Jézussal minden teher könnyűvé válik – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Akkor is, ha nehéz reagálni az élet nehézségeire, lépjünk ki önmagunkból és kövessük az Urat, aki megerősít bennünket – mondta Ferenc pápa vasárnap délben az Úrangyala elimádkozásakor, elemezve Máté evangéliumának azt a szakaszát, amelyben Jézus így hív bennünket: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket” (Mt 11,28). 

Az Úr ezt a mondatot nem valamelyik barátjának tartja fenn, hanem mindazokhoz intézi, akik elfáradtak és hordozzák az élet terheit. És vajon ki az, aki úgy érezheti, hogy rá nem vonatkozik ez a meghívás? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Az Úr tudja, hogy az élet milyen nehéz lehet. Tudja, hogy sok minden elfárasztja a szívet: a múlt csalódásai és sebei, a jelen terheinek és igazságtalanságainak elviselése, a bizonytalan jövő miatti aggodalmak.

Mindezzel szemben Jézus első szava egy meghívás, egy felhívás, hogy mozduljunk meg és reagáljunk az eseményekre: “Gyertek”. Amikor rosszul mennek a dolgok, akkor hibát követünk el, ha egy helyben maradunk. Nyilvánvalónak tűnik, mégis, milyen nehéz reagálni, megnyílni. Nem könnyű. A sötét percekben természetes, hogy magunkba zárkózunk, és azon tépelődünk, hogy milyen igazságtalan az élet, mennyire hálátlanok a többiek és milyen gonosz a világ. Ezt mindnyájan ismerjük. Néhányszor már volt részünk ebben a rossz tapasztalatban. Saját magunkba zárkózva mindent sötétnek látunk. Még a szomorúsággal is megbarátkozunk, ami elernyeszt bennünket. Nagyon csúnya ez a szomorúság. Jézus azonban szeretne kihúzni bennünket ebből a “futóhomokból”, ezért mindnyájunknak mondja: “Gyertek!”. Hogy ki? “Te és te… mindenki. A kiút a kapcsolatokban van, nyújtsuk ki a kezünket és emeljük tekintetünket a felé, aki valóban szeret bennünket.

Nem elég kilépni önmagunkból, tudnunk kell azt is, hogy hová menjünk. Sok a csalóka célpont: felüdülést ígérnek és csak egy kis ideig terelik el figyelmünket, biztosítanak a békéről és szórakoztatnak, majd ismét magunkra hagynak, egyfajta “tűzijátékként” hatnak. Ezért Jézus megjelöli, hogy hová menjünk: “Gyertek hozzám”. Sokszor, amikor szembe kell néznünk az életnek egy terhével, vagy egy fájdalmas helyzettel, megpróbálunk beszélni róla valakivel, aki meghallgat, egy baráttal, egy szakértővel. Ez nagyon jó, de ne feledjük el Jézust!” Ne feledkezzünk el megnyílni Őneki, meséljük el életünket, bízzunk rá személyeket és helyzeteket. Talán vannak olyan területei életünknek, amelyeket soha nem nyitottunk meg Jézusnak, és ezek homályosak maradtak, mert soha nem látták az Úr világosságát. Mindnyájunknak megvannak a maga történetei. És ha valakinek van az életében ilyen homályos terület, akkor keresse meg Jézust. Menjetek el az irgalmasság egy misszionáriusához, menjetek el egy paphoz – buzdította a híveket Ferenc pápa. De menjetek el Jézushoz, és mondjátok ezt el Jézusnak. Ma Ő mindannyiunknak ezt mondja: „Bátorság, ne add meg magad az élet terheinek, ne zárkózz be a félelmek és a bűnök előtt, hanem gyere hozzám!”

Ő mindig vár ránk, nem azért, hogy varázslatos módon megoldja problémáinkat, hanem, hogy megerősítsen bennünket, amikor problémákkal küzdünk. Jézus nem veszi el az élet nehézségeit, de a szív aggodalmát igen; nem távolítja el a keresztet, hanem együtt hordozza azt velünk. És Ővele minden teher könnyűvé válik (vö. 30), mert Ő az a felüdülés, amit keresünk. Amikor életünkbe belép Jézus, szánjunk rá időt, találkozzunk vele minden nap az imában, bizalommal teli és személyes párbeszédben; ismerkedjünk meg Szavával, félelem nélkül fedezzük fel ismét megbocsátását, csillapítsuk éhségünket Ővele, aki az Élet Kenyere: érezzük majd, hogy szeret és megvigasztal minket.

Ő maga kéri ezt állhatatosan kitartva. Elismétli még a mai evangéliumi szakasz végén is: „tanuljatok tőlem, […] és megtaláljátok lelketek nyugalmát. Tanuljuk meg, hogy Jézushoz megyünk – mondta a pápa, majd így folytatta. „miközben a nyári hónapokban keresünk egy kis pihenést fáradt testünknek, ne feledjünk el valódi felüdülést találni az Úrnál. Segítsen ebben bennünket Szűz Mária, a mi Anyánk, aki mindig gondunkat viseli, amikor elfáradunk, amikor ránk nehezednek az élet terhei és elkísér bennünket Jézushoz.

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa üdvözölte a római híveket, az Olaszországból és egyéb országokból érkezett zarándokokat. Megdicsérte őket bátorságukért, hogy a rekkenő hőség ellenére eljöttek a Szent Péter térre.

Külön köszöntötte a lengyel híveket, akik kerékpáron érkeztek Chełmből, a lublini egyházmegyéből. A pápa utalt rá, hogy ezen a vasárnapon tartja zarándoklatát a Mária-rádió lengyel családja a częstochowai Mária-kegyhelyen. Arra kérte a Szent Péter téren megjelent híveket, hogy közösen kísérjék el a lengyel népnek ezt a zarándoklatát egy Üdvözlégy Mária imával.

(vm)