Albán püspökök ad limina látogatása: Fiatal egyház vagyunk, erősödni szeretnénk

Ezen a héten tartják az albániai püspökök ad limina látogatásukat, melynek keretében fogadja őket Ferenc pápa, majd sorban végiglátogatják a szentszéki dikasztériumokat. Az ad limina látogatás kapcsán az albán szerkesztőség felelős szerkesztője, David Dzsudzsaj atya interjút készített Angelo Massafra érsekkel, Shkodra érsekével, az albániai püspöki konferencia olasz származású elnökével.

Mit jelent ez  mostani látogatás?

„Kegyelmi idő ez a látogatás az egyházunk számára. A Szentatyával és a különféle vatikáni hivatalokkal való találkozás alkalom arra, hogy megerősítsük a kapcsolatot az anya-egyházzal, másfelől pedig az igazolás és szembesülés pillanata is, mely nagyon szükséges a hívő közösség további építéséhez.

Melyek az albán egyház fő örömei és kihívásai napjainkban?

Egyházunk megismerte az üldöztetés szenvedéseit, de mára feltámadt és úton jár. Nagyon szép tapasztalatok mutatják az egyház növekedését. Ám nagyon sok a tennivalónk, amint az érvényes az egész világon minden keresztény közösség számára. Legnagyobb nehézségünk az inkulturációhoz kapcsolódik, mely számon tartja az albán társadalom valós helyzetét és a különféle vallások egymás közti kapcsolatát is. Egyik fő kihívás a hivatásgondozás, mert nagyon hiányzik, főként a bennszülött, helyi albán papság. 

Hogyan illeszkedik az albán katolikus egyház az  társadalom egészébe és melyek a jelenlegi legfőbb társadalmi kérdések?  

Nagyon szívünkön viseljük az albán társadalom gondjait és gyakran más felekezetekkel együtt sok reményteli kezdeményezés előmozdítói vagyunk, melyek nem a politikai döntéseket érintik, hanem a közjót szolgálják. Az albán nemzet noha erősödik és gyarapodik van, de a gazdasági válság és a munkanélküliség Albániát is érintette, amiért is sok albán család emigrálni kényszerült. Ezt nehezíti még a társadalmi igazságtalanság, a korrupció, a gazdasági ellehetetlenülés, az egészségügy gondjai, a munkavállalók jogtalan helyzete.

Mivel tud az egyház, a papok és szerzetesek, hozzájárulni a társadalom építéséhez?

A karitatív szempont a legfőbb jellemzője az egyháznak a kommunista rezsim bukása óta. Az irgalmas szamaritánus jól példázza a konkrét segítségnyújtásunkat az egészségügy és az oktatás terén egyaránt. Az albániai katolikus iskolák valóban a szemünk fénye, jóllehet sok anyagi, politikai és jogi gond is nehezíti a helyzetünket. 

Van-e nehézségük az evangelizálás terén?    

A legfőbb nehézség a paphiány és az anyagi bázis hiánya. Nincs megfelelő infrastruktúra, jóllehet jelentősen javult a helyzet. Vannak vidékek, ahol főként télen gyakorlatilag ellehetetlenül a keresztény közösségek élete. Rossz a közbiztonság is. Nagy az elvándorlás, a falvak lakossága városba költözik, jelentősen megváltozott az ország földrajzi térképe.

Milyen a kapcsolat a többi keresztény egyházzal és főként a muzulmán közösséggel?         

Mondhatjuk hogy jó, idézőjelben! Vannak alkalmak az együttműködésre és a párbeszédre. A különféle felekezetek közötti együttélés egy olyan kincs, amit feltétlenül meg kell őrizni Albániában. Vannak azonban hírek fundamentalista radikalizálódásról a muzulmánok részéről, de nem veszítjük el a bátorságunkat, bízva a hagyományos albán jelszóban: „Hit és haza!”.

Az elvilágiasodás szelleme milyen hatást kelt?

A hit megtartása - Istennek legyen hála - nagyon magas Albániában, de érezhető egy bizonyos csökkenés az elvilágiasodás következtében. A nagyobb veszély inkább a közömbösség, aminek a leküzdése nagyobb erőfeszítést igényel a részünkről. Mi egy fiatal egyház vagyunk és nagyon sokat jelentett számunkra a 38 albán vértanú boldoggá avatása múlt év novemberében.

(vl)