2017-02-06 14:25:00

A keresztény a szeretet, nem pedig a kötelesség rabszolgája - Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája


A mereven gondolkodók „félnek attól a szabadságtól”, amit Isten ad nekünk, „félnek a szeretettől”. „A keresztény ember a szeretet és nem a kötelesség rabszolgája” – emelte ki Ferenc pápa hétfő reggeli homíliájában és arra bíztatta a híveket, hogy „ne rejtőzzenek el a parancsolatok merevségében”.

A teremtés dicsérete

A hétfői napi olvasmány a világ teremtéséről szól, a 103. zsoltár a teremtés dicsőítéséről beszél, míg az evangélium Jézus hatalmát emeli ki: ruhájának érintésétől is meggyógyulnak a betegek. Ferenc pápa az Isten csodatetteit magasztaló zsoltárhoz fűzte gondolatait. „Az Atya a teremtés művein munkálkodik, Fián keresztül pedig ennek a csodának az újjáteremtésén fáradozik”. Ferenc pápa felemlítette a válaszát egy gyermek korábbi kérdésére, aki azt faggatta, hogy vajon mit csinált az Isten a teremtés előtt: Szeretett! – hangzott a válasza.

„Miért teremtette a világot az Isten?” – tette fel a közismert kérdést a pápa. „Egyszerűen azért – adta meg a választ –, hogy megossza a teljességét, hogy legyen valaki, akinek adjon és megossza vele a teljességét. Az újjáteremtésben Isten a Fiát küldi, hogy újra rendezze a világot: a csúnyát széppé, a tévedést igazzá, a rosszat jóvá alakítsa”.

Nyissuk meg a szívünket, ne rejtőzzünk el a parancsolatok merevségében

„Amikor Jézus azt mondja «Atyám szüntelenül munkálkodik, ezért én is munkálkodom» (Jn 5,17), a törvénytudók megbotránkoztak benne és meg akarták ölni emiatt. Miért? Mert Isten dolgait nem tudták ajándékként fogadni! Csak úgy, mint igazságosságot! Ezek pedig a parancsolatok. Nincs is sok belőlük, csináljunk többet! – gondolták. És ahelyett, hogy megnyitották volna a szívüket az ajándék előtt, bezárkóztak és menedéket kerestek a parancsolatok merevségében, amiknek a számát megszaporítottak egészen ötszázig, vagy még tovább…! Nem tudták elfogadni az ajándékot, amit pedig csak szabadsággal lehet befogadni. Ezek a merev emberek féltek a szabadságtól, amit az Isten ad nekünk, féltek a szeretettől” – hangsúlyozta a pápa.  

A keresztény ember a szeretet és nem a kötelesség rabszolgája

„Ezért mondja az evangélium, hogy «meg akarták ölni Jézust» e szavai után, mert azt mondta, hogy az Atya ezeket a csodákat ajándékba adta. Úgy kell tehát fogadni, mint az Atya adományát. Ezért dicsértük az Atyát – utalt a pápa  a zsoltárra –, Hatalmas vagy, Uram! Szeretlek téged, mert nekem adtad mindezeket. Megmentettél, megteremtettél engem. Ez a dicséret, az öröm imádsága, mely örömet ad a keresztény életnek, nem pedig bezárt és szomorú ember imádsága, aki sohasem fogad el ajándékot, mert fél a szabadságtól, amely mindig ajándékot hoz magával. A merev ember csak a kötelességét ismeri, a zárt kötelességét. Rabszolgája, foglya a kötelességnek, nem pedig a szeretetnek. A kötelesség rabszolgája és nem a szereteté!” – hangsúlyozta a pápa. „Amikor a szeretet rabszolgája leszel, akkor leszel szabad. De szép is ez a szolgaság! Ám ők nem értették meg ezt”.

Fogadjam ajándékként Isten nagyszerű csodáit

„Íme ezek az Úr nagy csodái – folytatta összefoglalásképpen a pápa – a teremtés csodája és a megváltás, vagyis az újjáteremtés csodája! Kérdezzük meg magunktól – ajánlotta –: Hogyan fogadom én ezeket a csodákat? És ha ajándékként fogadom, akkor szeretem is a teremtést? Őrzöm is a teremtett világot? Merthogy ajándékba kaptam. Aztán, hogyan fogadom a megváltást, amit az Istentől kaptam? A megbocsátást, amit Isten ad, hogy fia legyek a Fiával? Szeretettel, gyengédséggel, szabadsággal? Vagy pedig elrejtőzöm a zárt parancsolatok merevségébe, melyek – zárójelbe téve – látszólag mind nagyobb szabadságot adnak, de nem adnak örömet, mert nem tesznek szabaddá. Ezeket a kérdéseket mindenki felteheti magának” – ajánlotta újból a pápa, majd így fohászkodott homíliája végén: „Az Úr értesse meg velünk ezeket a dolgokat, hogy mit csinált a teremtés előtt, hogy szeretett. Értesse meg velünk a szeretetét, hogy elmondhassuk: Hatalmas vagy, Uram! Köszönöm, köszönöm!”

(vl)    








All the contents on this site are copyrighted ©.