Szent Brigittával, Európa társvédőszentjével fohászkodjunk válságban lévő földrészünkért

Idén most vasárnapra esett Szent Brigitta, Európa társvédőszentje liturgikus ünnepe. Ebből az alkalomból Ferenc pápa a következő tweet-üzenetet küldte szét a világba: „Amikor segítségre van szükségünk, forduljunk Atyánkhoz, aki mindig szeretettel tekint ránk és soha nem hagy el bennünket.”

Napjainkban, Európa társvédőszentje, Szent Brigitta közbenjárásával forduljunk mennyei Atyánkhoz Egyházunkért, a többszörös válságban vergődő Európáért, amely felejti keresztény gyökereit és az evangélium erkölcsi értékeit.

Svéd Szent Brigitta (1303–1373) oly szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez, mint Jeanne d'Arc Franciaország vagy Assisi Szent Klára Itália történetéhez. Ő azonban magányosabb, mint más országok női szentjei. Brigitta édesapja legman, azaz  'törvénykezési joggal fölruházott földesúr', ill. 'törvényszéki bíró' volt. Anyja rokonságban állt Svédország egymást váltó királyi családjaival. Brigitta gyermekkorára sötét árnyként borult édesanyja halála: 11 esztendős volt, amikor édesanyját elvesztette. Míg férjhez nem ment, az egyik nagynénjénél élt, elszakítva édesapjától és testvéreitől. Ebben a nehéz időben talált rá először Krisztusra, aki ,,tudta, mi a szenvedés''. Brigitta hamar fölfogta az összefüggést az emberi bűn és a megalázódás, valamint a Krisztusban elnyert kiengesztelődés és a kegyelem között.

Tizenhárom éves korában férjhez adták, jóllehet kolostori életre vágyott. Házassága első két évében önként vállalt megtartóztatásban élt - ami részben fiatal korával, részben korai istenélményeivel magyarázható - majd nyolc gyermeknek adott életet. Férje földesúr volt de 'törvényszéki bíróként' dolgozott. A háztartást és a gazdaságot maga Brigitta vezette, s közben nemcsak azt tanulta meg, mit jelent a ház asszonyának és családanyának lenni, hanem azt is, hogyan kell mindeközben a maga akaratáról egészen lemondani. Katalin (Karin) nevű leányuk Brigitta nyomdokaiba lépett, és azt a kolostori életmódot választotta, amelyet Brigitta megálmodott.

Férje halála után Brigitta leköltözött Rómába. Háza a Piazza Farnesén éveken át nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt, kiknek lehetőséget teremtett arra is, hogy anyanyelvükön gyónhassanak és kapjanak feloldozást. Szerzetesrendet alapított. Szívében a kolostori élet eszménye, a Krisztussal és Máriával való közösség foglalta el a legfőbb helyet. Sokat fáradozott, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja, hogy térjen vissza Avignonból Rómába. De annak érdekében is sokat tett, hogy a püspökök és papok változtassanak életmódjukon. Miután 1372-ben elzarándokolt Jeruzsálembe, a kinyilatkoztatások - amelyeket a Revelation c. könyv 7 kötetében írt le - elérték tetőpontjukat.

Brigittát 1391. október 7-én avatták szentté. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, október 7-re. 1628-ban Szent Márk pápa miatt október 8-ra, 1969-ben pedig a halála napjára, július 23-ra helyezték át. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította Szent Benedekkel, Szent Cirillel és Szent Metóddal, Sienai Szent Katalinnal és Edith Steinnel együtt. 

(szf)