűnösök között jelent meg, hozzájuk hasonlóan – sőt értük – felvette a keresztséget.

János követői közül néhányan Jézus tanítványaivá lettek

A Lélek azonban megvilágosítja Jánost és megérteti vele, hogy így teljesedik be Isten igazságossága, üdvösségterve: Jézus a Messiás, Izrael Királya, de nem evilági hatalommal rendelkezik, hanem ő Isten Báránya, aki magára veszi és elveszi a világ bűneit. János így mutatja be Jézust az embereknek és tanítványainak. Mert Jánosnak volt egy népes tanítványi köre, akik lelki vezetőjüknek választották és közülük néhányan éppen Jézus első tanítványaivá váltak. Jól ismerjük nevüket: Simon, későbbi nevén Péter, testvére, András, Jakab és testvére János. Mindnyájan halászok, mindnyájan galileaiak, mint Jézus.

Ez a jelenet döntő történelmi tény hitünk számára

Miért időztünk ilyen sokáig ennél a jelenetnél? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Mert döntő történelmi tény, nem pusztán anekdota! Ez a jelenet meghatározó hitünk számára és az egyház küldetése számára. Az egyház minden időben arra kapott meghívást, hogy azt tegye, amit Keresztelő Szent János tett. Mutassa fel Jézust: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit!”. Ő az egyedüli Üdvözítő! Ő az Úr, az alázatos a bűnözők között. Nem valaki más, egy hatalmas, aki még eljön, nem, Ő az, Jézus!

Az egyház nem önmagát, hanem Krisztust hirdeti

Ezek azok a szavak, amelyeket mi, papok minden nap elismételünk a szentmisén, amikor felmutatjuk a híveknek a kenyeret és a bort, amelyek Krisztus Testévé és Vérévé változtak át. Ez az a liturgikus gesztus, amely az egyház egész küldetését képviseli, amely nem önmagát hirdeti. Jaj, az egyháznak, amikor önmagát hirdeti; elveszíti az iránytűt, nem tudja, merre tart! Az egyház Krisztust hirdeti, nem önmagát viszi el az emberekhez, hanem Krisztust. Mert egyedül Ő és csakis Ő az, aki üdvözíti népét, megszabadítja a bűntől és elvezeti a valódi szabadság földjére.

Szűz Mária, Isten Bárányának Anyja segítsen bennünket, hogy higgyünk Jézusban és kövessük Őt.

A pápa a kiskorú migránsok védelmére buzdított

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy ez a vasárnap a Migránsok és Menekültek Világnapja, amelynek témája: „Kiszolgáltatott és érdekeikért kiállni képtelen kiskorú elvándorlók”. Ezek a kis testvéreink, különösen, amikor kísérő nélküli kiskorúak, számos veszélynek vannak kitéve – mondta a Szentatya. Szükség van rá, hogy minden lehetséges intézkedéssel biztosítsák a kiskorú migránsok oltalmát és védelmét, valamint integrációját.

A különböző kultúrák találkozása mindenkit gazdagít

A pápa külön üdvözölte a Szent Péter téren megjelen különféle etnikai közösségek képviselőit. Azt kívánta nekik, hogy derűsen éljenek a befogadó helyeken, tiszteletben tartva a törvényeket és hagyományokat, ugyanakkor őrizzék meg származási kultúrájuk értékeit. A különböző kultúrák találkozása mindig gazdagodást jelent mindenki számára – állapította meg a pápa.

Cabrini Szent Franciska, a migránsok védőszentje 100 éve hunyt el

Köszönetét fejezte ki a római egyházmegye Migrantes hivatalának és mindazoknak, akik a migránsokkal dolgoznak, hogy befogadják és elkísérjék őket a nehézségek között. Folytassák tovább munkájukat, emlékezve Cabrini Szent Franciska Xavéria, a migránsok védőszentje példájára, aki 100 évvel ezelőtt hunyt el. Ez a bátor szerzetesnő egész életét annak szentelte, hogy elvigye Krisztus szeretetét mindazokhoz, akik távol éltek hazájuktól és családjuktól. Tanúságtétele segítsen bennünket, hogy gondját viseljük idegenből érkezett testvérünknek, akiben jelen van Jézus, aki gyakran szenved, akit visszautasítanak és megaláznak. A Bibliában hány alkalommal kért bennünket az Úr, hogy fogadjuk be a migránsokat és idegeneket, emlékeztetve rá, hogy mi is idegenek vagyunk!

A pápa köszöntötte az Olaszországból és számos országból érkezett híveket, társulatok és csoportok tagjait, külön megemlítve egy spanyol oktatási intézet diákjait. Végül szép vasárnapot és jó ebédet kívánt, majd szokásához híven arra kérte a jelenlévőket, hogy ne feledkezzenek el imádkozni érte.

(vm)