Ne féljünk Krisztus keresztjétől – Ferenc pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága

Ne féljünk Krisztus keresztjétől – Ferenc pápa vasárnap déli Úrangyala imádsága

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa az Apostoli Palota ablakából köszöntötte a Szent Péter téren összegyűlt híveket.

„A mai evangéliumi szakasz (Mt 16,21-27) folytatása a múlt vasárnapinak, amely kiemelte Péter hitvallását, „a szikláét”, amelyre Jézus építeni akarja egyházát – kezdte elmélkedését Ferenc pápa. Ma, ezzel éles ellentétben Máté ugyanennek a Péternek a reakcióját mutatja be, amikor Jézus kinyilatkoztatja a tanítványoknak, hogy Jeruzsálemben szenvednie kell, megölik és feltámad. Péter félrevonja a Mestert és szemrehányást tesz neki, mert szerinte mindez nem történhet meg Krisztussal. Ám Jézus kemény szavakkal szintén szemrehányást tesz Péternek: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.”  Egy perccel azelőtt az apostolt megáldotta az Atya, mert megkapta Tőle azt a kinyilatkoztatást, amitől szilárd „kő” lett, hogy Jézus ráépíthesse közösségét és utána azonnal akadállyá válik, kővé, de nem építőkővé, hanem botlás köve a Messiás útján. Jézus jól tudja, hogy Péternek és a többieknek még nagy utat kell megtenniük, hogy apostolaivá váljanak.

Nincs igazi szeretet önfeláldozás nélkül

Ekkor a Mester minden követőjéhez fordul, világosan megjelölve számukra a megteendő utat: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen!”. Ma is, mint mindig, fennáll az a kísértés, hogy kereszt nélkül akarjuk követni Krisztust, sőt, meg akarjuk tanítani Istennek a helyes utat, mint ahogy Péter tette: „Nem Uram, ilyesmi soha nem történhet meg veled”. De Jézus emlékeztet bennünket, hogy útja a szeretet útja és nincs igazi szeretet önfeláldozás nélkül. Arra kaptunk meghívást, hogy ne engedjünk a világi felfogásnak, hanem egyre tudatosabban vállaljuk annak a szükségességét, hogy nekünk, keresztényeknek szemben az árral és az emelkedőn felfelé kell haladnunk.

Jézust követve alapozzuk a szeretetre életünket

Jézus olyan szavakkal egészíti ki a követésére tett ajánlatát, amelyek mindig érvényes nagy bölcsességet fejeznek ki, mert kihívást jelentenek az önközpontú gondolkodás és viselkedés számára. Így buzdít: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja”. Ebben a látszólagos ellentmondásban benne foglaltatik az az aranyszabály, amelyet Isten írt bele a Krisztusban teremtett emberi természetbe: ez pedig az a szabály, hogy csak a szeretet ad értelmet és nyújt boldogságot az életnek. Tehetségünket, energiáinkat és időnket csak arra használni, hogy megóvjuk, megőrizzük és megvalósítsuk önmagunkat, ez valójában oda vezet, hogy elveszítjük önmagunkat, vagyis szomorú és meddő létet okoz. Ha azonban az Úrért élünk és életünket a szeretetre alapozzuk, mint ahogy Jézus tette: akkor megízlelhetjük a hiteles örömöt és életünk nem meddő, hanem termékeny lesz.

Szűz Mária segítsen, hogy ne féljünk a kereszttől

Az Eucharisztia ünneplésekor újra átéljük a kereszt misztériumát; nem csak emlékezünk rá, hanem végrehajtjuk a megváltó áldozat emlékezetét, amelyben Isten Fia teljesen elveszíti Önmagát, hogy ismét visszanyerje magát az Atyától és így ismét megtaláljon bennünket, akik elvesztünk az összes teremtménnyel együtt. Minden alkalommal, amikor részt veszünk a szentmisén, a keresztre feszített és feltámadt Krisztus szeretete nekünk adja magát, mint eledelt, és mint italt, hogy követhessük Őt mindennapi életünkben, testvéreink konkrét szolgálatában.

Szűz Mária, aki Jézust egészen a Kálváriáig követte, kísérjen el minket is és segítsen nekünk, hogy ne féljünk a kereszttől! A kereszt - nem egy Jézus nélküli kereszt, hanem olyan, amire Jézus rá van szegezve -, azt jelenti, hogy szenvedünk Isten és felebarátaink iránti szeretetből, mert ez a szenvedés, Krisztus kegyelméből, bő termést hoz a feltámadásban.

Ferenc pápa együttérez Dél-Ázsia és az USA természeti csapásoktól szenvedő lakosságával

A pápa ismételten kifejezte lelki közelségét Dél-Ázsia lakosságának, amely továbbra is sokat szenved a hatalmas áradások következményeitől. A Szentatya továbbá osztozik Texas és Louisiana lakóinak szenvedéseiben, akiket hurrikán és rendkívüli esőzések sújtottak. A természeti katasztrófák következtében sokan meghaltak, ezreket kitelepítettek otthonukból és jelentős anyagi károk keletkeztek.

A pápa Máriához, a szomorúak vigasztalójához fohászkodott: nyerje el az Úrtól a vigasz kegyelmét ezeknek a súlyos megpróbáltatásokat elszenvedő testvéreinknek.

Ferenc pápa köszöntötte az Itáliából és különféle országokból érkezett zarándokokat. Külön köszönetét fejezte ki annak a csoportnak, amelynek tagjai hatalmas transzparenst tartottak magasba „Jó utat!” felirattal, utalva a Szentatya szeptember 6-án kezdődő kolumbiai apostoli látogatására.

(vm)