Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Szentmise, liturgia

A panaszkodás és a neheztelés helyett engedjük, hogy az Úr megvigasztaljon minket – javasolta a pápa hétfő reggeli homíliájában

Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában

11/12/2017 16:53

Ferenc pápa december 11-én, hétfőn szentmiséjén a napi első olvasmányról, Izajás próféta egy idézetéről (Iz 35,1-10) elmélkedett, amelyben az Úr vigaszt ígér népének. Szent Ignác azt mondja: jó elgondolkodni Krisztus vigasztaló szolgálatán. Ahhoz hasonlítja ezt, mint amikor barátok vigasztalják meg egymást. Elegendő a Feltámadás reggelére gondolni Lukács evangéliumában, amikor Jézus megjelenik az apostoloknak. Olyan nagy volt az örömük, hogy alig tudták elhinni. Sokszor az Úr vigasza csodának tűnik számunkra – állapította meg a Szentatya.

Könnyebb másokat megvigasztalni, mint engedni, hogy bennünket vigasztaljanak meg

De nem egyszerű hagyni, hogy megvigasztaljanak minket. Könnyebb másokat megvigasztalni, mint engedni, hogy bennünket vigasztaljanak meg. Gyakran azért, mert ragaszkodunk a negatív dolgokhoz, a bűn okozta sebekhez magunkban és inkább ebben ragadunk, egyedül vagy az ágyon, mint az evangéliumi ember, aki magányos volt és nem akart felkelni. Jézus azonban mindig azt mondja: „Kelj fel!”.

A pozitív dolgokkal kapcsolatban pedig olyan vagyunk, mint a „koldusok”

A probléma az, hogy a negatív dolgokban mesterek vagyunk, mert bennünk van a bűn okozta seb, míg a pozitív dolgokkal kapcsolatban pedig olyan vagyunk, mint a „koldusok”, nem szeretünk vigaszt koldulni. Ennek a kifejtéséhez a pápa két példát említett. Amikor inkább a neheztelést választjuk és a sértődöttség levében főlünk, amikor keserű a lelkünk, amikor a keserűség a kincsünk. Az ilyen keserű lelkűek jobban kedvelik a keserűt, mint az édeset. Sok ember van ezzel így. Ez a keserű gyökér gondolatban visszavezet minket az eredeti bűnhöz. És aztán éppen emiatt nem hagyjuk, hogy megvigasztalódjunk.

Jónás prófétát nevezhetjük a panaszkodás Nobel-díjasának

A keserűség az, amely aztán a panaszkodáshoz vezet: ahelyett, hogy dicsőítenék az emberek Istent, panaszkodnak. A panaszkodás olyanná válik, mint a zene, amely elkíséri az életet. A pápa gondolatban Szent Terézhez fordult, aki azt mondta: „Nagy baj, ha egy apáca azt mondja: Igazságtalanság történt velem, méltánytalan dolog történt velem”. Jónás prófétát pedig nevezhetjük a panaszkodás Nobel-díjasának – hangsúlyozta a Szentatya. Elmenekült Isten elől, mert panaszkodott, hogy Isten valamit tett vele, aztán a cet gyomrában végezte, de végül visszatért küldetéséhez. Ahelyett, hogy örült volna az emberek megtérésének, inkább panaszkodott, mert Isten megmentette őket. A panaszkodásban is vannak ellentmondásos dolgok. A pápa utalt egy jó papra, akit ismert, de aki minden miatt panaszkodott, a kákán is csomót keresett.

A keserűség, a neheztelés, a panaszkodás kapcsán az egyház szava ma az, hogy bátorság

Jó pap volt, a gyóntatószékben nagyon irgalmasnak találták. Már idős volt és paptársai elképzelték, hogy milyen lesz majd amikor meghal és felmegy a mennybe. Azt mondták: ’Az első dolog, amit Szent Péternek mond majd a köszönés helyett, hogy, hol van a pokol? Mindig a negatív dolgokat veszi észre. Szent Péter pedig megmutatja majd neki a poklot. Akkor majd megkérdezi: ’Hány elítélt van itt? Csak egy. Ó, micsoda katasztrófa ez a megváltás – mondja majd’. A keserűség, a neheztelés, a panaszkodás kapcsán az egyház szava ma az, hogy bátorság.

A napi liturgia üzenete az, hogy hagyjuk, hogy az Úr megvigasztaljon minket

Izajás bátorságra ösztönöz, mert Isten eljön, hogy üdvözítsen minket. A pápa a napi Evangéliumra (Lk 5,17-26) utalva kiemelte: amikor az emberek a tetőről leeresztették a bénát az ágyán Jézus elé, nem gondolták, hogy ott vannak az írástudók és a farizeusok, csak azt akarták, hogy meggyógyuljon az az ember. A napi liturgia üzenete az, hogy hagyjuk, hogy az Úr megvigasztaljon minket.

Kérjük az Úrtól a bátorság kegyelmét, mert a bátorságban jön el vigasztalni minket

Ez nem könnyű, mert ehhez meg kell szabadulnunk önzésünktől, azoktól a dolgoktól, amelyek saját kincseink, mint a keserűség, a panaszkodás és sok minden más. Jó lesz, ha ma mindannyian lelkiismeret-vizsgálatot tartunk: Milyen az én szívem? Van benne keserűség? Szomorúság? Hogy beszélek? Dicsőítem Istent, a szépséget vagy mindig panaszkodom? Kérjük az Úrtól a bátorság kegyelmét, mert a bátorságban jön el vigasztalni minket. Kérjük az Urat: Uram, jöjj el megvigasztalni engem! – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa a Szent Márta-ház kápolnájában.

(sv)

 

11/12/2017 16:53