A pápa az olasz szakszervezetekhez: az idősek túldolgoztatása helyett a fiataloknak adjanak munkát

A pápa elutasítja a luxusnyugdíjakat és új társadalmi megegyezést sürget a munkakérdés megoldására, hogy a fiatalok is álláshoz jussanak. Szerdán reggel, az általános kihallgatás előtt a vatikáni VI. Pál-teremben találkozott a Szentatya a CISL olasz szakszervezet küldötteivel, akik Anna Maria Furlan főtitkár vezetésével ezekben a napokban tartják kongresszusukat.

A pápa a munka központiságát hangsúlyozza

Ferenc pápa megállapította, hogy ostoba és rövidlátó az a társadalom, amelyik túl sokáig munkára kényszeríti az időseket, míg egy egész nemzedéknyi fiataltól elveszi a lehetőséget, hogy dolgozzon, jóllehet nekik kellene önmagukért és mindenkiért dolgozniuk. Ennek a fiatalok isszák meg a levét, és ezt jól mutatja az, hogy Olaszországban 40%-uk állástalan. Amikor a fiatalokat kizárják a munka világából, akkor a vállalkozásokból hiányzik az energia, a lelkesedés, az újítás, az életöröm, pedig ezek értékes javak mindenki számára, javítják a gazdasági életet és az általános boldogságérzetet.

A pápa a túl alacsony és a túl magas nyugdíjakat is elítélte. Mindenkit megillet a jogos nyugdíj; a luxusnyugdíjak viszont legalább annyira sértik a munkát, mint a túl alacsonyak, mivel állandósítják az egyenlőtlenségeket. A munka világa gyors átalakuláson megy keresztül, ami új hozzáállást kíván tőlünk. Új társadalmi megegyezésre van szükség a munkáról, ami a szolgálati idejük vége felé járók munkaidejét csökkenti, hogy munkalehetőséget teremtsen a fiatalok számára, akiknek joguk és kötelességük, hogy dolgozzanak. A munka ajándéka az első, amit az anyák és az apák adnak gyermekeiknek, és minden társadalom elsődleges kincse. Ez az első hozomány, amellyel segítjük a fiatalokat, hogy szabadon szárnyat bontsanak a felnőtt élet felé.

A szakszervezet ne hasonuljon a politikához

A CISL olasz szakszervezetet óva intette a pápa azoktól a betegségektől, amelyek megtámadhatják a szakszervezetet. Erősen kapitalista társadalmainkban a szakszervezet félő, hogy elveszíti prófétai jellegét, és hasonulni kezd azokhoz az intézményekhez vagy hatalmakhoz, amelyeket kritizálnia kellene. A szakszervezet idővel túl hasonlóvá vált a politikához, vagy még inkább a politikai pártokhoz, nyelvezetükhöz, stílusukhoz. Ha azonban nincs meg ez a jellegzetes és eltérő dimenziója, akkor a vállalatokon belüli tevékenység elveszíti erejét és hatékonyságát. Ezért kell a gazdaságnak mindig csak és kizárólag az ember szolgálatában állnia: Beszéljünk szociális piacgazdaságról, ahogyan Szent II. János Pál tanította. A gazdaság elfeledkezett szociális természetéről, mely hivatása. Elfelejtette a vállalkozás, az élet, a kapcsolatok és a szövetségek szociális természetét.

A szakszervezet, olasz szóval sindacato a görög diké-ből, vagyis igazságosság szóból és a syn, együtt szóból tevődik össze. Ez annyit jelent: igazságosság együtt. Ez pedig csak akkor működik, ha a mai kor kirekesztettjeit is bevonjuk – hangsúlyozta az olasz szakszervetekhez fordulva Ferenc pápa.

(gá)