Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Szentmise, liturgia

Ferenc pápa krizmaszentelési miséje: igazságot, irgalmasságot és örömet közvetíteni

A város püspöke és a papság találkozása az oltárnál - AP

13/04/2017 13:53

Nagycsütörtök délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában tartotta a krizmaszentelési misét, melynek során a jelenlévő papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket. Több ezer pap vett részt a szentmisén, mely a papság és a püspöke közötti egység kifejezésének látható jele is. A papi szolgálat főbb küldetését a szentmise prefációja így összegzi: az áldozópapok teszik jelenvalóvá Krisztus megváltó áldozatát, ők kormányozzák szeretetben Isten népét, tanítják az örök igazságokat és közvetítik a szentség kegyelmeit.

Jézushoz hasonlóan a pap örömtelivé teszi az üzenetet az ő személyével

Ferenc pápa homíliáját Jézus szavaival kezdte, melyet az Üdvözítő Názáret zsinagógájában mondott, önmagára értelmezve Izajás próféta szavait:        

„Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” (Lk 4.18-19).  A Szentlélek által fölkent Úr hirdeti az örömhírt a szegényeknek. Mindazt, amit Jézus és amit mi papok hirdetünk – mondta a pápa –,  az örömhír, az evangéliumi öröm örvendetes jóhíre. Azoknak az öröme ez, akik a megbocsátás olajával lettek felkenve a bűneikben és küldetése olajának karizmájában lettek felkenve, hogy másokat felkenjenek. Jézushoz hasonlóan a pap örömtelivé teszi az üzenetet az ő személyével. Amikor homíliát mond – ha lehet, akkor rövidet, intett a pápa – örömmel teszi, mely megérinti az emberek szívét az Igén keresztül, amivel az Úr megérintette őt az imádságban. Miként minden misszionárius tanítvány, a pap örömtelivé teszi az üzenetet az ő lényével. Másfelől pedig ott vannak éppen a legkisebb részletek – ezt mindnyájan megtapasztaltuk – amelyek jobban tartalmazzák és közlik az örömet. Annak a sajátossága ez, aki egy kis lépéssel többet tesz, és ezt úgy teszi, hogy az irgalmasság túláradjon a senki földjén. Annak a sajátossága ez, aki eldönti, konkretizálja és rögzíti a találkozás óráját. Annak a sajátossága ez, aki szelíd készséggel hagyja, hogy használják az idejét…

Az örömhír az evangélium drágagyöngye. Nem egy tárgy, hanem küldetés

Az örömteli üzenet úgy tűnhet egyszerűen mint az evangélium, az örömhír,  jóhír,  másképpen mondva. Mindazonáltal tartalmaz valamit, ami magába foglalja az egész maradékot, az evangélium örömét. Összefoglalja mindazt, amiért örömteli önmagában. Az örömhír az evangélium drágagyöngye. Nem egy tárgy, hanem küldetés. Az tudja, aki megtapasztalja az evangelizálás édes és bátorító örömét. Az örömhír a felkenésből születik. Jézus első, főpapi felkenése az, amit a Szentlélek művelt Mária méhében. Azokban a napokban az Angyali Üdvözlet indította Szűz Máriát a Magnificat eléneklésére, szent csenddel töltötte el jegyese, József szívét és örömteli mozgásra indította Jánost anyja, Erzsébet méhében.  Jézus visszatér Názáretbe és a Szentlélek öröme megújítja a Felkenést a falu kicsi zsinagógájában: A Lélek leszáll rá és kiárad, fölkenve őt az öröm olajával.

Az örömteli üzenet Igazság, Irgalmasság és Öröm, mindez a három együtt!

Örömteli üzenet. Egyetlen egy szó – Evangélium –, mely a meghirdetés pillanatában örömteli és irgalmas igazsággá válik. Senki ne próbálja elválasztani az evangélium e három kegyelmét: az Igazságét, ami alkuba nem bocsátható, az Irgalmasságét, ami nélkülözhetetlen a bűnösök számára, és az Örömét, mely bensőséges és vele együtt járó. Igazság, Irgalmasság és Öröm, mindez a három együtt! – foglalta össze a pápa.

Az örömhír hirdetése soha nem lehet csak egy elvont igazság, azoké, melyek nem testesülnek bele teljesen a személy életébe, mert ők kényelmesebbnek érzik, hogy könyvként kinyomtassák. Az üzenet meghirdetése soha nem lehet egy puszta sajnálkozás, mely a bűnöst a nyomorúságában hagyja, mert nem nyújt kezet neki, hogy felemelje és lábra állítsa és nem kíséri el, hogy egy lépést tegyen előre az elkötelezettségében. Az örömhír hirdetése soha nem lehet szomorú vagy semleges, mert egy személyes benső öröm kifejeződése és itt idézett a pápa az Evangelii gaudium apostoli buzdításából: „egy Atya öröme az, aki nem akarja, hogy egy is elvesszen a legkisebbek közül”.

Az evangélium örömei – használja a többes számot a pápa – melyek sokfélék és eltérőek, aszerint, hogy a Lélek mit akar közölni az egyes korszakokban az egyes személyeknek, minden kulturális sajátosságban, ezek valójában különleges örömök.

Ferenc pápa a krizmaszentelési mise homíliájában az örömhír tárolására alkalmas három új tömlő képét osztotta meg paptestvéreivel, mert hiszen az örömhírt jól meg kell őrizni, nehogy savanyúvá váljon és hogy bőségben lehessen adni.

Szűz Mária a tökéletes új tömlő

Az örömhír első ikonja a kánai menyegző kőedényei, melyek jól tükrözik a tökéletes Tömlő képét, aki a Szűz Mária. János evangéliuma írja, hogy színültig töltötték az edényeket (Jn 2,7). El tudom képzelni, mondta a pápa, ahogy a szolgák a Szűzanyára néztek, hogy vajon elég lesz-e már, mire ő egy mozdulatával jelezte, hogy még egy vödörrel öntsenek hozzá. Mária a példaértékű teljesség új tömlője. Ezen a ponton Ferenc pápa személyes ihletettséggel hozzáfűzte: Kedves paptestvéreim, Mária nélkül nem tudunk előrehaladni a papságunkban! Ő az Úr szolgáló leánya, a készség Madonnája, aki azonnal útra kel Erzsébethez, hogy segítsen neki. Ő legyőzi a félelem kísértéseit és van bátorsága színültig töltetne az edényeket.   

 Az örömhír második ikonja a szamáriai asszony vödre

Az örömhír második ikonja a szamáriai asszony korsója, benne a merítőkanállal, melyet az az asszony a kor szokásának megfelelően a fején hordott. Jól kifejezi a lényeget és a konkrétságot. Az Úrnak, aki az Élő Vizek Forrása, nem volt eszköze, hogy merítsen és igyon. Az a szamáriai asszony pedig a kanállal merített a vödörből és így csillapította az Úr szomját. De még inkább szomját vette az Úrnak konkrét bűnei megvallásával. Így aztán a szamaritánus asszony irgalomtól túlcsorduló vödrét a Szentlélek a kicsi falucska lakóira önti, akik arra kérik az Urat, hogy maradjon köztük. Ferenc pápa e kép kapcsán Kalkuttai Teréz anyára utalt, aki észrevette az Úr szomját és szolgálatával konkrét és gyengéd eszköze lett Isten irgalmának.   

Az örömhír harmadik ikonja Jézus átdöfött szíve

Az örömhír harmadik ikonjaként Ferenc pápa végül Jézus átdöfött szívét említette, mint alázatos, szelíd és szegény teljességet, mely mindeneket magához vonz. Tőle tanuljuk meg, hogy a nagy örömet a szegényeknek csak tapintatos és alázatos módon lehet hirdetni. Nem lehet fennhéjázóan evangelizálni, hanem konkrét, gyengéd és alázatos módon, mert így lesz az evangelizálás örömteli. Nem lehet merev sem az evangelizálás, mert az igazság testté lett és gyengédséggé vált, gyermekké lett és végül felnőttként értünk bűnné lett a kereszten. A Szentlélek hirdeti és tanítja a teljes igazságot és nem fél bennünket kortyonként itatni belőle. A Szentlélek megmondja nekünk, hogy mit kell mondanunk az ellenfeleinknek és megvilágosítja azt a kis lépést, amit abban a pillanatban megtehetünk előre. Ez a szelíd teljesség örömet ad a szegényeknek, új erőt önt a bűnösökbe, fellélegezteti a gonosz lélektől megszállottakat - fejezte be nagycsütörtök délelőtt Ferenc pápa a Szent Péter bazilikában tartott krizmaszentelési mise homíliáját.

(vl)

 

13/04/2017 13:53