Filoni bíboros homíliája Ars-ban Vianney Szent János emléknapján

Szent idők és szent helyek központja: Ars

Augusztus negyedike Vianney Szent János Mária áldozópap, az ars-i plébános, a papság védőszentje emléknapja. Ebből az alkalomból Ferdinando Filoni bíboros, a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa szentmisét mutatott be Arsban, a híres búcsújáróhelyen, mely egyébként is szent helyek közelében fekszik, tőszomszédságában a galliai kereszténység egykori fővárosának, Lugdunum Lyonnak, melynek rangját a keletről ide száműzött görög vértanú, Szent Ireneusz is fémjelzi, aki második püspöke volt a városnak. Ars közelében van Cluny, a frank egyház nagy megújulási központja, melynek reformhatóköre az akkori egész Európát behálózta. Az újabb korból pedig a Cluny mellett fekvő Taizé falucskája adott otthont a II. világháború után Roger Schütz református lelkész ökumenikus kezdeményezésének, a bizalom világméretű, ma is járt útjának.    

Az arsi plébános ösztönző és ihlető erő a mai lelkipásztorok számára is    

Arsban lenni, éppen Vianney Szent János emléknapján, számomra nagyon szép és megható pillanat – kezdte homíliáját Filoni bíboros. Ez az ő plébániája, ahol több mint negyven éven át szeretve szolgálta az ő népét. Itt áll az ő temploma, melyben Isten irgalmasságának eszköze lett megszámlálhatatlan sok hívő számára. Földi maradványai is itt pihennek és itt tisztelik őt. Ezen a helyen szentelődött meg papként és keresztényként az imádságban, a bűnbánatban és az alázatban. Istenkereső emberek találtak itt és találnak ma is békét és benső megerősítést, jól tudván, hogy közbenjárása nem merült ki, sőt tovább folytatja lelki küldtetését. Számolatlanul jönnek ide papok, hogy ösztönzést és ihlető erőt merítsenek saját lelkipásztori életük számára. Én is zarándokként jöttem ide – vallotta meg Filoni bíboros – hogy visszaemlékezzem szemináriumi képzésemre, amikor a papi életre való készületképpen tekintettünk az arsi plébánosra, mint a plébánosok prototípusára. Most pedig, mint a Népek Evangelizációja Kongregáció prefektusa kérem Vianney Szent János közbenjárását azon missziós területek szemináriumai és papsága számára, melyeket a Szentatya bízott a mi egyházi szolgálatunkra.

Szent Ágoston szavával: Értetek püspök és veletek keresztény!

De kicsoda is Vianney Szent János Mária? – tette fel a kérdést homíliájában Filoni bíboros. Mindnyájan ismerjük az életét, egyszerű földműves származását, egy nagyszámú és szegény családból. Ismerjük nehéz gyermekkorát a nagy francia forradalom idejéből, gondjait a tanulmányai során. Ismerjük egyszerű és mély hitét, amit édesanyjától örökölt és amit később Balley atya mélyített el. Hogy ki is Vianney Szent János Mária? – ismételte meg a kérdést a vatikáni bíboros. Válaszként Szent Ágoston, a nagy hippói püspök 340. beszédének híres sorait idézte, melyet Ágoston püspökké szentelésének évfordulóján mondott: „Amióta ezt a tisztséget a vállamra helyezték, állandó aggodalom szorongatott és sok zavart okozott. Mindazonáltal megvigasztal az a tény, hogy mielőtt püspök lennék értetek, keresztény vagyok veletek”. Még azt is hozzátette: „Amint jó pásztornak, illik kötelesen buzdítani az Isten irgalmasságáért végzett imádságra, üdvösségetek érdekében, továbbá ajánlatos az is, hogy ti is imádkozzatok értem az Úrhoz”.  

Négy oszlopra építette a házát: alázat, szegénység, engedelmesség és szüzesség

A válasz tehát világos: Veletek együtt keresztény vagyok, értetek pedig püspök. Filoni bíboros homíliájában két mozzanatot hangsúlyozott: az arsi plébános papi életében nem hanyagolta el sohasem, hogy ápolja saját lelki életét, ami a jó keresztényhez illik. Nagyon jól tudta, ahhoz, hogy jó pásztor legyen, elengedhetetlenül szükséges, hogy a megszentelő kegyelemben éljen és négy oszlopra építette a házát, melyek az alázat, a szegénység, az engedelmesség és szüzesség. Ezek az erények állandó útitársai voltak, folytonos dialógusban élt velük és azok megsegítették őt hosszú, 73 éves élete során, úgy, hogy soha nem szűnt meg a velük való barátsága és közössége. Szent Kelemen, Péter apostol harmadik utóda, a korinthusi híveket egyik levelében így figyelmeztette: Váljatok eggyé a szentekkel, mert akik őket követik, azok megszentelődnek. Vianney Szent János Mária állandóan ápolta ezen erényeket, melyek aztán előrevitték az életszentség és egy rendkívül termékeny lelkipásztori élet útján. Mindez nagyszámú hívő csodálatát és elismerését váltotta ki, akik a bűnbánat útján benső lelki békére vágytak. Isten emberét látták meg benne és megjegyezték, hogy élete következetes: Azt éli, amit prédikál. Ő is gyakorta imádkozta a 17. zsoltárt: „Jósággal közeledsz a jóhoz, az igazhoz igaz vagy. A tisztával tisztán bánsz, a hamissal azonban hamis módra”. A szelíd és alázatos szívű Jézussal való barátság lett János Mária számára egész életének állandó és megmaradó vonása. Krisztus tanításából merített ihletet negyven éves papi szolgálata során ennek a falunak a plébánosaként. Imádsága mindig egyszerű és mély volt, miként a Szűzanya iránti fiúi tisztelete. 

XVI. Benedek pápa az egész világ papjainak példaként mutatta fel őt

A szent plébánosban tehát Isten emberét csodálhatjuk meg, a jámbor, nagylelkű és erős lelket. Ma is sokan vannak, akiket vonz az ő lelkisége, miként korának a hívei is jó pásztorként tisztelték őt. Ezt a tulajdonságát hangsúlyozta újabban XVI. Benedek pápa, a szent halála 150. évfordulóján, amikor az egész világ papjainak mutatta fel őt, mint a papi és pásztori élet modelljét és példáját, szigorú és hatékony életstílusát, melyből papi nemzedékek merítettek ihletet. A papokhoz írt levelében  XVI. Benedek pápa írta, hogy az arsi plébános példája segítette minden papban azt a hajlamot, hogy törekedjék az életszentségre, amelytől lényegileg függ a szolgálat hatékonysága.

Soha nem helyezett semmi mást Krisztus elé, mint a lelkek üdvösségét

Filoni bíboros homíliájában idézte a szentmise olvasmányát Ezekiel próféta könyvéből, amely a Szentlélek nagy prófétájához hasonlóan azt tanítja nekünk, hogy az arsi plébánost az Úr „őrszemként” választotta az arsi egyházközségben, hogy a gonoszra figyelmeztessen és hogy meghívja a bűnösöket életük megváltoztatására. Mint Ezékiel próféta, az arsi plébános is érezte a saját felelősségét az Isten előtt: „Amikor hallod a szót ajkamról, figyelmeztesd őket a nevemben. Ha azt mondom a gonosznak: »Meghalsz«, s te nem figyelmezteted őt, s nem beszélsz neki, hogy megtérjen gonosz útjáról, és így életben maradjon: a gonosz meghal a bűne miatt, de vérét tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted a gonoszt, és mégsem szakít gonoszságával és gonosz útjával, akkor meghal a bűne miatt, te ellenben megmented életedet. Ha az igaz eltér az igazságtól és gonoszságot művel, akkor én megbüntetem és ő meghal a bűne miatt, a vérét viszont, mivel nem figyelmeztetted őt, tőled kérem számon. Ha azonban figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék és nem is vétkezik, akkor életben marad, mert figyelmeztetted, s te is megmented életedet” (Ez 3,16-21). Szavainak és a lelkek iránti felelősségének a hathatóssága türelmessé és nagylelkűvé tették őt a lelkipásztori szolgálatban. A nagy szentekhez, mint például nursiai Szent Benedekhez hasonlóan, soha nem helyezett semmi mást Krisztus elé, mint a lelkek üdvösségét. Krisztus követője lett, ahogy a mai evangélium mutatja a mestert, amint fáradhatatlanul jár városról városba, faluról falura, miközben Isten Országának evangéliumát hirdeti: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába!” Majd odahívta magához tizenkét tanítványát, és megadta nekik a hatalmat, hogy kiűzzék a tisztátalan szellemeket, és meggyógyítsanak minden bajt és minden betegséget” (Mt. 9, 37; 10, 1).  

Jó pásztorok legyetek, egyszerűek, irgalmasok és örömteliek, sohasem szomorúak!           

Ebből az evangéliumi gyökérből ered kétség kívül az arsi plébános lelkipásztori szolgálatának az életnedve és ezek a szavak adnak ma is ihletet számos fiatalnak, hogy a papi szolgálat útjára lépjenek. A közelmúltban Ferenc pápa, amikor papokat szentelt a római egyházmegye számára, a következőket tanította: Emlékezzetek arra, amit nektek mondtak, hogy az Úr Jézus választottai vagytok, nem karrier, hanem szolgálat számára, nem azért, hogy a klérushoz tartozzatok, hanem hogy pásztorok legyetek, egyszerűek, irgalmasok és örömteliek, sohasem szomorúak!  (Homília 2017. május 7.)

Vianney Szent János ma is tovább folytatja lelkipásztori küldetését, bár más módon, de nem kevesebb hatékonysággal

Kedves testvéreim – zárta homíliáját Filoni bíboros – a Jóisten, hogy Őt az arsi plébános szerette szólítani, egy olyan papot adott nekünk, aki életével és szolgálatával az Úrhoz vezette és kiengesztelődésre indította nemcsak Ars lakóit, hanem a régiót, sőt egész Franciaországot is. Lelki öröksége kiterjedt más nemzetekre is, főként a fiatalok és a papság körében. Vianney Szent János ma is tovább folytatja lelkipásztori küldetését, bár más módon, de nem kevesebb hatékonysággal. Ez a kegyhely ma is a lelki javak, az imádság és a kegyelem helye. Továbbra is irgalom száll azokra, akik azt keresik. Ars továbbra is kegyhely, ahonnét ma is árad az arsi plébános közbenjárására a szent lelkiség tömjénillata, ahol az irgalom romolhatatlan mirrhájával kennek fel és az életszentség drágalátos aranyát ajánlják fel Isten dicsőségére: Veletek együtt kérem az arsi plébános közbenjárását az egész egyház javára, főként a papok és plébánosok részére – zárta homíliáját Filoni bíboros Ars-ban, a papok védőszentjének tiszteletére bemutatott szentmise során.

(vl)