2018-03-01 14:30:00

A szlovén püspökök ad limina-látogatása a Vatikánban: a hit átadása a következő nemzedékeknek


A szlovén püspökök ad limina-látogatása a Vatikánban: a hit átadása a következő nemzedékeknek

Ezen a héten tartózkodik ad limina-látogatáson Rómában a Szlovén Püspöki Konferencia. Az egyes vatikáni dikasztériumok felkeresése után március elsején 11 órakor fogadta őket Ferenc pápa az Apostoli Palotában. A találkozón a pápa elbeszélgetett a főpásztorokkal az egyház helyzetéről, nehézségeiről és reményeiről. A szlovén püspökök csütörtökön reggel együtt miséztek a Szentatyával a Szent Márta-ház kápolnájában.

A Vatikáni Rádió szlovén programja interjút készített a pápai audienciáról Stanislav Zore, ljubljanai érsekkel, püspökkari elnökkel.

Zore érsek elmondta: „Az ad limina látogatás - bár előírja az Egyházi Törvénykönyv, mégsem elsősorban kötelesség, hanem zarándoklat, kegyelem, örömteli alkalom arra, hogy fölkeressük az apostolok sírját, és beszéljünk napjaink Péterével a szlovén egyház életéről, a nehézségekről és örömökről. A beszélgetés a Szentatyával két óra testvéri és atyai együttlét volt. A pápa tőlünk is azt kérte, hogy szívből kísérjük el a papokat, akiknek szükségük van az atyai figyelemre, hogy ne maradjanak magukra. Áttekintettük a szlovén katolikus egyház kérdéseit, kihívásait, melyek hasonlóak az egyetemes egyház, különösen a nyugati világ kihívásaihoz: a hit átadása a következő nemzedékeknek, a fiatalok világa az októberi püspöki szinódus fényében. Mi az ő helyük? Mi az ő hivatásuk? Nem pusztán a megélhetés, a munkahely szempontjából, hanem a társadalomban, az egyházban hol van a helyük? Beszéltünk a papi és szerzetesi hivatások válságáról, majd meghívtuk Szentatyánkat egy rövid látogatásra Szlovéniába. A szlovén egyház és nép nagyon szereti őt és sokat imádkozik érte. A Szentatya érdeklődéssel fogadta a meghívást. Tehát két óra nagyon baráti, testvéri beszélgetés volt” – mondta el rádiónknak a ljubljanai érsek.

A szlovén püspöki kar és az egyházmegyék

Az 1993-ban létrehozott Szlovén Püspöki Konferencia elnöke Stanislav Zore, ljubljanai érsek. Helyettese Alojzij Cvikl, maribori érsek. A püspöki kar főtitkára P. Tadej Strehovec OFM. Az ország apostoli nunciusa Juliusz Janusz érsek (aki ezt megelőzően Magyarországon képviselte a Szentszéket). Szerkezeti felépítését tekintve a szlovén egyház két érsekségén (Ljubljana és Maribor) és négy szuffragáneus egyházmegyéje területén közel 800 plébánia működik.

Ezer pap gondoskodik a másfél millió hívőről

Jelenleg a szekularizáció, a hivatások válsága, a hagyományos család védelme, a fiatalok, a nevelés, az ökumenikus és vallásközi párbeszéd áll a szlovén egyház figyelmének középpontjában. A másfél millió megkeresztelt a lakosság mintegy 74%-át teszi ki Szlovéniában, lelkipásztori ellátásukról nagyjából ezer pap gondoskodik. A megkereszteltek csupán 15%-a gyakorolja vallását, míg a legutóbbi felmérések szerint a lakosság 20%-a nem hívőnek tartja magát.

A szekularizáció kihívása

A vallásgyakorlás csökkenése megfelel a hivatások válságának is, amelyek nem elegendő számúak a szlovén egyházban. Ez az ország társadalmának szekularizációját tükrözi, mely a jugoszláv kommunista rezsim örökségéből fakad, ugyanakkor ma megfelel a Nyugat-európai trendnek. Ennek a folyamatnak pedig első áldozata mindig a család. Az elmúlt években olyan politikai intézkedéseket hoztak Szlovéniában, amelyek aláássák a hagyományos család értékrendjét, kezdve a férfi és nő között köttetett házasság újrafogalmazásával. A katolikus helyi egyház igyekezett gátolni ezeket a tendenciákat, és tette ezt teljes összhangban a többi keresztény egyházzal: az ortodoxokkal, protestánsokkal, továbbá a muzulmán közösséggel is. Az értékvesztéssel szemben a fiatalok hitre nevelésére helyezik a hangsúlyt a szlovén püspökök, akik kiállnak a tanítás szabadságának védelméért.

A párbeszéd és a kiengesztelődés előmozdítása

A szlovén egyház tevékenyen elkötelezi magát az ökumenikus és vallásközi párbeszédben. Jók a kapcsolatai a többi keresztény egyházzal és a muzulmán közösséggel is. A kiengesztelődés elősegítésén fáradoznak a Közép-európai térségben, ennek példája a „Három nép találkozója”, amelyet évente megtartanak friuli, karintiai és szlovén résztvevőkkel. Céljuk, hogy megerősítsék a három szomszédos nemzet közös keresztény gyökereit és zarándoklatot szervezzenek Máriacellbe, amelyhez Közép-Európa nyolc országa csatlakozik.

A 2015-16-os migránsválság és a Karitász segítsége

Kiemelendő még a szlovén egyház szociális munkája. 2015-ben és 2016-ban a balkáni útvonalon érkező migránsválság idején 500 ezer menekült és migráns tartózkodott Szlovéniában. A példanélküli válságra nem volt fölkészülve az alig két millió lakosú ország, s a helyi egyház készségesen nyújtott segítséget a migránsoknak és menekülteknek a Karitászon keresztül.

 (gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.