2017-05-02 19:09:00

Véget ért a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülése a Vatikánban


A Pápai Társadalomtudományi Akadémia idei plenáris ülését április 28. és május 2. között tartotta a Vatikánban „A részvételi társadalom felé: új utak a társadalmi és kulturális integrációhoz” témáról. A tanácskozásról kiadott sajtóközleményben a testület tájékoztat, hogy a résztvevők a részvételi társadalom kérdésével foglalkoztak. Elsősorban meghatározták a részvétel különböző megközelítéseit, áttekintették a társadalmi és kulturális kirekesztés elleni és az integrációért folyó küzdelmet, majd megvizsgálták a tapasztalható jelenségeket, okaikat és a megoldási lehetőségeket.

A társadalmi integráció a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai mechanizmusok átalakításának eredménye

A plenáris ülésen megállapították, hogy a részvétel lehet intézményi vagy spontán. A kirekesztés lehet aktív, vagyis szándékos, mint az etnikai vagy vallási alapon történő diszkrimináció, illetve lehet passzív, amely nem intézményi okoknak köszönhető, mint pl. a súlyos gazdasági válságok. A társadalmi integráció a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai mechanizmusok átalakításának eredménye. A személyek illetve közösségek integrációját erőltetett intézkedésekkel vagy sztenderdizált, általánosított módon nem lehet megvalósítani. Pl. nem teremthető meg olyan iskolarendszerrel, amely nem veszi figyelembe a kulturális különbségeket és a helyi kultúrák közötti eltéréseket. A valós társadalmi részvétel csak akkor válik lehetségessé, ha létezik a vallásszabadság.

A társadalom teljes széthullásának lehetünk szemtanúi

A tanácskozás során rávilágítottak azokra az aggodalmakra, amelyek egyrészt a társadalom széttöredezettségének elterjedése miatt, másrészt pedig a társadalom kormányzására irányuló politikai rendszerek ezzel párhuzamos tehetetlensége miatt alakultak ki. E jelenségek miatt a társadalom teljes széthullásának lehetünk szemtanúi: egyre nehezebbé válik az igazságosság, a szolidaritás és a testvériség alapelveire épülő társadalmi részvétel formáinak megvalósítása.

Ahol a középosztály összeomlik, a részvételi demokrácia veszélybe kerül

E bomlasztó tendenciák a részvételi társadalom ellen dolgoznak és okai a politikai képviselet, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, a demográfiai egyensúly globális felbillenésében, a növekvő migrációban és a menekültek magas számában, az információs és kommunikációs technológiák ambivalens szerepében, valamint a vallási és kulturális konfliktusokban ragadhatók meg. Természetesen a legjelentősebb faktor, amely a részvételi társadalom ellen dolgozik, a szűk elit és a lakosság nagy tömege között növekvő társadalmi egyenlőtlenség. A javak szétosztásáról és az életlehetőségekről szóló statisztikák hatalmas különbségeket mutatnak országok és országokon belüli területek között. A plenáris ülés résztvevői különösen aggasztónak találták a tényt, hogy Európában és Amerikában a középosztály jelentősen meggyengült, más országoktól eltérően, mint pl. Indiában és Kínában, ahol a középosztály megerősödött. Figyelembe kell venni, hogy ott, ahol a középosztály összeomlik, a részvételi demokrácia veszélybe kerül.

Egy egymást kiegészítő valódi együttműködés

Akkor lehetséges egy jobb „részvételi társadalom” megteremtésén dolgozni, ha létre jön egy egymást kiegészítő valódi együttműködés egy olyan politikai rendszer, amely hangot ad a nem képviselt személyeknek, egy civilizált gazdaság és a kölcsönösség hálózatain alapuló civil társadalom szerveződési formái között. Meg kell teremteni a felülről lefelé (top-down) és az alulról felfelé (bottom-up) irányuló részvételi formák működését, értékesen felhasználva a kollegialitás elvén alapuló köztes valóságokat.

Elősegíteni a szélesebb társadalmi integrációt

Lényegében tehát a részvételi társadalom az, amely megerősíti és előmozdítja az emberi jogokat annak tudatában, hogy az emberi jogokat érintő törvénykezés nem valósíthat meg egyetlen utópikus tervet sem, amely a társadalom átalakítására irányul. Csak a pozitív kereteket teremtheti meg, amelyeken belül a személyek és a csoportok etikus módon cselekszenek, vagyis lehetőséget kapnak arra, hogy a közösségen belül egymás kölcsönös javát szolgálják és olyan új társadalmi kezdeményezéseket fejlesszenek ki, amelyek elősegítik a szélesebb társadalmi integrációt – zárul a Pápai Társadalomtudományi Akadémia plenáris ülésének sajtóközleménye.

(sv)








All the contents on this site are copyrighted ©.