Jézus a lélek és a test orvosa – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében Ferenc pápa az evangéliumi szakaszt magyarázta, amely folytatja Jézus egy kafarnaumi szombatjának, a zsidók heti ünnepnapjának a leírását (vö. Mk 1,21-39). Ez alkalommal Márk evangélista azt a kapcsolatot emeli ki, ami Jézus gyógyító tevékenysége és az általa megismert személyekben a hit felébresztése között áll fenn. Valóban, a gyógyítás jeleivel, amelyeket különféle betegségekben szenvedőkön hajt végre, az Úr válaszként a hitet akarja felébreszteni.

A szenvedő tömeg alkotja Jézus küldetésének életterét

Jézus napja Kafarnaumban Péter anyósának meggyógyításával kezdődik és azzal a jelenettel fejeződik be, hogy a városka egész lakossága összegyülekezik Jézus szálláshelyének ajtaja előtt, odahordva hozzá minden beteget. A testi fájdalmaktól és lelki nyomorúságtól szenvedő tömeg úgymond azt az „életkörnyezetet” alkotja, amelyben Jézus küldetése megvalósul. Ez a küldetés gyógyító és vigasztaló szavakból és gesztusokból áll.

Jézus a nép között hirdette Isten országát

Jézus nem azért jött el, hogy egy laboratóriumba hozza el az üdvösséget, nem az emberektől elszakadva, hanem a tömegben, a nép között prédikál! Jézus nyilvános működésének legnagyobb része az utcán zajlott, az emberek között hirdette az evangéliumot, gyógyította a testi-lelki sebeket. Ez a tömeg, amelyről az evangélium sokszor szól, egy olyan emberiség, amely a szenvedés barázdáit viseli magán. Szenvedéstől, fáradtságtól, problémáktól barázdált emberiség: erre a szánalomra méltó emberiségre irányul Jézus hatékony, megszabadító és megújító cselekvése. Így, egészen késő estig a tömeg között fejeződik be az a szombat. És mit tesz ezután Jézus? – hangzott a pápa kérdése.

A csodák jelek, amelyekre hittel kell válaszolnunk

A következő nap hajnala előtt Jézus kimegy a városból, úgy, hogy senki sem látja és visszavonul egy elhagyatott helyre imádkozni. Jézus imádkozik. Ezáltal személyét és küldetését megóvja egy triumfalista, azaz győzelemittas szemlélettől, amely félreérti a csodák és karizmatikus hatalma értelmét. A csodák ugyanis „jelek”, amelyek arra szólítanak fel, hogy hittel válaszoljunk rájuk; jelek, amelyeket mindig megvilágító szavak kísérnek; a jelek és a szavak együttesen hitet ébresztenek és Krisztus kegyelmének isteni ereje által megtérést eredményeznek. A test meggyógyításának a célja a szív gyógyulása. Amikor megszabadultunk a rossz szorításától és visszaszereztük erőnket Jézus közbenjárására, akkor az Úr szolgálatába kell állnunk – hangsúlyozta Ferenc pápa.

Az egyház küldetése az „úton levés”

A vasárnapi evangéliumi szakasz befejező része elbeszéli, hogy Isten országának hirdetésére Krisztus a legmegfelelőbb helyként az utcát választja. Mit válaszol Jézus a tanítványoknak, akik keresik Őt, hogy visszavigyék a városba? „Menjünk máshová, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az evangéliumot” (38). Ez volt Isten Fia útja és ez lesz tanítványainak az útja is. És ez kell, hogy legyen minden keresztény útja. Az út, mint az evangéliumi örömhír hirdetésének helye az egyház küldetését a „menni”, az út jele alá helyezi, a „mozgás” és soha nem a statikusság, mozdulatlanság jele alá. 

Szűz Mária segítsen bennünket, hogy nyitottak legyünk a Szentlélek hangjára, aki az egyházat egyre inkább arra készteti, hogy sátrát az emberek között verje fel, hogy mindenkinek elvigye Jézus, a lelkek és a testek orvosának gyógyító szavait.

Új boldoggal gazdagodott az olasz helyi egyház

Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya emlékeztetett rá, hogy szombaton az észak-olaszországi Vigevanóban a boldogok közé iktatták Teresio Olivelli alpesi hegyi vadászt, olasz hazafit, akit 1945-ben gyilkoltak meg keresztény hite miatt a bajorországi Hersbruck lágerében. Mindössze 29 éves volt. Az új boldog hősies áldozata legyen a remény és a testvériség magva, különösen a fiatalok számára – mondta Ferenc pápa.

Életvédő nap Olaszországban

Olaszországban vasárnap tartották az Életvédő napot a következő témával: „Az élet evangéliuma, öröm a világ számára”. A pápa csatlakozott a püspökök üzenetéhez, kifejezve elismerését és bátorítását a különböző egyházi közösségeknek, amelyek sokféle módon előmozdítják és támogatják az életet. A Szentatya külön köszöntötte az Életvédő Mozgalom vezetőit, akik nem túl nagy számban jelentek meg a Szent Péter téren. Ezért a pápa aggodalmát fejezte ki: nincsenek sokan, akik az életért küzdenek egy olyan világban, amelyben minden nap egyre több fegyvert gyártanak, minden nap egyre több törvényt hoznak az élet ellen, minden nap folytatódik a leselejtezés kultúrája. Leselejteznek mindent, amire nincs szükség, ami problémát jelent. Imádkozzunk, hogy népünk egyre inkább tudatára ébredjen az élet védelmének szükségességére, a pusztításnak és az emberiség leselejtezésének ebben a pillanatában – hangzott a pápa buzdítása.

A pápa fohásza Madagaszkár lakosságáért

A pápa kifejezte lelki közelségét Madagaszkár lakossága iránt, amelyet a közelmúltban ciklon pusztított. A természeti csapás számos áldozatot követelt, és jelentős károkat okozott. Az Úr nyújtson számukra vigaszt és támaszt! – hangzott a pápa fohásza.

Az erőszakkal kivívott győzelmek hamis győzelmek

Végül Ferenc pápa a következő fontos bejelentést tette:

„A világ különböző részén tragikusan tovább folytatódó konfliktus-helyzeteket látván minden hívőt arra szólítok fel, hogy február 23-án, Nagyböjt első hetének péntekén, tartson különleges ima- és böjtnapot a békéért. Ezt különösen a Kongói Demokratikus Köztársaság és Dél-Szudán lakosságáért ajánljuk fel. Mint egyéb hasonló alkalmakkor, felkérem a nem katolikus és nem keresztény fivéreket és nővéreket is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez, az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon, de mindnyájan együtt”.

Mennyei Atyánk mindig meghallgatja gyermekeit, akik Őhozzá kiáltanak fájdalmukban és aggodalmukban. „Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket”, ahogy a 147. Zsoltárban olvassuk (147,3). A pápa ismételten felhívást intézett mindenkihez, hogy mindnyájan halljuk meg ezt a kiáltás, mindenki saját lelkiismeretében és Isten előtt tegyük fel a kérdést: „Mit tehetek én a békéért?” Minden bizonnyal imádkozhatunk; de ezen túl mindenki konkrétan „nemet” mondhat az erőszakra. Az erőszakkal kivívott győzelmek hamis győzelmek; miközben a békéért munkálkodni mindenkinek jót tesz!” – mondta Ferenc pápa a vasárnap déli Úrangyala imára összegyűlt híveknek.

(vm)