Szentszék: összehangolt cselekvés kell az óceánok védelmében

A cselekvés három szintje a nemzetközi, regionális és helyi politika. A Szentszék ezeket ösztönzi a tengerek és óceánok biodiverzitásának védelmére illetve mindazoknak a tevékenységeknek a felszámolására, amelyek visszaélések következtében pusztítják ezt a gazdagságot. Bernardito Auza érsek, a Szentszék állandó megfigyelője az ENSZ New York-i székhelyén felszólalt egy ENSZ konferencia előkészítő bizottságának ülésén, amely a fenntartható fejlődés 14. célkitűzésével foglalkozik. Ez pedig az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások védelmére és fenntartható használatára irányul.

A teremtett világ tiszteletben tartása

A vatikáni képviselő felhívta a jelenlevők figyelmét Ferenc pápa Laudato si k. enciklikájának arra a részére, amelyben a jelenlegi ökológiai válságról szól: a tengerek szennyezéséről, elsavasításáról, a víztartalékok csökkenéséről, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) elvesztéséről, a tengeri és part menti ökoszisztéma pusztulásáról. Ezekkel foglalkozik az ENSZ által erről a témáról elindított párbeszéd is. A dialógus alapját képező alapelvek: a teremtett világ tisztelete, a közjó, minden ember méltósága és a mindenkit megillető igazságosság.

Az ökológiai válság morális válság is

Ferenc pápa meggyőződését idézve, miszerint nem lehetséges megfelelő módon szembe nézni az emberi viselkedés környezetre ható negatív következményeivel anélkül, hogy figyelembe vennénk e viselkedés okait és hatásait. Auza érsek felvetette Ferenc pápa gondolatát a párbeszéd elindítására, amelynek célja a nemzetközi közösségen belüli közös álláspont és cselekvés elérése. Az akcióterv vonja be a döntési folyamatba különböző szinteken a politika és a gazdaság, illetve a jog és a tudomány, a filozófia és a kultúra világát. Az etikai és vallási intézményeknek is adjon szerepet, mert az ökológiai problémák elleni küzdelemnek morális és spirituális dimenziója is van – figyelmeztetett a szentszéki képviselő.

Az egyetlen út az összehangolt cselekvés

Közös megközelítést kell kialakítani minden szektorban, amelyek az óceánok  szennyezésének és elsavasításának csökkentését keresik a fenntartható és az alacsony mértékű halászat elősegítésével, a fejlődő országok szegény lakossága különleges körülményeinek elismerésével, valamint a nemzetközi, regionális és helyi törvények gyakorlati alkalmazásával, továbbá olyan politikai intézkedésekkel, amelyek ezeket a célkitűzéseket követik. Egyetlen hiteles partnert sem szabad kizárni ebből a párbeszédből – hívta fel a figyelmet Bernardito Auza érsek, a Szentszék állandó ENSZ megfigyelője New York-ban.

(sv)