Lúcia nővér próféciája a házasság és a család válságáról: Caffarra bíboros interjúja

Carlo Caffarra bíboros, Bologna nyugalmazott érseke, a II. János Pál Házasság- és Családtudományi Pápai Intézet alapító elnöke, jelenleg az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága, valamint a Pápai Életvédő Akadémia tagja, május 19-én interjút adott az Aleteia nemzetközi katolikus hírportál újságírójának. Az interjúban felidézte levélváltását Lúcia nővérrel. A fatimai látnok a következőket közölte Caffarra bíborossal: „Eljön az a pillanat, amikor a döntő küzdelem Krisztus uralma és a sátán között a házasságról és az egyházról szól”.

A főpásztort, aki akkor még egyszerű pap volt, 1981-ben II. János Pál pápa megbízta az általa alapított és a nevét viselő Házasság- és Családtudományi Intézet megszervezésével. Az első években, 1981-84-ig sok nehézséggel kellett szembenéznie, mivel az Intézet sem az egyházon belül, sem az egyházon kívül nem talált egyértelműen kedvező fogadtatásra következetesen hirdetett nézetei miatt. Ez nagy aggodalommal töltötte el Caffarra bíborost, aki elhatározta, hogy levélben fordul Lúcia nővérhez, az egykori fatimai látnokhoz. Döntését, amelyről senkinek sem szólt, valószínűleg az befolyásolta, hogy a Fatimai Miasszonyunk a kezdetektől fogva az Intézet patrónája volt. Ezt magába foglalja a Magnum Matrimonii Sacramentum k. Apostoli Konstitúció is, amelyben II. János Pál pápa az Intézetet a Fatimai Boldogságos Szűz különleges oltalmába ajánlotta. Az Intézet végleges jogi formáját meghatározó konstitúció, amelyet a pápa 1982. október 7-én, Rózsafüzér Királynője ünnepén keltezett, többek között leszögezi: az egyház mindig megkülönböztetett lelkipásztori gondoskodást fordított a Házasság Nagy Szentségére, annak tudatában, hogy a házasság és a család az emberi nem egyik legértékesebb javát képviselik.

A bíboros az interjúban annak a reményének adott hangot, hogy az Intézet épületébe belépve, a folyosó végén még ma is ott áll a Fatimai Szűz szobra. Az Intézet kápolnáját is a Fatimai Szűzanyának szentelték.

Caffarra bíboros visszaemlékezésében felidézte a levél tartalmát. Mindössze annyit közölt a látnokkal, hogy az új Intézetet a pápa akarta és most nagyon nehéz perceket élnek át. Pusztán a nővér imáit kérte, hozzátéve, hogy nem vár választ. Mint ismeretes, csak a püspökön keresztül volt lehetséges felvenni bármilyen kapcsolatot Lúcia nővérrel, így Caffarra atya Alberto Cosme do Amaral püspöknek, Leiria akkori főpásztorának címezte a levelet, aki továbbította azt a nővérnek.

Nagy meglepetés volt Caffarra atya számára, amikor két-három hét elteltével megérkezett a válasz; egy hosszú, kézzel írt levél, amely a következő szavakkal fejeződött be: “Atya, elérkezik a pillanat, amikor a döntő küzdelem Krisztus uralma és a sátán között a házasságra és a családra vonatkozik majd. Azoknak, akik a család javáért fáradoznak, üldöztetésben és szenvedésben lesz részük. De nem kell félniük, mert a Szűzanya már letaposta a sátán fejét”.

“Mindezt szívemben őrzöm és a sok nehézség közepette, amelyekkel időközben találkoztunk, – nagyon sok volt – ezek a szavak mindig nagy erőt adtak” – nyilatkozta Caffarra bíboros, hozzátéve, hogy Lúcia nővér szavai több mint három évtized után kezdenek beteljesedni.

Carlo Caffarra, akit XVI. Benedek pápa kreált bíborossá 2006 márciusában, egyike volt annak a 45 küldöttnek, akiket Ferenc pápa választott ki a család témájával foglalkozó 2015-ös rendes püspöki szinódusra. A bíboros május 19-én részt vett a “Roma Life Forum”, a Római Életvédő Fórum negyedik találkozóján. Az éves összejövetel több mint 20 nemzet 100 élet- és családvédő szakértőjét gyűjti egybe, hogy megbeszéljék, hogyan védelmezzék és erősítsék világszerte a házastársi és családi életet.

Az Aleteia katolikus világhálónak adott exkluzív interjújában Caffarra bíboros arra is rámutatott, hogy a sátán hogyan kísérli meg a teremtés alappilléreinek a lerombolását, hogy létrehozza saját „ellen-teremtését”. Ennek egyik jele például az a törekvés, hogy egyenlőség jelet tegyenek a házasság és a homoszexuális kapcsolatok között. János evangéliumában olvassuk: „Az ördög az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából merít, mert hazug, és a hazugság atyja” (Jn 8,44).

Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a száz évvel ezelőtti fatimai jelenésnek az üzenete napjaink számára, Caffarra bíboros a következőket válaszolta:

„Számomra Fatima újszerűsége a következő: Fatimában a Szűzanya prófétai módon szólalt meg. A többi jelenésnél buzdított, mint Lourdes-ban: tartsatok bűnbánatot, imádkozzatok, mondjátok meg a papoknak, hogy a jelenés helyén építsenek egy kápolnát. Buzdít és emlékeztet Jézus buzdításaira, a bűnbánatra és az imára. Fatimában azonban előrevetíti az eseményeket, belép az emberi történésekbe és megmagyarázza azokat. Ezt nem tette azelőtt”. Lúcia nővér Emlékezéseiben hagyta ránk a Szűzanya prófétai szavait és teljesítette a feladatot, amit Mária rábízott, vagyis, hogy terjessze és értelmezze ezt a próféciát – nyilatkozta az interjúban Caffarra bíboros, nyugalmazott bolognai érsek az Aleteia nemzetközi katolikus hírportálnak.

Caffarra bíboros szavaihoz kapcsolódik az a tény, hogy II. János Pál pápa 1981. május 13-án, az ellene elkövetett merénylet napján, a szokásos szerdai általános kihallgatás végén kívánta bejelenteni egyrészt a Család Pápai Tanácsának megalapítását, illetve a Házasság- és Családtudományi Pápai Intézet létrehozását. Az előre megírt szövegben, amelyet a személyét ért terrorista merénylet miatt nem tudott felolvasni, többek között ez áll: „Elhatároztam, hogy a Pápai Lateráni Egyetemen, amely a pápa egyházmegyéje, nemzetközi Intézetet alapítok a házasság és a család tanulmányozására.(...) Az Intézet teológiai és lelkipásztori elmélkedéssel kíván hozzájárulni az egyház evangelizáló küldetéséhez, amely enélkül alapvető segítségtől lenne megfosztva. Az Intézet az a hely lesz, ahol a hit fényében elmélyítik a házasságra és a családra vonatkozó igazságot, felhasználva a különböző embertudományok segítségét is”.

Itt emlékeztetünk rá, hogy 2012. május 5-én, az Isten Szolgája, Mindszenty József bíboros születésének 120. évfordulójára emlékező évben, Carlo Caffarra bíboros mondta a szentbeszédet az esztergomi ünnepi szentmisén.

Ebben a magyar híveket a keresztény hagyományok megőrzésére buzdította, egyben felhívta a figyelmet a földrészünket romboló ethoszra, illetve hangsúlyozta azoknak az értékeknek a megőrzését, amelyek nem képezhetik alku tárgyát:

„Mindszenty bíboros életének tanúságtétele immár beleivódott a ti nagy nemzetetek lelkiismeretébe, mint állandó figyelmeztetés és hatalmas bátorító erő. Állandó figyelmeztetés, hogy ne fordítsatok hátat a Szent Istvántól eredő nemzetetek keresztény hagyományának; hogy adjátok tovább nemzedékről nemzedékre történelmetek nagy eseményeit, közöttük Mindszenty bíboros vértanúságát. Arról tett ő tanúságot számotokra, hogy minden ember személyi méltósága sérthetetlen. Amikor üldözték és bebörtönözték, ő arról tett tanúbizonyságot, hogy nem szabad az életet választani azokkal az okokkal szemben, amelyekért érdemes élni.

Hatalmas bátorító erő Mindszenty bíboros. Noha az ateista kommunizmus mára már meghalt, nem kevésbé romboló az az ethosz, amelyet Nyugat-Európa épít és különböző módokon másokra kényszerít. A vértanú figyelmeztet bennnünket lelkiismeretünk szavára, amely azt mondja, hogy vannak olyan erkölcsi igazságok és értékek, amelyekért késznek kell lennünk akár az életünket is odaadni, mivel ha ezeket elárulja az ember vagy a nemzet, akkor önmagát árulja el, önmagát veszíti el”.

(vm)