„Újragondolni Európa jövőjét” – európai püspökök és politikusok találkozója a Vatikánban

Október 27-e és 29-e között a Szentszék és a Comece, az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága szervezésében „Újragondolni Európa jövőjét – Keresztény hozzájárulás az európai terv jövőjéhez” címmel” nagyszabású konferenciát tartanak a Vatikánban. A háromnapos tanácskozás középpontja október 28-a szombat, amikor Ferenc pápa kora este üzenettel fordul a találkozó 350 résztvevőjéhez. Az eseményen 28 európai ország politikusai mellett, bíborosok, püspökök, nagykövetek és a tudományos élet képviselői is jelen lesznek.

Magyar részről a hivatalos delegáció tagjai: Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia külföldi magyar lelkipásztori szolgálatért felelős püspöke, Hölvényi György európai parlamenti képviselő, Habsburg Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet, Tóth Tamás prelátus, a Római Pápai Magyar Intézet igazgatója, Fejérdy András történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és Török Gábor európai parlamenti tanácsadó.

Marx bíboros: „Európa bizalommal forduljon saját jövője felé”  

„Ismeretes Ferenc pápa aggodalma és érdeklődése Európát illetően és ezeket több megnyilatkozásában szóvá is tette” – nyilatkozta Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikáni Államközi Kapcsolatok titkára a péntektől vasárnapig tartó vatikáni Európa-konferencia  bemutatatásakor. Európáról szólva Ferenc pápa többször használta a „nagymama” kifejezést – idézte a Szentatyát Reinhard Marx bíboros, a „házigazda” Comece elnöke, miközben leszögezte: „Itt az ideje annak, hogy Európa többé már ne szorítkozzék csak arra, hogy felügyelje és védelmezze azt, amit elért, hanem adja is át a következő generációknak a saját tapasztalatait, bátorítsa őket, hogy bizalommal vállalják saját útjukat a jövő felé”.        

„Hiszem – magyarázta Marx bíboros – a pápa azt akarta mondani, hogy Európa forduljon a jövő felé. A jövő az élet! Mi az emberi élet tekintetében nagyon szegény földrész vagyunk és ez nemcsak az abortusz és az élet méltóságának a problémája, kezdetétől a végéig értve, hanem ez a magatartásunk problémája. Úgy gondolom, hogy a Szentatya ezt akarta aláhúzni. Hiszem továbbá, hogy Európa jól teszi, ha nem összpontosít a múltjára, a biztonságára, a falaira, hanem ha inkább az alkalmasság és a lehetőség fogalmai jegyében a jövőre figyel. Ez az a lelkület, amit a pápa Európa számára kért”. „Másfelől pedig az öreg kontinenst ma a függetlenségi törekvések és a széttöredezés inspirálta populizmushoz való visszatérés jellemzi. Ausztria, Katalónia és a Brexit ennek a példái”.

Gallagher érsek: Teljesen normális, hogy Európa értelmezésében eltérő felfogás létezik Isten népében

„Ebben a tekintetben eltérő felfogás létezik az Isten népében is” – állapította meg Gallagher érsek, hozzáfűzve: „Ez teljesen normális! A Szentszék kívül áll a pártpolitikán, de a politika, mint tudomány egészében viszonylagos. Létezik «egészséges» nacionalizmus, mely patrióta jellegű. Bátorítsuk ezt a patrióta, hazafias érzést, szemben a nacionalizmussal és a populizmussal, melyek valamiképp mindig kompromittálják az igazságot. A populizmussal a politikusok azt mondják, amit a nép hallani szeretne és nem szükségszerűen a teljes igazságot vagy azt, amit közvetíteniük kellene. A nacionalizmus arra hajlik, hogy fölemelje, fölmagasztalja a nemzeti élet bizonyos szempontjait, mások iránti előítélettel. A nem egészséges nacionalizmust nem szabad bátorítani, míg a populizmus, mint politikai stratégia kevéssé ajánlható” – emelte ki a Szentszéki Államközi Kapcsolatok érsek-titkára.      

Mindent meg kell tenni Európa «halál-határai» megszüntetésére

Reinhard Marx bíboros, a Comece elnöke „az Európát érintő mai kihívásokat” hangsúlyozta. „Ezek a klimatikus változások, az új technológiák hatásai a munka világára, a magas ifjúsági munkanélküliség. Nem utolsó sorban pedig a migrációs válság: az egyháznak úgy kell a migránsokra tekinteni, mint éhezőkre, menekültekre, szegényekre és nem kell a vallásukat nézni, hiszen minden ember Isten teremtménye”. „Minden személlyel, aki a mi európai határainkhoz közeledik – emelte ki Marx bíboros, München-freisingi érsek – emberi módon kell bánni, olyan eljárásmód keretében, mely arra szolgál, hogy igazolja a helyzetét, de senkit nem küldünk vissza a háború és az üldöztetés körülményei közé. Mindent megteszünk azért, hogy megállítsuk a Földközi tengeren vagy a határokon a halálos körülményeket, de ez nem lesz könnyű. Látjuk, mi történik az Észak-afrikai menekült-táborokban és persze nem vagyunk azzal elégedettek. Arra kell buzdítani a politikusokat, hogy keressenek megoldást Európa határai számára, hogy azok többé ne legyenek a «halál-határai», mert ez elfogadhatatlan. Meg kell vizsgálni, hogy ezeknek az embereknek a származási országában milyen helyzet uralkodik. Kérdés, mit teszünk a segítségükre, hogy fejlődjön a társadalmuk? Gazdasági szempontból, de éppúgy politikai tekintetben is? Ne csak azt kérdezzük, hogy mi lesz velünk, hanem azt is, hogy mi lesz velük. Ez Jézus szempontja: ne azt kérdezzem, milyen lesz az én jövőm, hanem azt, hogy milyen lesz az ő jövője” – fogalmazott Reinhard Marx bíboros, a Comece elnöke.

(vl)