2017-08-02 18:47:00

Ami a katekézisből kimaradt…! P. Vértesaljai László jegyzete


Ferenc pápa szerdai katekézisében a keresztség adta reménység témájában a régi templomok keleti tájolásáról, „keleteléséről” beszélt. A régi emberek érezték a kozmoszt, GPS nélkül tájékozódtak benne, tudták merre van a fönn és a lenn, tudták merre van észak és dél, kelet és nyugat, előre és hátra és ezeket nem keverték össze. Gyönyörűek az ősi keresztelő kápolnák, többnyire nyolcszögletes alapfalaikkal, melyek a Krisztus nyolcad-napi föltámadását jelző  új világrendre utalnak. A keresztény ember: Nap felé forduló, vagyis Napra-forgó. Van egy kedves Isten-teremtmény, a napraforgó. Főállásban csinálja ugyanazt, mint a keresztény ember: a Nap felé fordul és ebben a nap íve során folyvást korrigálja magát: mindig utána-dzsípieszeli magát a fényes Napkorongnak. Napraforgó. Szép ez a név. Hangulata van. Az olasz is így mondja: girasole (girare forogni, Sole nap). Aki sokáig nézi a lángos napkorongot, maga is sugárzóvá válik. Szó nélkül, a kandalló finom melegével. Jó mellette lenne. Ezt érezték az apostolok Jézus körül és lelkesen sátort is bontanának: Uram, jó itt nekünk! A napraforgó, az ősi baptisztérium, a keresztelő kápolna és benne a hiteles napraforgó-keresztény egyszerű. Szép, igaz és egyszerű. Be sem lehet telni vele, mert a közepében Isten van!       

(vl) 








All the contents on this site are copyrighted ©.