Interjú Cserháti Ferenccel, a külföldi magyarok püspökével az „Európát újragondolni” vatikáni konferenciáról

Vasárnap délben a Szent Péter bazilikában bemutatott szentmise után érkezett a Vatikáni Rádió stúdiójába Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke, aki megosztotta velünk a háromnapos vatikáni Európa konferencián szerzett tapasztalatait. Nagy öröm volt számára találkozni a Szentatyával, hallani azt a tanítást, amit bátran merészel „történelmi beszédnek” minősíteni. A konferenciát Reinhard Marx bíboros, a COMECE elnöke szervezte és vezette és ő tartotta a záró-szentmisét is. Homíliájában visszacsengtek a konferencia alapgondolatai: Európa sokszínű, sok értéke van és most új reményre van szüksége.

Kelet is adhat Nyugatnak… A mi híveink megszenvedték azt, hogy a hitükben kitartsanak

A konferencia résztvevőinek összetételéről megállapította, hogy az népességarányosan állt össze. Magyarországot hatan képviselték. Cserháti püspök a német nyelvi csoportban vett részt, püspökökkel, politikusokkal, tudósokkal és művészekkel együtt. „Őszintén és nyíltan beszélhettünk, és miután a németek kibeszélték magukat,  bennünket is meghallgattak. Nyilvánvalóvá lett számukra, hogy akik Kelet-Európából jöttek, másként gondolkodnak.” Hosszú felszólalásában azt emelte ki, hogy „Európát nem csak Nyugat alkotja, hanem Nyugat és Kelet együttesen. Kelet még egy processzusban van, egy folyamatban van, tanulja a demokráciát, ahogy maguk a németek is 1945 után tanulták a demokráciát. Ott most mások a bérek és más a vélemény a migrációval kapcsolatosan is. Más a mi hozzáállásunk, mert más a mi történelmünk, de mi ezért nem vagyunk kevésbé keresztények”. Utalt a Szentatyára, „aki szerint a politikusnak okosságra és bölcsességre is szüksége van. Kelet is adhat Nyugatnak, például a család szeretetét. Mi több gyereket akarunk. A mi híveink megszenvedték azt, hogy a hitükben kitartsanak. Most itt van nekünk az 56-os visszaemlékezés: sokan a vérüket áldozták a szabadságért. Kelet-Európában másként viszonyulunk a hitünk megvallásához, mint Nyugat-Európában”.

A Szentatya beszéde kapcsán Cserháti püspök a riportban hangsúlyozza, hogy a „visszacsengenek benne azok a gondolatok, amelyeket a megbeszélések során maguk is érintettek”. Ilyenek: „a tolerancia, a szociális kiegyenlítődés…”

„Krisztus Európa jövője” és mi ehhez hozzá tudunk járulni

„Szkeptikusan érkeztek Rómába a tanácskozást illetően, de nagyon pozitív lett az együttlét. Maguk a politikusok kérték, hogy folytatni kellene ezt a találkozást, a párbeszédet egymás között”. A legjelentősebb mozzanat számára „a Szentatyával való találkozás és az ő beszéde volt. A pápa mind a 350 résztvevővel személyesen kezet fogott, így vele is, amikor a magyar közösség járult hozzá és úgy köszöntötte „Isten éltessen!”, mint egy hónapja, amikor szintén találkozott vele. A jövő iránti reménysége abból fakad, hogy Európának szüksége van „lélekre” és a mi feladatunk, hogy visszaadjuk számára a saját lelkét. Azzal megyek haza, hogy „Krisztus Európa jövője” és hogy mi ehhez hozzá tudunk járulni és ebből az erőből azok is meríthetnek, aki a kormányrúdnál ülnek. Segítse a Jóisten őket ebben a küldetésükben” – nyilatkozta a Vatikáni Rádiónak Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke.

(vl)