Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Dokumentumok

Ferenc pápa levele a japán Hiei hegyi imatalálkozóra

Buddhista templom Hiei hegyén Japánban

05/08/2017 14:18

Ferenc pápa augusztus 3-án levelet küldött a japán Hiei hegyi 30. imatalálkozóra, melynek mottója: „A béke új útjai”. „Minden vallásnak imádkozni és dolgozni kell a békéért, arra törekedve, hogy újra felépítse a harmóniát a világnak háborúktól és terrorizmustól sújtott számos helyén”. Ez egy  valódi felhívás arra, hogy minden szinten előmozdítsuk az igazi kapcsolatokat és a testvéri szolidaritást” – áll Ferenc pápa levelében, melyet tiszteletreméltó Koei Morikawa-hoz, a tendai buddhista irányzat főpapjához intézett, az augusztus 3-án a japán Kyoto melletti Hiei szent hegyen tartott harmincadik imanap alkalmából.

A Szentatya személyes küldötte az imanapra a hivataláról hétfőn leköszönt Hong Kong-i John Tong Hon bíboros érsek, aki a találkozón felolvasta, majd átadta a levelet. A bíboros egyúttal a szentszéki küldöttségnek a vezetője, melynek tagjai Joseph Chennot érsek, japán apostoli nuncius, Miguel Ángel Ayuso Guixot püspök és Indunil Janakaratne Kodithuwakku Kankanamalage prelátus, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára és helyettes titkára.

„Örömteli szívvel köszöntöm Önt és a találkozón résztvevő különféle hagyományos vallások képviselőit” – szól a pápa levele a japán tendai buddhista vezetőhöz – biztosítva őt lelki közelségéről és arról, hogy imában egyesül mindazokkal, akik az egység és harmónia megújult felvirágozásáért imádkoznak a háborúktól sújtott földgolyó számos helyén”.

Az imádság ösztönzi és támogatja a béke iránti elkötelezettségünket

„Ez a vallási találkozó sajátos módon járul hozzá a párbeszéd és a barátság lelkületének építéséhez, ami lehetővé teszi a világ vallásai képviselőinek, hogy együtt dolgozzanak új utak megnyitásán az emberi családunk békéje érdekében. Éppen az imádság ösztönzi és támogatja a béke iránti elkötelezettségünket, minthogy elmélyíti egymás felé a kölcsönös személyes tiszteletet, megerősíti a szeretet kötelékét egymás között és arra ösztönöz, hogy döntő erőfeszítéseket tegyünk valódi kapcsolatok és testvéri szolidaritás előmozdítására”.      

Ferenc pápa levele megállapítja, hogy „a jelenlegi világban, melyet erőszak, terrorizmus ér és ahol a földet magát is növekvő veszély fenyegeti, az imádság és a megosztott gondoskodás alapvető üzenetet jelent a jóakaratú emberek számára. A hit embereiként hisszük ugyanis, hogy lehetséges a tartós béke, ugyanis semmi sem lehetetlen akkor, ha Istenhez fordulunk az imádságban”. Ezt a gondolatot egyébként Ferenc pápa már kifejtette az Assisiben 2016. szeptember 20-án tartott vallásközi béke imatalálkozón.  

Megérint az Assisi példa, folytatás Japánban

Éppen az Assisiben 1986. október 27-én tartott béke imanap szolgált inspiráló forrásként a japán buddhisták számára, hogy felvessék a földjükön egy hasonló imatalálkozó gondolatát. A tiszteletreméltó Etai Yamada, 80 éves buddhista vezetőt érintette meg különösképpen az Assisi találkozó légköre és ennek következtében egy évvel később, 1987-ben imatalálkozót szervezett a buddhisták Hiei japán szent hegyén, ahová Kelet nagy vallásainak a képviselőit hívta meg. Sajátos módon az imanap időpontjaként a Japán elleni atombomba támadás dátumát választották, augusztus hatodikát. Levele végén Ferenc pápa megújítja ígéretét az elkötelezett imában és a Hiei hegyén összegyűlt valamennyi résztvevőre Isten áldását kéri.

A tendai buddhizmusról

A tendai buddhizmus a mahájána buddhizmus egyik japán iskolája, amely a kínai tientaj vagy Lótusz szútra iskolából alakult ki. A tendai buddhizmust Szai­csó (767–822) ültette át Kínából a 9. század elején. Az új iskola egy rendszerbe próbálta ötvözni a buddhista meditációs gyakorlatokat, az önfegyelem gyakorlását és a misztikus lelkesedést. A tendai buddhizmus legfőbb központja Japánban található a Hiei-hegyen. Kőrösi Csoma Sándort, a keletkutatás magyar úttörőjét, Japánban a Tendai buddhisták szentté (bodhiszattvává - japánul "boszacu") avatták 1933. február 22-én, a tokiói Taisho egyetem dísztermében. Az avatási szertartást a Tendai Kolostor főpapja vezette, több mint 500 vendég előtt.

(vl)

05/08/2017 14:18