A mianmari nunciatúra szerint a pápai út a kiengesztelődést szolgálja

A pápa a béke hírnökeként érkezik majd Mianmarba, hogy támogassa a keresztényeket és egyetemes felhívást tegyen közzé a kiengesztelődésre. Dario Paviša atya, a mianmari apostoli nunciatúra titkára jelentette be a délkelet-ázsiai országban Ferenc pápa november 27-3ö. közötti apostoli útját egy nagy érdeklődést kiváltó sajtókonferencián a fővárosban, Yangonban.

A Szentszék első nagykövete

Dario atya utalt egy találkozóra, amelyet a mianmari püspökök és katolikus fiatalok csoportjai tartottak a pápalátogatás előkészítéséről augusztus 28-án, hétfőn. Augusztus 12-én Ferenc pápa kinevezte Paul Teschang In-Nam érseket Mianmar apostoli nunciusává. A Szentszék első nagykövete az országban képviseli majd a korábbi Burma 700 ezer katolikusának hangját és hozzájárul a nemzeti megbékélési folyamathoz, amelyben számos etnikai és vallási kisebbség vesz részt. Dario Paviša atya interjút adott a Vatikáni Rádiónak a pápalátogatásról.

Nagy szükség van a békére és a szeretetre

„A hivatalos bejelentésen rengeteg újságíró részt vett” – mondta. Az a benyomása, hogy „ebben a buddhista országban nagy érdeklődés mutatkozik a látogatás iránt, mert újdonság Mianmar számára. Nemcsak a katolikus egyháznak az, hanem a kormánynak és a népnek is, amelynek nagy szüksége van a békére és a szeretetre, amely a pápai út mottója is egyben. A helyi püspökök a hír bejelentése alkalmával közzétettek egy üzenetet, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem az egész társadalomnak, a burmai népnek szól. Ebben hangsúlyozzák, hogy a pápa a béke hírnökeként jön az országba, hogy bátorítsa a keresztényeket és, hogy egyetemes üzenetet közvetítsen az etnikai csoportok közötti kiengesztelődésre. Mianmarban 8 alapvetően fontos népcsoport van és 135 etnikai kisebbség, amelyeknek szükségük van a támogatásra a pápa részéről” – mutatott rá Dario atya.

Első alkalommal látogat egy pápa Mianmarba

Első alkalommal látogat egy pápa Mianmarba. A katolikus közösség nagy örömmel fogadta a hírt. A nunciatúra titkára két hete tartózkodik az országban. Megtapasztalta, hogy a püspöki kar már szervezett egy találkozót a katolikus fiatalokkal a pápalátogatás előkészítése céljából. „Ez a pápai út mindenki számára nagy újdonság. Jóakarattal állnak hozzá és szükségük van támogatásra és a szervezésre. A helyi katolikus egyház már megélt egy nagy eseményt a múlt évben: a katolikus hit Burmába érkezésének 500. évfordulóját. A pápalátogatás még nagyobb megerősítést jelent a hitük számára. Az első reakciók nagyon pozitívak. A püspökök és a papok nagyon boldogok Yangonban” – jegyezte meg Dario atya.

Pápai felhívás a rohingyákért

Ferenc pápa vasárnap az Úrangyala imádság során felhívásban emelte fel hangját a rohingya kisebbségért, amely kirekesztettségben és üldöztetésben él saját földjén. „A pápa szavait mindig szívesen fogadják Mianmarban, különösképpen is akkor, amikor a kiengesztelődésről és a békéről beszél.” Dario atya kiemelte, hogy „az országban több etnikai csoport is él, amely a rohingyákhoz hasonlóan szenved. Fontos tehát emlékeztetni erre, hogy beszéljenek erről a szenvedésről szélesebb körben.”

Politikai szinten is fontos a pápalátogatás

A pápa augusztus 12-én nevezte ki az ország első szentszéki nagykövetét, apostoli nunciusát, tehát politikai szinten is fontos ez a látogatás. „Május 4-én jött létre a diplomáciai kapcsolat Mianmar és a Szentszék között. Hosszú próbálkozások után valósult meg, amelyek évekig tartottak. Amikor kapcsolatot létesítettünk a kormánnyal, képviselői nagyon örültek a ténynek, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele után a Szentatya felkeresi Mianmart. A látogatás előkészítéseként került sor az első nuncius kinevezésére is Paul Tschang In-Nam személyében. Ez pedig megkönnyíti a katolikus egyház működését az délkelet-ázsiai országban. A katolikusok kisebbséget jelentenek az országban, összesen 700 ezren vannak. Tehát szükségük van egy hivatalos hangra, amely mindig beszélhet a kormánnyal és elmagyarázhatja, hogy kik a katolikusok, a Szentatya és a Szentszék, milyen tevékenységet folytat, mi a missziója, amelyet ebben az országban is igyekszik előrevinni” – hangsúlyozta a mianmari nunciatúra titkára.

A buddhisták képviselik a többségi vallást, közel 90%-ban

„A buddhisták képviselik a többségi vallást, közel 90%-ban, de a kisebbségek nélkül, amelyek katolikusokból, muzulmánokból, hindukból állnak, nem lehetséges a kiengesztelődés megvalósítása. Ebbe a folyamatba tehát mindenkit be kell vonni. A katolikus egyház különleges meghívást kapott, hogy erősebben emelje fel a hangját az etnikumok és a vallások közötti kiengesztelődés érdekében.”

Erőszak a rohingyák ellen

Továbbra is aggasztó Mianmarban, hogy folytatódik az agresszió a rohingya kisebbség ellen. Már százra emelkedett az erőszak következtében életüket vesztett személyek száma, amely pénteken erősödött fel a tengerparti Rakhine régió északi részén. Ezrek lépték át a bangladesi határt, mielőtt a bangladesi rendőrség megkezdte volna a menekülők visszatoloncolását. Banglades megerősítette a határellenőrzést, ahol az erőszakot követően rohingyák ezrei gyűltek össze. A mianmari Rakhine államban több mint egy millió muzulmán vallású rohingya él, akik évek óta üldöztetést szenvednek és akiknek korlátozzák mozgásszabadságát.

A lakosság legnagyobb részét kitevő burmai nép az ország területének közel felén tömörül, míg a ritkán lakott peremhegységekben mintegy 30 etnikum él. A rakinék (vagy rohingyák) a Bengáli-öböl parti sávjában élnek és zömmel muzulmánok.

(sv)