Ferenc pápa látogatása egy római plébánián: A bosszúvágy helyett válasszuk a megbocsátást

Február 19-én, vasárnap délután Ferenc pápa meglátogatta a Jézus Szívéről nevezett Szent Mária Jozefa római plébániát. A város keleti perifériáján lévő plébániát 15 évvel ezelőtt már felkereste II. János Pál pápa, nemsokkal a templom építésének befejezését követően. Ez a tizenharmadik alkalom, hogy Ferenc pápa fölkeresi egyházmegyéjének egy plébániai közösségét. A „Ponte di Nona” nevű római külváros lakói a lepusztultság, a szegénység és a munkanélküliség problémáival küzdenek.

A bosszúvágy helyett válasszuk a megbocsátást

A szentmisén Ferenc pápa arra buzdította a híveket, hogy haladjanak az életszentség útján, kérjék a kegyelmet, hogy leküzdjék szívükben a neheztelést, a haragot, és képesek legyenek még ellenségeikért is imádkozni.

A Szentatya rögtönzött szavakkal mondta el homíliáját, hangsúlyozva, hogy az olvasmányok üzenete egységes és egy életprogramot jelöl meg: “Legyetek szentek, mert én, a ti Uratok, Istenetek, szent vagyok”. “Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok”. „De hogyan lehetünk szentek?” – erre a kérdésre Jézus konkrét példákkal ad választ. “Semmi bosszúállás” – hangsúlyozta a pápa. „Majd még megfizetsz ezért!” – ezek a szavak nem képezhetik részét a keresztény nyelvezetnek – tette hozzá, rámutatva, hogy a bosszúállás, a neheztelés helyett a hívőknek a megbocsátás, a sértések elfelejtésének útját kell választaniuk.

A világban jelenlévő gyűlölet az egyének szívében kezdődik

A nagy háborúk, népek, gyermekek legyilkolása, a világban jelenlévő gyűlölet ugyanaz a gyűlölet, ami az egyes ember szívében van egy másik ember iránt. Természetesen az előző sokkal nagyobb, de ugyanarról a gyűlöletről van szó.

„Bocsássunk meg szívünkben. Ez az életszentség útja, ez távolít el a háborúktól. Ha a világon minden férfi és nő megtanulná ezt, akkor nem lennének háborúk. A háború itt kezdődik: a keserűségben, a neheztelésben, a bosszúvágyban, a „majd még megfizetsz ezért” mentalitásban. De ez tönkre teszi a családokat, a barátságokat, városnegyedeket...” – mutatott rá homíliájában Ferenc pápa, majd így folytatta:

„Isten nagylelkű, Istennek nagy a szíve, mindent megbocsát, irgalmas. Ha Ő irgalmas, ha Ő szent, ha Ő tökéletes, akkor nekünk is irgalmasnak, szentnek és tökéletesnek kell lennünk. Ez az életszentség”.

A pápa ezután a következőt javasolta: „Kezdjük apránként. Mindnyájunknak vannak ellenségei; mindnyájan tudjuk, hogy ez vagy az a személy rosszakat mond rólunk, hogy gyűlöl bennünket. Jézus azt kéri tőlünk, hogy imádkozzunk ellenségeinkért, azokért, akik nem jók, mindenkiért”. „Imádkozzunk azokért, akik megölik a gyermekeket a háborúban? Ez nagyon nehéz, de meg kell tanulnunk imádkozni értük, hogy megtérjenek”.

Az ima a háború ellenszere

A Szentatya ismét feltette a kérdést: „Imádkozunk azokért a személyekért, akik közel vannak hozzánk, gyűlölnek bennünket vagy rosszat tesznek nekünk? Ez nehéz, - mondhatná valaki – hiszen kedvem lenne inkább torkon ragadni az illetőt...”. „Ennek ellenére imádkozzunk, hogy az Úr megváltoztassa az életét. Az ima a gyűlölet, a háború ellenszere. Ezek a háborúk otthon, a városnegyedben, a családban kezdődnek” – mondta a pápa, utalva a családi belháborúkra, amelyek például az örökségért folynak: hány család megy tönkre, mert gyűlölik egymást az örökségért!”

Minden nap imádkozzunk egy-egy ellenségünkért

Ezzel szemben az imának nagy hatalma van, legyőzi a rosszat, elhozza a békét. “Legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok”. Ezért kérjük a kegyelmet, hogy ne őrizzük meg szívünkben a neheztelést, hogy imádkozzunk ellenségeinkért, azokért a személyekért, akik nem szeretnek bennünket, imádkozzunk a béke kegyelméért. A pápa arra kérte a híveket, hogy minden nap imádkozzanak egy-egy személyért, akit ellenségeik között tartanak számon. Így győzünk, így haladhatunk előre az életszentség és a tökéletesség útján.

A pápalátogatást egy találkozásokban gazdag délután zárta le

Különösen élénk volt a találkozó a katekizmusra járó gyermekek és fiatalok csoportjával. Ferenc pápa a rá jellemző közvetlenséggel válaszolt a gyermekek kérdéseire: „Miért lettél pápa? Amikor kicsi voltál, mi szerettél volna lenni, ha felnősz? Melyik volt életed legnehezebb szakasza?” A pápa köszöntötte továbbá a plébánia betegeit, az időseket, a szülőket, akik a közelmúltban kereszteltették meg gyermekeiket, valamint a plébániai Caritas személyzetét és az általuk gondozott családokat.

(vm)