2017-12-13 11:52:00

Ferenc pápa homíliája a Guadalupei Szűz ünnepén: Isten kegyelmével a meddőségből a termékenységbe


Ferenc pápa december 12-én kedden este, a Guadalupei Miasszonyunk ünnepén szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában és homíliájában a bibliai meddőség-termékenység képét Latin-Amerika jelenlegi helyzetére alkalmazta: “A termékenységünk azt kéri tőlünk, hogy védjük meg népeinket az ideológiai gyarmatosítástól, mely eltörli a legnagyobb gazdagságot bennük, azt hogy ők bennszülöttek, afroamerikaik, meszticek, parasztok vagy a periféria lakói”. A Guadalupei Szűzanya az egész amerikai kontinens Patrónája és Ferenc pápa most negyedik alkalommal ünnepelte szentmisével a vatikáni bazilikában annak az emlékét, hogy a Gondviselés Szent Juan Diego tilmájának ikonján keresztül mutatta meg az Egyház új népét Amerikában, Mária arcvonásain keresztül egyesítve a bennszülött népeket a telepesekkel.   

Az egyház tovább zengi Mária és Erzsébet énekét

A Szentatya homíliájában Zakariás „Benedictus” himnuszát „Erzsébet, a termékenység énekének” nevezte, ami az egyház reggeli imájaként a nap kezdetén hangzik fel és hirdeti, hogy „Áldott az Úr”. Este pedig keresztények ezrei „hirdetik Isten nagyságát, mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát”. Ily módon különféle népek hívő emberei napról napra, nemzedékről nemzedékre megemlékeznek Isten irgalmasságáról, amit minden népre kiáraszt. Az egykor meddő Erzsébet azonban, immár a termékenység áldásával fogadja a hozzá érkező Máriát és kérdése „Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám?”, valójában már Istent dicsérő ének. Ferenc pápa beszéde további részében ezt a kettős képet bontotta ki: Erzsébet, a steril asszony, melynek a párja Erzsébet, a termékenységgel meglepett asszony. 

Erzsébet egykori meddősége jelképe korunk emberi terméketlenségének

Korának vallási felfogása a meddőséget bűn miatti isteni büntetésnek tekintette, ami a szégyen jele volt a testben. Ferenc pápa megrajzolta, hogyan tekinthettek az ilyen nőre a családtagok, az ismerősök. A meddőség behatolt a testébe és megbénította egész életét. Ennek a meddőségnek ma sokféle neve van, de minden esetben szégyent érez az, aki hordozza, mert megbélyegzettnek és jelentéktelennek tartják őt. Ugyanezt a lelki meddőséget élte át a bennszülött Juan Diego, akinek helyzet-elemzését és értelmezését a latin-amerikai püspökök Aparecida-i záródokumentumából vette Ferenc pápa: „A mi bennszülött és afroamerikai közösségeinkben, melyekkel sokszor nem bántak méltósággal és egyenlő módon, sok nőt rekesztettek ki származásuk miatt, a fiatalok alig kaptak valamiféle képzést, munkát még kevésbé, a szegények és munkanélküliek, a földnélküli parasztok a mindennapi túlélésükért küszködtek, míg a nőket és gyermekeket gyakorta prostitúcióba hajszolták”.

Erzsébet, a termékeny és meglepett asszony: az elvetett kő szegletkővé lett

Erzsébet, a termékeny és meglepett asszony, elsőként ő ismeri fel Mária titkát és áldani kezdi, mert saját öregségében tapasztalta meg Isten ígéretének teljesülését. Aki életében nem hordhatott a méhében gyermekeket, most az üdvösség előfutárát hordozza, Isten álma tehát nem a meddőség, a megbélyegzettség, a szégyenteljesség, hanem hogy éppen belőle fakassza az áldás énekét. Ugyanezt látjuk Juan Diego életében is, folytatta a pápa, hiszen ő hordozhatta tilma-köntösén a kreol bőrű, mesztic arcú Szent Szűz képét, mert az anya képes arra, hogy fölvegye fiai vonásait és részeltesse őket az ő áldásában. Mintha ebben is következetesen azt mutatná az Isten, hogy az elvetett kő szegletkővé lesz (Zsolt 117,22).

Őrizzük népeink gazdagságát, kulturális sokszínűségét

Ferenc pápa a meddőség-termékenység képét Latin-Amerika és a Karib-térség népeinek gazdagságára és kulturális különbözőségeire alkalmazta, melyet ápolni és védeni kell, főként napjainkban a homogenizáló, mindent azonossá tevő kísérletben, melynek a vége az lenne, hogy egyetlen módon élne, érezne és gondolkodna minden ember. Főként a fiatalokat érné olyan hatás, mely a szülők örökségét sterilnek és haszontalannak ítélné. Ebből adódóan a termékenységünk azt kéri tőlünk, szögezte le a pápa, hogy védjük meg népeinket az ideológiai gyarmatosítástól, mely eltörli a legnagyobb gazdagságot bennük, azt, hogy ők bennszülöttek, afroamerikaik, meszticek, parasztok vagy a periféria lakói.

Az egyház gazdag: mesztic, bennszülött és afroamerikai arcú is

Az Isten anyja az Egyház alakja – idézett a pápa a „Lumen gentium” zsinati dokumentumból, és tőle tanuljuk meg, hogy az egyháznak van mesztic, bennszülött és afroamerikai arca, mely a gyermekek, fiúk és lányok, és az idősek vonásait hordozza, annak a jeleként, hogy senki nincs kizárva. Erzsébethez és Juan Diegóhoz hasonlóan mindenki ígéret és remény hordozójának tekintse magát, mely azt kiáltja: Abba, Atyánk! Éppen ezért, testvéreim – zárta homíliáját Ferenc pápa –, latin-amerikai létünk iránti hálával emeljük fel szívünkben Erzsébet termékenység-énekét és meg nem szűnően ismételjük: „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse Jézus!”

(vl)








All the contents on this site are copyrighted ©.