2018-02-14 17:46:00

Ferenc pápa szerdai katekézise: hitünk megvallásával és könyörgéseinkkel válaszolunk az Isten Szavára


A nyirkos és hideg idő ellenére a Szent Péter téren tartották meg február 14-én a szokásos szerdai általános kihallgatást, mely ez alkalommal egybeesett Hamvazószerdával, a Nagyböjt kezdetével. Ferenc pápa folytatta a szentmiséről szóló tanítását és ez alkalommal a hitvallás és a hívek könyörgése szerepét elemezte. 

A rossz idő ellenére is mondjunk „Jó napot!” 

Beszéde kezdetén a rá jellemző személyes stílussal utalást tett a bruttina giornatára, az éppen csúfocska, mostoha időjárásra, ami azonban nem akadályozhatja meg azt – kérte a pápa –, hogy mégis Jó napot! kívánjunk egymásnak. A VI. Pál csarnokban összegyűlt betegekről sem feledkezett meg, mert ismét a köszöntésüket kérte egy tapssal, amit a nagyrészt tolókocsis betegek örömmel fogadtak.

Lelki jogcímünk van Isten Szava érthető felolvasására és jó magyarázatára

Rögtön egy kérdéssel kezdte a katekézisét Ferenc pápa, hogy vajon a szentmise olvasmányainak és a homíliának a hallgatása mire is válaszol. Isten Népének egy lelki jogára válaszol – adta meg a feleletet –, mely egy jogcím Isten Szava bőséges hallgatására. Ez egy jogcím, ismételte meg a pápa, mely megsérül akkor, amikor Isten Szavát nem jól olvassák fel és nem jól magyarázza a püspök, a pap vagy a diakónus. Nekünk ugyanis jogunk van Isten Igéje hallgatására, mely mindenkihez, a pásztorokhoz és a hívekhez is egyaránt szól és kopogtat mindazok szíve ajtaján, akik részt vesznek a szentmisén, ki-ki korának és életállapotának megfelelően. Az Úr megvigasztal, felszólít és egy új, kiengesztelődött élet sarjait fakasztja bennünk. Ez pedig az ő Szaván keresztül történik meg, mert az Ige kopogtat a szíven és megváltoztatja azt. 

A homília utáni tartalmas  csendben a Szentlékek fakaszt bennünk vágyakat

Még mindig a múlt heti katekézis témájánál elidőzve, a pápa azt kérte, hogy a homília után tartsunk egy kis csendet, hogy a lélekben a megkapott mag „leülepedjen” és így olyan építő vágyak szülessenek bennünk, melyeket a Szentlékek fakaszt mindenkiben. A homília utáni tartalmas csendben mindenkinek arról kell elgondolkodnia, amit éppen hallott.   

A hit és annak megvallása nem az emberi értelem képzeletéből születik                       

A homília utáni csendet követően a szentmise a hívek személyes hitvallásával folytatódik az egyháznak a credo-ban, a hiszekegyben kifejtett hitvallása formájában. Vagyis mi mindnyájan együtt imádkozzuk el a credót a misében. A gyülekezet együttesen megvallott hite valójában közös válasz Isten Szavának a hallgatására. Életszerű kapcsolat áll fenn a meghallgatás és a hit között, mert a kettő összekapcsolódik. Ez a hit ugyanis nem az emberi értelem képzeletéből születik, hanem ahogy Szent Pál apostol utal rá „Krisztus Szavának a hallgatásából ered” (Róm 10,17). A hit tehát hallgatásból táplálkozik és a Szentségek felé vezet. Ennek megfelelően a hiszekegyet úgy imádkozzuk, hogy a liturgikus közösség elmélkedjen fölötte és vallja meg a hit nagy titkait, mielőtt belépne az eucharisztia ünneplésébe – idézett a pápa a római misekönyv általános rendelkezéséből. 

A szentségek az egyház hitének a világossága által lesznek érthetőek

A hit megvallása az Eucharisztiát a keresztséghez köti, melyet „az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében” nyertük el és ami arra emlékeztet, hogy a szentségek az egyház hitének a világossága által lesznek érthetőek. 

A nép részvételével könyörögjenek a szent Egyházért

Az Isten Szavának hittel fogadására adott válasz a közös könyörgésben fejeződik ki – folytatta a pápa –, melyet egyetemes könyörgésnek is hívnak, mert átöleli az egyház és a világ szükségleteit. A II. Vatikáni Zsinat atyái vissza akarták állítania a helyére az evangélium és a homília után, főként az ünnepnapokon és vasárnaponként: Az evangélium és a homília utáni "egyetemes könyörgéseket", más szóval a hívek könyörgését helyre kell állítani, főként vasárnap és parancsolt ünnepeken, hogy a nép részvételével könyörögjenek a szent Egyházért, azokért, akik fölöttünk a közhatalmat gyakorolják, akik különböző szükségekben szenvednek, továbbá minden emberért és az egész világ üdvösségéért. (Sacr Conc 53). Ennélfogva a pap vezetésével, aki megnyitja és bezárja az imát, a nép, saját keresztségi papságát gyakorolva, imádságokat ajánl fel az Istennek mindenki üdvösségére. Az egyes könyörgések után, melyet diakónus vagy lektor olvas fel, a közösség vele együtt könyörög Kérünk téged, hallgass meg minket! fohásszal.   

Az Úrtól kérjük a legerősebb dolgokat, amire leginkább szükségünk van

Ferenc pápa a kérő imádság kapcsán Jézus szavára emlékeztetett: „Ha bennem maradtok, és tanításom is bennetek marad, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok” (Jn 15,7). A kicsinyhitűség ellenvetését gondolat végig a pápa a hívek könyörgése kapcsán: „Nem, mi nem kérjük ezt, mert kicsi a mi hitünk”. Az ellenvetésre Jézus szavával felelt a pápa: „Kérjetek bármit, amit akartok, megadatik nektek”. A Hiszekegy után a hívek egyetemes könyörgésében van az a pillanat, amikor az Úrtól kérjük a legerősebb dolgokat, amire leginkább szükségünk van. Ilyen vagy olyan módon, de az Úr betölti a kérést: „megadatik néktek” – szögezte le a pápa. Hiszen az Úr azt mondja, hogy „minden megadatik annak, aki hisz”. Végül mit válaszolt az a valaki, akinek az Úr mondta, hogy „minden lehetséges annak, aki hisz”? – kérdezett a pápa. Azt mondta: „Hiszek Uram, segítsd az én kicsi hitemet”. Ezt  mi is elmondhatjuk mindnyájan: „Hiszek Uram, segítsd az én kicsi hitemet”.

A könyörgésekben tegyük magunkévá Isten tekintetét, aki minden gyermekének gondját viseli                                    

A tárgyilagosság kedvéért a pápa hozzáfűzte még: Azonban az evilági kérések, melyek nem az ég felé irányulnak nem nyernek meghallgatást, mert ezek önmagunkra vonatkozó, önmagunkat szolgáló kérések. Ellenben Isten népének a kérései az egyházi közösség és a világ konkrét szükségleteit fogalmazzák meg, kerülve a szokványos és rövidlátó formákat. Az egyetemes könyörgések, melyek lezárják az igeliturgiát,  arra buzdítanak bennünket, hogy tegyük magunkévá Isten tekintetét, aki minden gyermekének gondját viseli – fejezte be szerdai katekézisét Ferenc pápa.      

(vl)                                            








All the contents on this site are copyrighted ©.