2017-04-04 14:02:00

A kereszt nem egy jelvény, hanem Isten, aki szeretetből bűnné lett: a pápa keddi homíliája


Ne csak hovatartozásunk jeleként hordjuk a keresztet, mint egy „jelvényt”, hanem úgy tekintsünk a feszületre, mint erre az Istenre, aki bűnné lett, hogy üdvözítsen minket. Ezt emelte ki homíliájában Ferenc pápa kedden reggel, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. A mai evangéliumi szakaszban (Jn 8,21-30) Jézus háromszor mondja el a farizeusoknak: „meghaltok bűneitekben”, mert bezárták a szívüket és nem értették meg az Úr misztériumát. Saját bűneinkben meghalni csúnya dolog – mondta a pápa.

Aki ránézett a rézkígyóra, megmenekült

Jézus emlékezteti a farizeusokat: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok, és hogy semmit nem teszek önmagamtól”. Jézus utal a pusztaságban történtekre, amelyet az első olvasmányban olvastunk (Szám 21,4-9), amikor is a nép nem bírta tovább a vándorlást és elfordult az Úrtól, zúgolódni kezdett Mózes és az Úr ellen. Aztán jönnek a mérges kígyók és halálra marják őket. Akkor az Úr azt mondja Mózesnek, hogy készítsen egy rézkígyót és tűzze ki egy fára: akit marás ér és rátekint, az megmenekül. A kígyó az ördög szimbóluma, a hazugság atyjáé, a bűn atyjáé, aki bűnbe vitte az emberiséget. Jézus pedig emlékeztet: „Amikor felemelnek, mindenki hozzám jön majd”. Ez a kereszt misztériuma – jelentette ki Ferenc pápa. A rézkígyó meggyógyította az embereket, mert két dolgot jelzett: a kígyó bűnét, csábítását és ravaszságát, és egyben Krisztus keresztjének jelét. Egy prófécia volt.

Az üdvösséget csak a keresztben találjuk meg

Jézus tehát bűnné lett, ahogy Szent Pál mondja, magára vette az emberiség minden szennyét, felemeltette magát, hogy a bűntől sebzett emberek mind lássák. És aki nem ismeri fel ebben a fölemelt emberben Isten erejét, aki bűnné lett, hogy meggyógyítson minket, az meg fog halni saját bűnében.

Az üdvösség csak a keresztből jön, de abból a keresztből, amely a megtestesült Isten. Nem létezik üdvösség az eszmékben, a jóakaratban, a vágyban, hogy jók legyünk… Nem. Az egyetlen üdvösség a megfeszített Krisztusban van, mert csak Ő – amit a rézkígyó jelentett - volt képes magára venni a bűn összes mérgét és meggyógyítani minket.

És nekünk mit jelent a kereszt? Egy jelvényt csupán?

De mit is jelent számunkra a kereszt? – tette fel a kérdést a pápa, majd így válaszolt: Igen, persze a keresztények jele, a keresztények szimbóluma. Mi pedig keresztet vetünk, de nem mindig jól, olykor csak úgy hozzávetőlegesen… Mert nem hiszünk úgy ebben a keresztben. Máskor meg egyeseknek a kereszt egy hovatartozási jelvény: „Igen, én azért hordom a keresztet, hogy lássák, keresztény vagyok”. Ez rendben van, de ne csak mintha egy csapatjelvényről lenne szó, hanem annak emlékére, aki bűnné lett.

Megint mások díszként viselik a keresztet, drágakövekkel kirakott kereszteket hordanak, hogy mutogassák magukat – folytatta Ferenc pápa. Isten azt mondta Mózesnek: aki rátekint a kígyóra, meggyógyul. Jézus azt mondja ellenségeinek: „Ha majd felemelitek (a kereszten) az Emberfiát, akkor megtudjátok, hogy én vagyok”. Aki nem így tekint a keresztre, hittel, az meghal saját bűneiben, és nem részesül az üdvösségben.

Ékszerként viseljük, vagy a vállunkon hordozzuk a keresztet?

Az egyház ma a kereszt misztériumának párbeszédét kínálja föl nekünk, az értünk szeretetből bűnné lett Istennel. Valamennyien elmondhatjuk, hogy értünk tette szeretetből. Gondoljuk tehát végig, mi hogyan hordjuk a keresztet? Mint egy emléket? Amikor keresztet vetünk, tudatosan tesszük-e? Hogyan viselem én a keresztet? Csak úgy, mint egy vallási csoporthoz való tartozás jelképét? Hogyan hordom én a keresztet? Mint egy díszt? Mint egy ékszert, tele drágakövekkel, aranyból…? Megtanultam a vállamon vinni, ahol fáj? Ma mindannyian tekintsünk a feszületre, nézzünk erre az Istenre, aki bűnné lett, hogy mi ne haljunk meg bűneinkben, és válaszoljunk ezekre a kérdésekre – fejezte be kedd reggeli homíliáját Ferenc pápa.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.