Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Szentszék \ Események

Csodálatos volt megélni az egységet a pápával és egymással: Ternyák Csaba egri érsek a vatikáni ad limina látogatásról

Ternyák Csaba egri érsek Ferenc pápával az ad limina látogatáson

30/11/2017 17:33

A magyar katolikus püspöki konferencia ad limina látogatásának első napja után beszélgetünk Ternyák Csaba egri érsekkel.

Ternyák Csaba érsek: Szeretettel köszöntöm a rádióhallgatókat.

VR.: Érsek atya régi vendég a Vatikáni Rádióban. Hosszú időn át tartózkodott Rómában  a Pápai Magyar Intézet rektoraként, a Papi Kongregáció titkáraként, ezt megelőzően pedig  Rómában tanult. Milyen érzés újra az Örök Városban lenni?

Róma az egyházunk központja, itt van Szent Péter utóda, itt van eltemetve maga Szent Péter, és ez segít bennünket abban, hogy eligazodjunk. Miért is jövünk Rómába? Tudjuk, hogy a magyarok számára különösen fontos ez a város, de minden hívő számára az, éppen emiatt, hiszen az apostolok sírjához látogathatunk, és megerősödhetünk az ő hitük által.

VR: Az előző napon a Szentatyánál jártak a magyar püspökök, ott kezdték meg az ad limina látogatást. Milyen tapasztalat volt az Ön számára a Szentatyával való találkozás?

A találkozás előtt egy közös szentmisével indultunk a pápához, és azon a szentmisén azért imádkoztunk, hogy a hit szemével tudjunk tekinteni a Szentatyára, és akkor olyan egyértelművé válik, hogy a számunkra ő az egység jele, Péter apostol utóda, ő a mai Péter. Vagy, ahogy Sienai Szent Katalin mondta, ő az édes Krisztus a Földön. Ezek az emelkedett szavak a ma emberétől kicsit távol állnak, de amikor kijöttünk a Szentatyától az volt az érzésünk, hogy Sienai Szent Katalin jól fogalmazta meg azt, amit a pápáról el akart mondani a saját kora emberének.

A pápával való találkozás – ahogy erről beszélgettünk is egymás közt – nagyon mély nyomokat hagyott bennünk. Az ő közvetlen magtartása, testvéri nyitottsága mondhatni lefegyverző volt. Olyan kedves, annyira figyelmes volt, nagyon figyelmesen hallgatott bennünket, a beszámolóinkat, és minden hozzászólásból kiragadott néhány szót, arra külön reflektált, aláhúzta annak a fontosságát, és ehhez fűzte hozzá a gondolatait. Igazi hitbeli találkozás volt, és azt éltük meg, hogy a Szentatya maximálisan betöltötte a velünk való találkozás során azt a küldetését, ami minden pápa küldetése, hogy megerősítse a testvéreit a hitben. Testvérként fogadott bennünket, apostolutódokként, püspöktestvérekként, akik között kétségtelenül ő az első, de nem számon kérő módon szólt hozzánk, nem beszámoltatott minket, hanem mindenki szabadon elmondhatta azt, ami a szívén van, vagy beszámolhatott arról a területről, ami az ő felelőssége a püspöki konferencián belül. Így a találkozó végére egy nagyszerű kép bontakozott ki a pápa számára is a magyar egyházról, és ugyanígy a mi számunkra is. Az ad limina látogatás csodálatos élménye az, hogy megélhetjük a pápával való egységünket, és ugyanakkor egymás között is megtapasztaljuk az egységet, azaz elmondhatjuk, ha egységben vagyunk a pápával, akkor egymás között is sokkal erősebb és építőbb jelllegű  lesz az egység.

VR: Minden ad limina látogatás előtt az egyes püspöki karok tagjainak a saját egyházmegyéjükről el kell küldeniük a Szentszékhez egy átfogó anyagot arról, hogy az előző ad limina látogatás óta milyen változások történtek,  hogyan alakul az egyházmegye élete. Érsek úr néhány szó erejéig betekintést enged az egri főegyházmegye életébe?

Sok területen történt fejlődés, sajnos egyes területeken visszafejlődés is tapasztalható. Például a papok létszámában: kevesebben vagyunk mi, akik papként szolgáljuk a híveket. Ugyanakkor örömmel számolhattam be arról, hogy a szeminaristáink száma nem csökkent, sőt talán kicsit emelkedett is. Reménykedjünk abban, és imádkozzunk azért, hogy a kispapjaink ki tudjanak tartani és meg tudjanak erősödni a hivatásukban! 

Ismert terület, az egri főegyházmegye jellemzője a katolikus iskolák jelentős száma. Az utóbbi 7-8 évben jelentősen megnőtt az iskoláink száma. Sok olyan intézményünk van, amelyeknek filiális intézményei vannak, tehát 3-4 intézmény van egyetlen iskolában, ezért számokat most nem mondanék. Körülbelül húszezer gyermek tanul a főegyházmegye által fenntartott katolikus iskolában. Vannak azután szerzetesrendek, egyéb egyházi fenntartók is, akik a mi területünkön működnek. Közel kétezer pedagógus dolgozik az iskoláinkba, és most mégiscsak a számokról beszélve a hitoktatóinkat is megemlíteném, akik nagyon fontosak számunkra. A közelmúltban tartottunk a hitoktatóknak egy konferenciát, ahova nem tudott mindenki eljönni, de így is közel háromszázan voltunk együtt. Ők a papok után a legelkötelezettebb munkatársaim. Bár nem akarom ezzel kevesebbre minősíteni az iskoláink pedagógusait, de ők más területen munkatársaim. Mindegyikük nagyon fontos.

Éppen ezen a délelőttön került szóba a püspöki kongregációban, hogy a püspökök a világiakat mennyire vonják be a szolgálatba. Az előbb említett számok arról beszélnek, hogy van miről pozitíve beszámolnunk.

VR: A mai papságnak milyen lehetőségei vannak az új evangelizáció területén a társadalomban?

Nagyon fontos ez a kérdés, és látom a paptestvérek munkájában, hogy rendkívül sok kihívással szembesülnek. Az egyik ezek közül az a teher, ami azért nehezedik rájuk, mert fogyatkozó létszámban látják el a szolgálatot, ugyanakkor a hívek elvárják tőlük, hogy minden plébánián álljanak helyt, minden templomban legyen szentmise. Ez természetesen nem megvalósítható. Éppen ezért nagyon hálásak vagyunk, hogy jelentős számban sikerül világiakat bevonni akolitusként. A diakónusok már nem világiak, ők a klérus tagjai, de a világiként a lelkipásztori kisegítők nagyon sokat segítenek a papságnak, így ők részben felszabadulnak arra, hogy az evangelizációban jobban jelen legyenek, és hogy ne csak a meglévő híveinket szolgálják, hanem azok felé is tudjanak fordulni, akikkel korábban nem volt kapcsolatuk.

Konkrétan arról van szó, hogy az iskolák, amelyeket az Egri főegyházmegyében és másutt is az egyház átvett, egy új munkaterületet nyitnak meg a paptestvérek számára. Hiszen ezen intézmények révén a paptestvérek sokszor olyan pedagógusokkal, szülőkkel is kapcsolatba kerülnek, akiknek korábban nem voltak szoros kötődéseik az egyházhoz. Lehetőségként élik meg a paptestvérek, hogy ezek az emberek jelentkeznek náluk a szentségi felkészítés igényével: keresztelések, házasságrendezések vannak, és ezt ők is örömmel élik meg. Azt tapasztalják, hogy ennek révén a helyi társadalom szívébe kerülnek, hiszen a papra szükség van, mert az iskolákban a papok lelkipásztori szolgálatot látnak el. Nem ők az intézmény vezetői, de lelkipásztorként ott vannak és segítik az ott élő, ott dolgozó embereket.

VR: A hallgatók nevében is köszönöm, hogy érsek úr felkereste a Vatikáni Rádió stúdióját és megosztotta élményeit az ad limina látogatás első napjairól.

Köszönöm a lehetőséget.

(sv)

(Átirat: Körössy László, Magyar Kurir)

 

30/11/2017 17:33