Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Audiencia, Úrangyala

Ferenc pápa katekézise: a meghívás emlékezete megerősíti a reménységet

Ismét a Szent Péter téren volt a kihallgatás - ANSA

30/08/2017 17:31

János apostol ifjúsága kristálytiszta emlékeként őrizte a meghívását

Ferenc pápa a nyári időszak vége felé ismét a Szent Péter téren tartotta meg szokásos szerdai általános kihallgatását, melyen mintegy tízezer zarándok vett részt. Katekézise elején fontos témának nevezte az emlékezet és a reménység közötti kapcsolatot. E témához jelképszerűen az első tanítványok meghívásának a történetét fűzte. Ez a találkozás annyira elevenen megmaradt az apostolok emlékezetében, hogy van, aki még az esemény órájára is emlékszik: „Ez a tízedik óra körül történt” (Jn 1,39) – írja Jézus szeretett tanítványa, amely időpont délután négy órát jelentett akkor. Ifjúsága kristálytiszta emlékeként őrizte meg öregkori emlékezetében is ezt az időpontot, hiszen János akkor írta mindezt, amikor már öreg volt – tette hozzá szabadon a pápa. A találkozás a Jordán folyónál történt, ahol Keresztelő János keresztelt. Azok a galileai fiatalok őt választották lelkivezetőjüknek. Egyik napon arra jött Jézus – meséli a pápa a jól ismert történetet – és a Keresztelő, vagyis a vízbe megmerítő János azt mondta a két tanítványának: „Íme, az Isten Báránya!” (Jn 1,37).

Jézus ismeri az emberi szívet, ő a szívek „gyújtogatója”

Ez egy szikra volt annak a kettőnek! Otthagyták első mesterüket és Jézus nyomába szegődtek. Útközben Jézus hátrafelé tekint és kérdéssel fordul hozzájuk: Mit kerestek? Mit akartok? (Jn 1,38). Jézus az evangéliumokban úgy jelenik meg, mint aki ismeri az emberi szívet. A történetben két kereső fiatallal találkozott, akik egészségesen nyugtalanok voltak. Mert valójában miféle fiatalság az, amelyik megelégedett, anélkül, hogy az élet értelmére kérdezne? Azok a fiatalok, akik nem keresnek semmit, nem fiatalok, nyugdíjasok! – toldotta meg a pápa –, idő előtt megöregedtek. Szomorú látvány a nyugdíjas fiatal! Jézus pedig útjai során bármelyik találkozásnál úgy tűnik, mint a szívek „gyújtogatója”. Innét ered az a kérdés, mely a felszínre hozza az élet és a boldogság utáni vágyat, amit minden fiatal a szívében hordoz: Mit keresel? Én is szeretném megkérdezni itt ezen téren a fiatalokat és akik a médián keresztül követnek: Te, aki fiatal vagy, mit keresel? Mit keresel a szívedben? – tette fel a kérdést spontán módon a pápa.

Az első meghívottak rögtön első misszionáriussá válnak

Így indul János és András hivatása: egy barátság kezdete ez Jézussal, mely oly erős, hogy együtt élnek és együtt szenvednek. A két tanítvány elkezd együtt lenni Jézussal, és azonnal misszionáriusokká alakulnak át, mert amikor véget ér a találkozás, nem térnek haza megelégedetten. Ez annyira igaz, hogy testvéreiket, Simont és Jakabot is hamar belevonják Jézus követésébe. Elmennek hozzájuk és elmondják nekik: Megtaláltuk a Messiást, egy nagy prófétát találtunk! Ők az első találkozás misszionáriusai!  Oly megindító és boldogító volt az első találkozás, hogy mindig emlékeznek arra a napra, mely meghatározta fiatalságukat.           

A Jézussal való találkozás első jellemzője az öröm                       

Hogyan fedezzük fel a hivatásunkat ezen a világon? - tette fel a kérdést a pápa. Sokféle módon lehet azt felfedezni, de ez az evangéliumi üzenet azt mondja nekünk, hogy annak legelső jelzője a Jézussal való találkozás öröme. Házasság, megszentelt élet, papság: Minden igazi hivatás a Jézussal való találkozással kezdődik és örömet ad nekünk, új reménységet. Próbatételeken és nehézségeken keresztül vezet egy mind teljesebb találkozásra, tehát gyarapodik, mind nagyobbá válik a vele való találkozás, egészen az öröm teljességéig menően.       

Szemünk csillogásával közvetíteni a hit örömét

Az Úr nem akarja, hogy az emberek kelletlenül járjanak a nyomában, anélkül, hogy az öröm szelét felfedeznék a szívükben. Ti, fiatalok itt a téren, válaszoljatok nekem, szólt hozzájuk spontán a pápa: Öröm szele tölti el a szíveteket? Jézus azt akarja, hogy azok szívét, akik találkoznak vele, végtelen boldogság töltse el, amit az élet minden napján meg lehet újítani. Isten Országának a tanítványa, aki nem örömteli, nem tudja evangelizálni ezt a világot, mert szomorú. Jézus prédikátoraivá nem azáltal leszünk, hogy kiélesítjük a retorika fegyvereit. Rendben, te tudsz beszélni, de ha nincs még valami más dolog hozzá…? - gondolkodott hangosan a pápa, ismét kérdezve: Hogyan leszünk Jézus prédikátoraivá? Úgy, hogy megőrizzük szemünkben az örök boldogság felragyogását. Sok keresztényt találunk, akár itt közöttünk is, akik a szemükkel közvetítik a hit örömét, szemük csillogásával!

A keresztények ismerik az utat, mely a szent tűzhöz vezet

Ennélfogva a keresztények, miként Szűz Mária, megőrzik szerelmüknek a lángját, Jézus iránti szerelmüknek a lángját. Bizonyára vannak próbák az életben, vannak olyan pillanatok, amikor tovább kell menni a hideg és az ellenszél dacára, megannyi keserűség ellenére. Ám a keresztények ismerik az utat, mely a szent tűzhöz vezet és ami meggyújtotta őket egyszer s mindenkorra!   

Ne bízunk abban, aki kioltja minden születő lelkesedés lángját!   

Azt ajánlom nektek, fordult ismét kéréssel a pápa a zarándokok felé: Ne adjatok igazat a csalódott és boldogtalan embereknek! Ne hallgassatok azokra, akik cinikusan azt ajánlják, hogy ne ápold a reménységet! Ne bízzunk abban, aki kioltja minden megszülető lelkesedés lángját, mondván, nem érdemes semmiért sem fáradozni! Ne hallgassunk az öregszívűekre, akik elfojtják az ifjúkori lelkesedést! Menjünk inkább a reménytől csillogó szemű öregekhez! Ápoljunk egészséges utópiákat! Isten akarja, hogy tudjunk álmodni, miként ő és tudjunk vele álmodni, de közben a valóságra figyelve haladjunk! Álmodjunk egy másik világot! És ha kihuny egy álom, álmodjunk újból, reményt merítve a kezdetek emlékezetéből, azokból a parazsakból, amelyek egy nem is annyira jó élet után ott rejlenek a Jézussal való első találkozás hamui alatt.  

Ez tehát a keresztény élet alapvető dinamikája: emlékezni Jézusra!

Ez tehát a keresztény élet alapvető dinamikája: emlékezni Jézusra! Pál azt mondta  tanítványának: Emlékezzetek Jézus Krisztusra! (2Tim 2,8). Ez tehát a nagy Szent Pál tanácsa: Emlékezzünk Jézus Krisztusra, a szeretet tüzével, mellyel az életünket egy nap úgy tapasztaltuk meg, mint jó dolgoknak a tervét és élesszük fel a reménység lángját! – fejezte be katekézisét Ferenc pápa a Szent Péter téren.

Közös felhívás a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával a teremtett világ védelmében

Holnapután, szeptember elsején lesz a teremtett világ védelmének világnapja. Ebből az alkalomból, én és Bertalan testvérem, konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, közösen készítettünk el egy üzenetet. Ebben arra hívunk mindenkit, hogy tisztelettel és felelős magatartással forduljon a teremtett világ felé. Ezen kívül felhívással fordulunk mindazok felé, akik befolyásos szereppel rendelkeznek, hogy hallgassák meg a föld és a szegények kiáltását, akik leginkább szenvednek a környezet felborult egyensúlya miatt.

Pápai köszöntés az elmúlt napok során megkeresztelkedett menekültek csoportjának

A kihallgatás végén a pápa szeretettel köszöntötte az audiencia legnagyobb csoportját, a mintegy ezer cserkészt, akik Marche Tartomány AGESCI cserkészszövetségéhez tartoznak és akiket elkísért Edoardo Menichelli bíboros, Ancona-Osimo nyugalmazott érseke. Külön szeretettel köszöntötte Ferenc pápa azokat a keresztény menekülteket, akik a Montepulciano-Chiusi-Pienza-i egyházmegyében az elmúlt napok során keresztelkedtek és most Stefano Manetti püspökükkel és Giuseppe Betori firenzei bíboros-érsekkel együtt zarándokoltak Rómába.

(vl)

  

30/08/2017 17:31