Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Alkalmazások:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Audiencia, Úrangyala

Ferenc pápa szerdai katekézise az Isten Szaván alapuló reményről

Az Isten Szavából erőt merítő reményről beszélt - AP

22/03/2017 11:39

Nagyböjt harmadik hetének szerdáján Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott katekézis során ezúttal a Biblia szavára alapozott keresztény reménységről beszélt, Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levele 15. fejezete alapján: „Nekünk, erőseknek az a kötelességünk, hogy elviseljük a gyengék gyarlóságát, és ne a magunk javát keressük. Törekedjék mindegyikünk embertársa javára és épülésére. Amit hajdan megírtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk reményünk megőrzésére. Adja meg nektek a béketűrés és vigasztalás Istene, hogy Krisztus Jézus akarata szerint egyetértsetek” (Róm 15,1-2.4-5).

A keresztény remény az állhatatosságra és a vigasztalásra épül

Ferenc pápa ismét Pál apostol tanításából merítette alapgondolatát. A keresztény remény nála nem optimizmus, hanem az állhatatosságra és a vigasztalásra épül. Az idézett szakaszban a reménység először az Írásokra majd az Istenre vonatkozik. Melyik a mélyebb és igazabb értelmezés és miként vetnek fényt a reménységre? – tette fel a kérdést a pápa.   

Aki állhatatos, nem fárad bele a vigasztalásba     

Az állhatatosságot úgy is meghatározhatnánk, mint türelem, vagyis képesség a hordozásra, tartani a vállat, hűségesnek maradni, még akkor is, amikor az túl nagynak és tarthatatlannak tűnik. A vigasztalás ellenben az a kegyelem, hogy be tudjuk fogadni és fel is tudjuk mutatni Isten együttérző jelenlétét és művét minden helyzetben, még a csalódás és szenvedés esetén is. Most Szent Pál arra emlékeztet bennünket, hogy az állhatatosságot és a vigasztalást különös módon a Szentírás közvetíti. Ugyanis Isten Szava fordítja a tekintetünket Jézusra, hogy jobban ismerjük őt és hozzá hasonuljunk. Második helyen Isten Szava felfedi, hogy az Úr valóban az állhatatosság és a vigasztalás Istene, aki hűséges marad a szeretetében, vagyis állhatatos és nem fárad bele szeretni sohasem. Aki állhatatos, az mindig szeret. Gondjába vesz bennünket, bekötözi a sebeinket jóságával és irgalmával, vagyis megvigasztal – hangsúlyozta a pápa.

Az Úrhoz közel állva, az ő ereje által leszünk a reménység magvetői              

„Nekünk, erőseknek az a kötelességünk, hogy elviseljük a gyengék gyarlóságát, és ne a magunk javát keressük” – idézte a pápa Pál szavát, hozzáfűzve: Az erősek kifejezés elbizakodottnak tűnhet, de az evangélium logikájából tudjuk, hogy itt az ellenkezőjét jelenti, vagyis azt, hogy a mi erőnk az Úrtól ered, nem a miénk. Aki megtapasztalja a saját életében az Isten hűséges szeretetét, az megteheti, sőt annak kötelessége, hogy a gyengébb segítségére siessen és magára vegye törékenységüket. Ha mi az Úrhoz közel vagyunk, akkor lesz erőnk ahhoz is, hogy a gyengék és rászorulók mellé álljunk, hogy megvigasztaljuk őket. Olyan csatornák leszünk mi ezáltal – magyarázta a pápa –, ami által az Úr adományait közvetítjük és így leszünk a reménység magvetői. Ezt kéri tőlünk az Úr, hogy ezzel az erővel tudjunk vigasztalni és reménységet vetni.

A reménység a konkrét osztozásban és a kölcsönös szolgálatban ölt testet

Ennek az életstílusnak a gyümölcse nem egy olyan közösség, melyben némelyek az NB 1-ben, mások az NB 2-ben vannak, mert egyesek erősek, mások pedig gyengék. A gyümölcs, amiről Pál apostol ír, hogy ugyanolyan érzéssel legyünk egymás iránt, Jézus Krisztus példája nyomán. Isten Szava táplálja a reménységünket, ami a konkrét osztozásban és a kölcsönös szolgálatban ölt testet. Hiszen aki most erős, előbb vagy utóbb megtapasztalja saját törékenységét és azt is, hogy rászorul mások segítségére. Mindez akkor lehetséges, ha Jézust helyezzük a középpontba, az ő Szavát, mert ő az erős. Ő ad nekünk az erejéből, ő ad nekünk türelmet, amiből a reménység fakad, ami vigasztalást hoz.

Az Írások szerint Jézus Krisztus Atyja az állhatatosság és a vigasztalás Istene

Kedves testvéreim, nem tudunk eléggé hálát adni az Istennek Szava adományáért, ami az Írásokban van jelen. Ebben a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja úgy nyilvánul meg számunkra, mint az állhatatosság és a vigasztalás Istene. Ennek jegyében tudatosul bennünk, hogy a mi reményünk nem a saját erőnkre épül, hanem Isten örök tervére és hűségére – fejezte be Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott szerdai katekézisét.

(vl) 

22/03/2017 11:39