Ferenc pápa találkozója Amazónia népeivel: Szent Ferenc teremtés-dicséretével és Mózes sarutlanságával!

Ez a "kitérő" Ferenc pápa apostoli útjának legszemélyesebb vonatkozása

Dél-amerikai útjának negyedik munkanapját pénteken Ferenc pápa Limában kezdte, ahová csütörtök este érkezett meg a chilei Iquiquéből. Szálláshelyén, az apostoli nunciatúrán mondott reggel magánszentmisét, majd másfél órás repülőúttal a bolíviai határ közelében, az Amazónia térségben fekvő Puerto Maldonadóba érkezett, ahol a bennszülött népek képviselőivel találkozott. Ez a kitérő Ferenc pápa mostani apostoli útjának a legszemélyesebb vonatkozása. A Szentatya tudatában van Amazónia térségének a jelentőségével, melynek gondozása és megőrzése a legszerényebben szólva is döntő jelentőségű az egész Föld és nemcsak Amerika számára. Ez az elkötelezettsége indította arra az argentin pápát, hogy 2019-re a püspöki szinódus legmagasabb szintű tanácskozását hirdesse meg a térség átfogó értelmezése és megóvása érdekében.

Inka város volt a megközelíthetetlen őserdőben

Maldonado közel nyolcvanezer lakosú kikötővárosa két folyó találkozásánál fekszik, melyet Peru biodiverzitása fővárosának tartanak. A folyóparti városkát még az inkák alapították. Juan Alvarez Maldonado volt az első spanyol, aki 1567-ben arany után kutatva érkezett a szinte megközelíthetetlen helységbe és végül egyedül maradt a kétszáz emberéből, akikkel a trópusi betegség és a bennszülött indiánok jogos védelmi harca végzett. Mintegy 300 év elteltével a 19. század közepén Faustino Maldonado ezredes újra felfedezte a várost, ő készítette el róla az első térképet, majd lassan megindult a városi élet annak az útnak a megépítésével, mely Puerto Maldonadót bekapcsolta Peru vérkeringésébe.

Az őslakosok saját nyelvükre lefordított Laudato si’ teremtésvédelmi enciklikát kaptak

A térség klímája tropikus, nagy nedvességtartalommal, sok esővel és 35-40 fokos hőmérséklettel december és április időszakában, amíg a májustól októberig tartó évszak szárazabb és hűvösebb. A tartomány neve Isten Anyja és erre a névre keresztelték a kikötőváros modern, ötezer férőhelyes sportcsarnokát is, ahol Ferenc pápa délelőtt fél tizenegykor találkozott az Amazónia térség őslakosaival. A találkozó során Ferenc pápa átnyújtotta a helyi népcsoportoknak a saját nyelvükre lefordított Laudato si’ teremtésvédelmi enciklikáját, ők pedig gazdag földjüknek gyümölcseivel és egzotikus ajándékaival lepték meg a pápát, aki iránt egészen rendkívüli ragaszkodást és szeretetet mutattak a bennszülöttek. Tudják, hogy a pápa nem egzotikumként tekint rájuk, hanem mint olyan értékes embertestvéreire, akiktől sokat lehet tanulni.

Ferenc pápa beszéde Amazónia őslakosaihoz: 

Jóllehet Amazóniának csak egy kisebb része az a térség, ahonnét az őslakosok közel ötezer fős küldöttsége érkezett a pápai találkozóra, Ferenc pápa mégis „többek között” 22 különféle etnikumot nevezett meg köszöntésük során. Nagyon vágytam erre a találkozóra – mondta nekik beszéde elején –, hogy arcotokon egészen közelről lássam ennek a földnek a gazdagságát. Nekünk, akik nem itt lakunk, szükségünk van arra a bölcsességre és ismeretre, mellyel mi is úgy tudunk behatolni az őserdőbe, mint ti, anélkül, hogy közben elpusztítanánk azt. Úgy kell belépni oda, mint ahogy Mózes sarutlanul lépett az Isten színe elé, illetve Szent Ferencnek a teremtést dicsérő énekével.

Mai veszély: az erőforrások újabb lerablása és az őslakosság ellehetetlenítése   

A térség mély sebeinek láttán a pápa kijelentette: Azért jött, hogy az egyház szívével meghallgassa a helyi lakosokat, hozzájuk társuljon a kihívásaikban és hogy megoldást találjanak az itteni élet, föld és kultúra védelmére. Amazóniát egyszerre fenyegeti veszély természeti kincseinek újabb „lerablása” miatt gazdasági síkon, másfelől pedig annak a perverz politikai lobbinak a részéről is, mely úgy akarja úgymond „megőrizni” a természetet, hogy közben nem számol, illetve leszámol az ott élő amazóniai őslakossággal. Miközben számukra így saját földjük erőforrásai mind elérhetetlenebbé válnak, az újabb generációk mindinkább elvándorlásra kényszerülnek, hiszen nem marad számukra az életnek helyi alternatívája. 

Puszta életetek legyen segítségkiáltás az emberi lelkiismerethez       

Az említett nehézségek orvoslására a pápa a bennszülöttek intézményes elismerését és védelmét sürgeti, a velük folytatott párbeszédet értékeik, nyelvük, kultúrájuk és földjük megóvása érdekében. Utalt a pápa azokra a reménykeltő helyi kezdeményezésekre, melyek révén maguk az eredeti közösségek maradnak és lesznek az őserdők további őrzői, annak a reményében, hogy gazdag földjük jótéteményei visszatérülnek saját családjaik javára, életkörülményeik jobbítására. Ha pedig bárki is akadálynak, torlasznak tekintene benneteket, a puszta életetek legyen egy segítségkiáltás az emberi lelkiismerethez.      

A fogyasztás mohóságával szemben húzzanak határokat

A föld védelme arra irányul, hogy védje az életet.  A pápa kemény őszinteséggel megnevezte napjaink jelenségét, amikor illegálisan kitermelik Amazónia szénhidrogén készletét. Ám még ennél is veszélyesebb az a rablás – bár a gazdasági torzság az erkölcsivel összefügg –, amit az emberi élet lerablása terén az emberkereskedelem révén okoznak a rabszolgasorsba taszító munkával és a szexuális visszaélésekkel. A kamaszok, a nők és gyerekek elleni erőszak az égbe kiált, miközben ők maguk elnémulnak. Az egyháznak kell tovább vinni a prófétai hangot, hogy megvédje azokat, akiket le akarnak selejtezni. Arra bíztatta az őslakosokat, hogy minden erejükkel védjék meg azokat a testvéreiket, akik védekezésből menekültek az őserdő egyre elérhetetlenebb részeibe. A pápa  követeli, hogy a fogyasztás mohóságával szemben húzzanak határokat, mely tömegével teszi tönkre az „élőhelyet”.

Amazónia ősi népei válság idején a családjukkal védték meg magukat                

Amazónia térségének a lakói a párbeszéd hiteles szereplői, nem pedig kisebbség, akiknek kultúrája nem múzeumi jelenség. Tőlük tanulhatjuk meg azt, hogy nem vagyunk a teremtett világ feltétlen urai. Világszemléletük és életbölcsességük sokat taníthat nekünk. Élőviláguk sokszínűsége kultúrájuk gazdagságát tükrözi, amit meg kell védeni mindenfajta új gyarmatosítástól. A család volt számukra az a szociális intézmény, mely hozzájárult kultúrájuk megőrzéséhez. Válság idején az elnyomással szemben az ősi népek családja volt a legfőbb védekezés. Éppen ezért hallgassátok meg népeitek bölcs öregjeit – kérte tőlük a pápa és arra  buzdította őket, hogy taníttassák gyermekeiket, de azt ne engedjék meg, hogy közben megfosszák őket nyelvüktől és kultúrájuktól. Beszéde záró részében a helyi püspököktől éppen azt kérte, hogy gondoskodjanak méltó oktatás-nevelésről. A fiatalokat pedig arra buzdította, hogy végre most ők adjanak hangot saját identitásuknak, mely jelentős segítség lesz a 2019-es római Amazónia püspök szinódus számára.

(vl)