Rádiós köszöntés Anyák napjára – P. Vértesaljai László SJ jegyzete

Május hónapja az Anyáé, Isten Anyjáé, aki a mi Anyánk.

Május hónapjának első vasárnapja az Anyák napja, minden Anya közös ünnepe. Fiúként írom e sorokat, az asszony szülte gyermek köteles tiszteletével is, de még inkább a szív szabadságában, azzal a hálával, ami csak növekszik az évek során, mert az anyaság örök és egyetemes. Az anyaság nyelve is egyetemes, szótalanul is érthető. Azt hiszem, az anyák tudnak egymást közt a legkönnyebben az anyaságukról beszélni. És de jó, hogy ennek nincs se nyelvi, se felekezeti, se faji korlátja! Csak anya van, a gyermekével! Örök és megfoghatatlan Titok!

Ha a titok gyökere felé nyúlik a tapogatózó kezem, azt hiszem a Teremtés műhelye felé közelítek, ahol újból és újból megismétlődik az az ős-eredeti, amikor saját mértékét adta a teremtményére a Teremtő és hozzá még saját Lélek-életét is odaajándékozta. Nincs ugyanis semmi a világon, ami ehhez lenne fogható, ami az istendicséretre, a szeretetre képes ember! Az anya méhének a gyümölcse. Fructus ventri matrum!

Köszönöm hát most minden embertestvéremmel együtt a Creator-Istennek, hogy anyát adott nekünk, külön-külön mindenkinek egyet, azt az Édeset, igen az Édesanyát. És de szép a magyar nyelvünk, hogy ezt így tudja mondani! Másutt talán az élet édes, nálunk az anya!

Drága Édesanyák, engedjétek meg, hogy elmondjam, mit is csináltok gyermekeitek köszöntő szavai után! Elmentek, nemde az Anyához, aki a legjobban  meg tud érteni Benneteket, aki foganta és kihordta az Isten és az Ember Fiát! Aki hűséges maradt a Fiához mindvégig és akit a Fia még a halálán túl is megajándékozott a szeretetével.

Hadd köszönjem meg Nektek ezt is minden gyermek nevében. Drága Édesanyák!  

(vl)