Ferenc pápa „Maiorem hac dilectionem” kezdetű motu proprió-ja az élet feláldozásáról

Hétfőn, július 11-én tették közzé  Ferenc pápa „Nagyobb szeretete senkinek sincs”  kezdetű latin nyelvű  motu proprió-ját az élet felajánlásáról (vitae oblatio). A pápa -  a Szentté avatási Kongregáció 2016. szeptember 27-i teljes ülése előterjesztésére  - egy új kategóriát sorol a boldoggá és szentté avatási eljáráshoz, utalva Jézus szavaira:  „Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja testvéreiért” (Jn 3, 16): Az élet felajánlása (vitae oblatio) esete különbözik a vértanúságtól és az erények hősies gyakorlásától.  Ebben az esetben, hogy érvényesen elkezdődhessen  Isten Szolgája boldoggá avatási eljárása, a következő ismérvek szükségesek:

- az élet szabad és szándékos felajánlása  és a biztos és közeli halál elfogadása szeretetből;
- kapcsolat az élet felajánlása és az idő előtti halál között;
- a keresztény erények  legalább rendes fokú gyakorlása az élet felajánlása előtt és utána a halálig;
- a szentség hírének elterjedése a halál után;
- szükséges egy csoda a boldoggá avatáshoz  Isten  Szolgája halála után az ő közbenjárása által.

Az élet szeretetből történő felajánlása esetének kivizsgálása és az eljárás folytatása mindezek figyelembe vételével történik, és e normák szerint módosulnak az 1983-as  „Divinus perfectionis Magister” kezdetű Apostoli Konstitúció normái.

Megjegyezzük még:  egyházi gyakorlat volt egy kevésbé ismert út is az említett kettő (vértanúság és az erények hősies gyakorlása) mellett, az egyházjogi kódex szerint „casus excepti”: egy személyt régóta boldogként tisztelnek, és utólag  az Egyház elismeri ezt az ősi kultuszt: ez az equipollens, egyenlő érvényű boldoggá  nyilvánítás/avatás.

(szf)