Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Világegyház \ Magyar egyház

Évadnyitás a fennállása 90. évfordulóját ünneplő Római Magyar Akadémián

Az évadnyitás pillanata Puskás István igazgatóval - RV

13/09/2017 17:16

Szeptember 12-én, kedden este, pontosan 90 évvel a létrejötte után a Római Magyar Akadémia a 90/10-es című képzőművészeti kiállítás keretében nyitotta meg az új évadot. A 90/10-es című képzőművészeti kiállítás utal a nagyszerű kilencven évre, amelyet most tíz egykori ösztöndíjas művész alkotásai jelenítenek meg: Baráth Nóra, Brückner János, Gaál Endre, Gyenes Zsolt, Horváth Dániel, Lenkey-Tóth Péter, Ludman Éva, Nagy Csilla, Szegedi Csaba, Vati Era.      

Az összegyűlt vendégek előtt dr. Révész Mária kulturális főtanácsadó emlékezett az alapításra, az eltelt 90 év kihívásaira és eredményeire. Beszédéből idézünk pár fontos gondolatot:

„Jeles nap a mai: 90 éve 1927. szeptember 12-én írta alá a Magyar Állam megbízásából Gerevich Tibor azt az adásvételi szerződést, mely lehetővé tette, hogy ma itt álljunk, kiállítást nyissunk meg, ösztöndíjasoknak nyújtsunk lehetőségeket, hogy egy kis magyar szigetet működtessünk Rómában, Róma történelmi belvárosában.

A Római Magyar Intézet (Akadémia) első évtizedeinek története szorosan kapcsolódik újjászervezője, Klebelsberg Kuno tudománypolitikájához. Az első világháborút követő béke, Magyarország számára trauma volt, elvesztette területének kétharmadát, vele jeles tudományos műhelyeket, nagyhírű egyetemeket. Ezen a veszteségen túl a revíziótól rettegő kis országok gyűrűjűben, elzártságból kellett valahogy kitörni. Ehhez Klebelsberg a „magas műveltség”-et találta a legmegfelelőbb eszköznek. Amikor 1922-ben miniszter lett, már kész koncepcióval rendelkezett és hozzáláthatott  a külföldi hídfőállások kiépítéséhez. Ebben jó terep volt Róma és Bécs és Berlin, de különösen Róma.

A Római Magyar Akadémia első képzőművész ösztöndíjas csoportja már az 1930-as Velencei Biennálén sikeresen bemutatkozhatott  a nemzetközi közönségnek. Kétségtelen imponáló nevek - és mögötte az életművek - az első „római iskolából” : Aba-Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Istókovics Kálmán, Molnár C. Pál, Patkó Károly, Pátzay Pál, Szőnyi István.

A háborút követő nehéz újrakezdés után azonban ismét neves személyek lettek a Római Magyar Akadémia lakói: Weöres Sándor és Károlyi Amy, Ottlik Géza, Déry Tibor, Balázs Béla, Kerényi Károly, Lukács György, Pilinszky János, Toldalagi Pál, Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Karinthy Ferenc, Csorba Győző, Hanák Péter, Klaniczay Tibor, Veress Sándor zeneszerző, zongoraművész, Szöllősy András zeneszerző, zenetudós, Fülep Lajos, Cs. Szabó László, Hantai Simon festő, aki aztán Rómából Párizs felé vette az útját….”

(vl)

  

13/09/2017 17:16