A pápa fogadta az al-Azhar főimámját: közös erőfeszítés a békéért

November 7-én, kedden délelőtt 11 órakor Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál aula kistermében fogadta Ahmad Muhammad Al-Tayyib professzort, az egyiptomi al-Azhar Egyetem főimámját és kíséretét. Ez volt a harmadik alkalom, hogy a Szentatya és a szunnita iszlám vezetője párbeszédet folytatott. Először 2016. május 23-án találkoztak a Vatikánban, másodszor pedig idén április 28-án Kairóban, amikor a pápa részt vett az al-Azharban rendezett békefórumon. Ez alkalommal kötelezték el magukat kölcsönösen a béke elősegítése mellett a fundamentalizmus és a szélsőségesség ellen.

Az együttműködés lehetőségei a szegények és a szenvedők kínjainak enyhítésére

„Ferenc pápa nagyon jó, jelképes erővel rendelkező ember, akinek szíve tele van szeretettel, őszinte jósággal és azzal a vággyal, hogy az emberiség hasznára váljon a kultúrák közötti cserekapcsolat.” Ezekkel a szavakkal szólt a főimám a pápáról felszólalásában, amelyet a Sant’Egidio Közösség által Rómában szervezett „Kelet és Nyugat: a civilizációk párbeszéde” című nemzetközi konferencián mondott november 7-én. A szunnita iszlám legfőbb intézményének vezetője hangsúlyozta, hogy a hosszú megbeszélésen olyan kérdéseket vitattak meg, amelyek gyötrik az emberi lelkiismeretet és fájdalmat, szenvedést okoznak a világban. Áttekintették, hogy melyek az együttműködés lehetőségei a szegények és a szenvedők kínjainak enyhítésére. Optimistának nevezte magát ezzel kapcsolatban.

Az al-Azhar Egyetem az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban

Itt jegyezzük meg, hogy az al-Azhar Egyetem az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban. 1923 és 1927 között az egyetem diákja volt Hasszán al-Banna, a Muszlim Testvériség nevű iszlám szervezet alapítója. Az al-Azhar Egyetem első magyar diákja, s egyben első nem-muszlim hallgatója Goldziher Ignác volt. Ennek az egyetemnek volt hallgatója Germanus Gyula (Abdul Karim) is, 1935-ös mekkai zarándoklata előtt. Az al-Azhari élményeit és a zarándoklatot Allah Akbar című könyvében írja le. Az 1980-as években itt tanult Mihálffy Balázs, a Kegyes Korán egyik magyar fordítója, aki egyben a Magyar Iszlám Közösség alapítója is volt.

(sv)