Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Találkozók, események

Ferenc pápa: az EU vezetői találják meg egy „új európai humanizmus” útját

Ferenc pápa Európa mai vezetőihez szól - AFP

24/03/2017 20:43

Pénteken délután Ferenc pápa kihallgatáson fogadta az Európai Unió állam- és kormányfőit a Római Szerződés, vagyis az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződések aláírása 60. évfordulójának előestéjén. A pápa megállapította, hogy a Szentszék szeretettel van az általuk képviselt országok és egész Európa iránt, amelynek sorsához, a Gondviselés rendelkezése folytán elválaszthatatlanul kapcsolódik.

A Szentatya beszéde első részében felidézte a 60 évvel ezelőtti egyedülálló történelmi napot, amelynek emlékezete kapcsolódik a ma reményeihez és az európai népek elvárásaihoz: folytassák megújult lendülettel és bizalommal az 1957. március 25-én megkezdett utat.

Európa nem pusztán betartandó szabályok összessége

Az Alapító atyák szándékát felelevenítve Ferenc pápa megállapította: a Római Szerződés aláírásakor tudatosan életre hívták azt a politikai, gazdasági, kulturális, de főleg emberi valóságot, amelyet ma Európai Uniónak nevezünk. Az Alapító atyák ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy Európa nem betartandó szabályok összessége, hanem élet, olyan felfogás, amely az embert transzcendens és elidegeníthetetlen méltóságából kiindulva szemléli. Azért választották az egyetemességre hivatott Rómát a szerződés aláírásának helyéül, mert itt „vetették meg az európai civilizáció politikai, jogi és társadalmi alapjait”.

Európa ma emlékezetkihagyásban szenved

A szerződés célja egy egységes és nyitott Európa építése volt. A falak és a megosztottságok drámáját jól ismerő világban arra irányult a közös akarat, hogy lebontsák a Balti-tengertől az Adriáig húzódó természetellenes korlátot, amely megosztotta a földrészt. Milyen sokat fáradoztak azért, hogy ledöntsék azt a falat! Mégis ma már feledésbe merült ez a fáradozás, a szétválasztott családok drámája, a szegénység és a nyomor, amelyet az a megosztottság idézett elő. Ott, ahol nemzedékek vágyakoztak arra, hogy lehulljanak egy erőltetett ellenségeskedés nyomai, most arról vitatkoznak, hogy hogyan rekesszék ki korunk „veszélyeit”: nők, férfiak és gyermekek hosszú sorát, akik háborúk és szegénység elől menekülve pusztán egy jobb jövőt kérnek maguk és szeretteik számára.

A napjainkra jellemző emlékezetkiesés gyakran elfelejti a 60 évvel ezelőtti történelmi esemény másik nagy vívmányát: ez volt a leghosszabb békés időszak Európában.  

A kereszténység az európai civilizáció kezdete

A kereszténység nélkül nem lehet megérteni a méltóság, a szabadság és az igazságosság nyugati értékeit. Szent II. János Pál megállapította: Európa lelke azért marad egységes, mert közös eredetén túl, azonos keresztény és emberi értékek kapcsolják össze. Ferenc pápa hangoztatta, hogy ezeket az értékeket és gyökereiket továbbra is meg kell őrizni, mivel ez adja meg a lehetőségét, hogy valóban laikus társadalmakat építsenek, amelyek mentesek ideológiai ellentétektől.

A kihívások és lehetőségek időszakát éljük

A pápa utalt rá, hogy korunkban válság sújtja a családot, a bevett társadalmi modelleket, a gazdasági életet, az intézményeket, jelen van a migrációs válság is. A megoldást az Alapító atyák által hagyott örökségben találjuk meg, akik az európai gazdasági közösség tartóoszlopaiként a következőket jelölték meg: az ember központisága, a tényleges szolidaritás, nyitottság a világra, a béke és a fejlődés előmozdítása.

A népek kormányzóinak feladata, hogy keresssék a remény útjait

Ferenc pápa ezután megjelölte azokat az utakat, amelyeken előrehaladva Európa ismét megtalálja a reményt.

Európa ismét megtalálja a reményt, ha az ember áll intézményeinek a középpontjában. Ehhez szükséges az élet védelme, a család, a fiatalok támogatása, szem előtt tartva, hogy Európa népek családja. Európa – a különbözőségek egysége és egység a különbözőségekben, tehát a közösség összhangját kell megteremteni az alapító atyák elképzelésének megfelelően.

Európa ismét megtalálja a reményt a szolidaritásban, amely a modern populizmusok leghatékonyabb ellenszere. A pápa szolidaritását fejezte ki a londoni merénylet áldozatai miatt, majd megállapította: a populizmusok önzésből fakadnak, fojtogató bezárkózást jelentenek, nem teszik lehetővé, hogy túljussunk saját gondolatainkon és kitekintsünk a világba.

Európa ismét megtalálja a reményt, ha nem zárkózik be a hamis biztonságok félelmébe. Az Uraltól az Atlanti-óceánig húzódó Európa gazdagságát mindig spirituális nyitottsága képezte. Egyedülálló lelki öröksége megérdemli, hogy ismét szenvedélyesen és megújult frissességgel térjen vissza hozzá. Ez a legjobb orvosság az értékek hiányával szemben, amely termékeny talajt jelent a szélsőséges nézetek számára.

Európa ismét megtalálja a reményt, amikor a fejlődésbe és a békébe fekteti be energiáit. Ferenc pápa emlékeztetett előde, VI. Pál híres mondására: „A fejlődés a béke új neve”. Nincs valódi béke, amíg emberek nyomorban élnek, nincs béke a munka megfelelő megfizetése nélkül, nincs béke a külvárosokban, amelyeket eláraszt a kábítószer és az erőszak.

Európa ismét megtalálja a reményt, amikor megnyílik a jövőnek, amikor a fiataloknak valódi lehetőségeket biztosít a képzés, a munka világába való beilleszkedés terén, amikor biztosítja a gyermekvállalás lehetőségét, amikor megvédi az élet szent mivoltát.

A pápa végül arra buzdította az Európai Unió vezetőit, hogy találják meg az új európai humanizmus útjait, ne féljenek hatékony döntéseket hozni, amelyek válaszolnak a személyek valódi problémáira és kiállják az idő próbáját. „Ceterum censeo Europam esse aedificandam” – ismételte meg Joseph Bech luxemburgi politikus 60 évvel ezelőtt mondott szavait, hozzáfűzve saját gondolatát: „Európa megérdemli, hogy felépítsék”.

(vm)

24/03/2017 20:43