Legyünk egy-egy ékkő Mária koronáján: a Jasna Góra-i kegyhely 300 éves jubileuma

A Jasna Góra-i kegyhely Mária, Lengyelország Királynője kegyképe megkoronázásának 300. évfordulóját ünnepli. A kegyhely Fekete Madonnája nagy valószínűséggel Oroszországon keresztül Konstantinápolyból érkezett Lengyelországba. A pálos atyáknak a kegyképet Władysław Opolczyk, Opuliai László herceg ajándékozta, aki 1382-ben megalapította a częstochowai pálos kolostort.

A XVII. században svéd csapatok rohanták le Lengyelországot, de a megszállókat éppen a kolostor falai tartóztatták fel, a kegyhelyet soha nem tudták elfoglalni. A Mária kegykép megkoronázása 1717. szeptember 8-án történt XI. Kelemen pápa jóváhagyásával, aki a drágakövekkel ékesített első koronákat küldte. A częstochowai Fekete Madonna megkoronázásának 300. évfordulóján Marian Waligóra pálos atya, a kegyhely perjele nyilatkozott a “Frammenti di Pace” “Béketöredékek” nevű olasz katolikus hírportálnak:

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a lengyelek számára Mária jelenléte a Jasna Góra-i kegyhelyen, Waligóra atya a következőket válaszolta:

A Jasna Góra-i csodatevő Mária kegykép megkoronázásának 300 éves jubileumán emlékezünk a kegyhely alapítására és ebben az eseményben annak a megerősítését látjuk, hogy Mária jelenléte rendkívül fontos a lengyel vallásosságban és az évszázadok történelmében. Ma, mi lengyelek, amint Szent II. János Pál mondta, azt a „szent szokást” követjük, hogy ide, Jasna Górá-ba elhozzuk minden tevékenységünket: problémáinkat, de örömeinket és hálánkat is. Máriára bízzuk magunkat, mert Őbenne valódi pártfogónkra találunk, aki mindig Anyaként áll mellettünk. Ez az érzelem úgy látszik, bele van írva a mi lengyel és máriás lelkiségünkbe. Ennek a spiritualitásnak a mesterei voltak a közelmúltban Szent II. János Pál, Isten Szolgái, Stefan Wyszyński és August Hlond bíborosok.

Jasna Góra a kezdetektől fogva szorosan kapcsolódik Péter utódához

A 300 évvel ezelőtti eseményeket felidézve Waligóra atya elmondta, hogy a jubileumi évben fontos események sorozata mélyíti el a csodatevő kegyképhez fűződő lelkiséget és emlékeztet történetére. Az 1717-es megkoronázás egyfajta kiegészítése volt annak a gesztusnak, amely II. János Kázmér király nevéhez fűződik.  Az uralkodó 1656-ban a lembergi (lvivi) székesegyházban ünnepélyes fogadalomtétellel Mária oltalmába ajánlotta a lengyel nemzetet, a Jasna Góra-i csodás megmenekülést követően a svédek ellen vívott küzdelemben. A pápai koronák, XI. Kelemen adományai és a megkoronázás aktusa, amely az első volt a Vatikánon és Olaszországon kívül, a Szűzanya iránti tisztelet sajátos és jelentős kifejezése volt. Ebben az ünnepi aktusban felfedezhetjük a pápa kegyhely iránti elismerését és annak a jelét, hogy Jasna Góra szorosan kapcsolódik Péter utódához.

A megkoronázás szertartását Krzysztof Szembek, Chełm püspöke végezte el. Az ünnepségre mintegy 200 ezer zarándok érkezett, amely abban az időben példátlan volt. A szertartás kifejezte az egész nemzet hitét és Isten Anyjának, Máriának a megkoronázása egyben azt jelentette, hogy Mária Lengyelország Királynője lett.

Hogyan ünnepli a lengyel helyi egyház a 300 éves centenáriumot? – tette fel a kérdést a „Béketöredékek” nevű olasz katolikus hírportál újságírója.

Ebben a jubileumi évben számos lelkipásztori és kulturális eseményre kerül sor, amelyek révén a hívek ismét átélhetik a megkoronázás spirituális élményét. Egész évben tart a lelkipásztori kezdeményezés, amelynek neve: „Mária élő koronája” – mondta Marian Waligóra atya, majd így folytatta: „300 évvel azután, hogy atyáink ilyen fontos aktussal tanúságot tettek Mária iránti szeretetükről, szeretnénk ma is úgy tisztelni Máriát, mint Lengyelország Királynőjét. Elérkezett annak az ideje, hogy a korona drágaköveinek jelentését megvalósítsuk a gyakorlatban. Felhívás mindnyájunknak, hogy változtassunk életünkön, térjünk meg szívünkben, jócselekedeteinkkel hozzunk létre egy spirituális koronát, mindnyájan legyünk egy-egy drágakő Mária lelki koronáján”.

A jubiláris ünnepségek 2016. szeptember 8-án kezdődtek és 2017. szeptember 8-án érnek véget Jasna Góra-ban. A jubileum fő eseménye lesz országos szinten az augusztus 26-i ünnep, a częstochowai Madonna emléknapja. Ezen részt vesz Lengyelország összes püspöke. Ferenc pápa búcsúkat engedélyezett a kegyhelyet felkereső zarándokok számára. A búcsúkra vonatkozó dekrétumot 2016. december 8-án adták át Krzysztof Nykiel prelátusnak, az Apostoli Penitenciária régensének.

Milyen szerepet tölthet be Jasna Góra Európa megújulásában?

Jasna Góra olyan kegyhely, ahol megtapasztaljuk szívünkben a Máriával való találkozás mély lelki élményét. El kell ide jönni és meg kell nézni, hogy a zarándokok hogyan imádkoznak a csodás kegyképre szegezett tekintettel. Isten szeretetében keresik és megtalálják azt a spirituális erőt, amelyre szükség van ma Európa megújulásához. A częstochowai Szűz tekintete annak a jele, hogy Isten nem utasít el engem, hanem figyelmmel tekint rám. Jasna Góra egy ima, egy élő kegyhely. Itt nem csak a történelmet érintjük kézzel, hanem elsősorban megtapasztaljuk Isten érintését.

Május 17-én, az általános kihallgatás végén Ferenc pápa megáldotta a Jasna Góra-i csodás Szűzanya kegykép új koronáit. A diadémok annak a koronának a másolatai, amelyeket XI. Kelemen pápa adományozott a częstochowai Szűzanya ikonjának az első megkoronázás alkalmával. Az általános kihallgatáson részt vettek a pálos szereztesek, élükön Marian Waligóra atyával, a kegyhely perjelével. „Az új diadémok azt tükrözik vissza, hogy mit élünk meg szívünkben, példája lelki odaadásunknak Isten Anyja iránt, Jézus Anyja, Lengyelország Királynője iránti tiszteletünk és ájtatosságunk kifejezése” - mondta Waligóra atya, majd hozzátette: „Ferenc pápa azt kérte, hogy továbbra is imádkozzunk érte Jasna Góra-ban, a családokban és otthonainkban”. Hangsúlyozta: az új aranykoronákat július 28-án, Ferenc pápa Jasna Góra-i zarándoklata első évfordulóján helyezik el a Szűzanya kegyképére.

(vm)