Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Utazások, látogatások

Történeti áttekintés Ferenc pápa chilei apostoli látogatása elé

Chile várja Ferenc pápát - AFP

13/01/2018 17:56

Január 15-én, hétfőn Ferenc pápa hatnapos dél-amerikai látogatásra indul, melynek során három-három napot tölt Chilében és Peruban, majd január 22-én, hétfőn indul vissza a Vatikánba.

Észak-déli irányú kiterjedést számítva a Föld leghosszabb országa

Első állomása tehát Chile lesz, az észak-déli irányú kiterjedést számítva a Föld leghosszabb országa, hiszen a latin-amerikai ország szorosan a kontinens dél-keleti, Csendes-óceáni partvidékén fekszik: tengerpartjának hossza 4300 kilométer, szélessége mindössze 180 kilométer. Területe 757 ezer négyzetkilométer, mintegy nyolcszor nagyobb Magyarországnál, viszont lakossága ehhez képest csak 18 millió lélek. Érthető ez a földrajzi adottságok miatt: Felső harmadrészén keskeny a tengerparti lakható terület, alsó harmada, a déli-part pedig fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, félszigetek és szigetek szövevényével. Chile középső része a Központi-völgy viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság nagy része és ez lett az ország politikai és kulturális centruma is, Santiago de Chile fővárossal, mely mára egy hétmilliós nagy metropolisz. Az országot döntő mértékben, 89 százalékban fehérek alkotják, míg az őslakosok közül a déli mapucse (mapuche) indiánok a legjelentősebb etnikum, az egy százalékot adó aymarai törzs mellett. Az ország lakossága 70 százalékban katolikus keresztény. 

Chile története: inka birodalom, spanyol hódítók, független állam belháborúkkal  

Amerika „felfedezése” előtt a 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. A mai Chile területén az első európai látogató a portugál Magellán volt 1520-ban, aki a róla elnevezett szorosan keresztül délről, tehát alulról kerülte meg az új földrészt és kötött ki Chiloé szigetén. Az ország gyarmatosítása azonban észak felől történt, miután a spanyol Francisco Pizzaro már meghódította Perut és 1540-ben Pedro de Valdivia kapitányát bízta meg a déli területek megszerzésével. Az araucani harcos törzs megmaradó ellenállása mellett a Központi síkságon megalapítja a máig három legjelentősebb várost: Santiagót 1541-ben, Concepciont, vagyis a Szeplőtelen Fogantatásról nevezett várost és a konkvisztádor kapitány nevét viselő várost, Valdiviát. Az araucani indiánok százéves harca jelentette az egész amerikai kontinens legtartósabb ellenállását az európai hódítással szemben. A későbbi századok függetlenségi törekvései eredményeként 1818-ban Bernardo O’Higgins (ejtsd: o’igginsz) tábornok elűzte a spanyolokat, alkotmányt vezetett be és megalkotta egy önálló nemzet megteremtésének az alapjait. A 19. században Chile háborúba keveredett Peruval és Bolíviával az atacamai síkság réz- és salétrom-bányáiért, az utóbbiak a világ nitrát-készletének a legnagyobb részét jelentették. Chile megnyerte a háborút és egyharmaddal megnövelte a területét. 1891-től polgárháború tört ki az országban az elnöki és a demokratikus szenátusi hatalomgyakorlás miatt. Az ország gazdaságilag erősen fejlődött az I. világháború során, hiszen nitrát-készlete nélkülözhetetlen volt a hadiipar lőporigénye számára.

A nagy chilei földrengés 1960-ban

Az európai Nagy Háború után pangó időszak következett, amit csak súlyosbított az 1960-as földrengés: akkor mérték a történelem eddigi legnagyobb földrengését: A Richter skálán mért 9,5-es erősségű földmozgás következtében kétezren vesztették életüket és mintegy kétmillió lakos vált földönfutóvá a lakóépületek károsodása miatt. A földrengés aktiválta a 2200 méter magasan húzód Puyehue vulkánt, melynek kitörése tovább súlyosbította a helyzetet. Az óceánon 25 méter magas hullámokat hordozó cunami támadt, mely egészen az ázsiai partokig tovagyűrűzött és jelentős károkat okozott Japánban, Hawai szigetén, Hongkongban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.

Nagyhatalmak szorításában… 

A huszadik század másik felének hidegháborús időszakában, tíz évvel a nagy földrengés után a Szovjetunió által támogatott Salvador Allende került hatalomra. Államosítás, központi kormányzás és tervgazdálkodás következtében óriási infláció, éhínség és nagy társadalmi feszültség támadt, amit három évvel később az Egyesült Államok segítségével katonai puccsal hatalomra került Augusto Pinochet tábornok váltott fel. Noha gazdaságilag stabilizálta az országot, de politikailag diktatórikus eszközöket vezetett be a baloldali gerillamozgalmak ellen. 1989-ben elvesztette újra megválasztását és attól kezdve jobbközép és szocialista kormányok váltják egymást. A legutóbbi választásokon 2017 decemberében a jobbközép Nemzeti Megújulás pártja győzött, az új elnök beiktatására március 11-én, tehát a pápalátogatás után kerül sor.

A katolikus egyház történet Chilében

Chile evangelizálása, a többi dél-amerikai országéhoz hasonlóan, összekapcsolódik a spanyol hódítással, hiszen már a felfedezőkkel együtt érkeztek missziós papok. Így történt ez Magellán kapitány esetében, akinek hajója a déli szoroson áthaladva kikötött az új földrészen és a vele utazó papok bemutathatták az első szentmisét. A tényleges evangelizációra azonban Peru felől került sor. Diego Almagro és Pedro Valdivia kapitányok kíséretében találjuk Rodrigo Gonzales de Marmolejo atyát, aki Santiago városa megalapítása után annak első püspöke lett. A térítő munka jelentős részét az 1550-ben érkező  mercedárius rend tagjai végezték el, köztük a portugál Antonio Correa atya, akit máig Chile első apostolának tartanak. A későbbiek során fokozatosan érkeztek a többi rend tagjai: domonkosok, ferencesek, jezsuiták és az ágoston-rendiek.

A fogolykiváltó mercedárius rend evangelizáló szerepe Chilében

Minthogy Chile evangelizálásának főszereplői a mercedáriusok és szerepük fölbukkan majd a pápalátogatás során, ezért pár szót szólunk róluk is. Nevük a latin merces, azaz díj, váltságdíj szóból ered, mert az eredetileg laikus lovagi közösség a muszlimok rabságába került keresztények kiváltására született meg Dél-Spanyolországban és Észak-Afrikában. 1218-ban alapította Nolaszkói Szent Péter, akit Szűz Mária egy látomásban buzdított fogolykiváltó rend alapítására. (Magyarországon a Budakeszi határában húzódó Makkos-Mária Angyalok Királynője kegyképét Fogolykiváltó Boldogasszonyként is tisztelik.) A mercedárius szerzetesek külön fogadalmat tettek a fogolykiváltásra, melyhez a váltságdíjat a belépők vagyonának eladásából, adományokból és koldulásból biztosították. A kiváltottakat ünnepélyes körmenetben vitték haza és segítették életük újrakezdését. A 13. és 14. században Dél-Európa azon országaiban tevékenykedtek, ahol az iszlám hódítás ezrével hurcolta el rabszolgának a keresztényeket. A mercedáriusok a 14. századig Hispániában, Dél-Franciaországban és Szardínia szigetén, majd a 15. században a Nápolyi Királyságban és Szicíliában tevékenykedtek. Ezen időszak során mintegy 100 ezer rabszolgát szabadítottak ki.  Egy mercedárius atya Kolumbuszt is elkísérte második útjára, s a 16. sz. elején Latin-Amerika lett a missziós tevékenységük fő színtere.

A chilei egyházszervezet kiépülése

Chile első egyházmegyéjét Santiago-ban1561-ben alapították, majd sora következett a többi alapítás Asuncionban és másutt. Ebben az időben a missziós atyák legfőbb feladata a hithirdetésen túl abban állt, hogy megvédjék az őslakosságot a hódító politikai és gazdasági hatalomtól, aminek következtében többen mártírhalált szenvedtek. Chile függetlenné válása után az új alkotmány bevezette a vallásszabadságot és 1840-ben XVI. Gergely pápa felállította a chilei egyháztartományt. 1888-ban alapítják meg Santiagóban az első chilei katolikus egyetemet. 1925-ban végleg elválasztják egymástól az államot és az egyházat, biztosítva a mindenki szabad vallásgyakorlását. 1944-ben a jezsuita Alberto Hurtado atya befogadó helyeket teremt a peremre szorult szegények megsegítésére. 1994-ben II. János Pál pápa boldoggá, majd 2005-ben XV. Benedek pápa szentté avatta.

Chilét 1987 áprilisában látogatta meg Szent II. János Pál pápa és a legfontosabb eseményként az egész országot és így az ország egységét a Kármelhegyi Boldogasszony oltalmába ajánlotta, aminek Chilében az a szerepe, mint a Guadalupei Szűznek Mexikóban.

(vl)                            

13/01/2018 17:56