Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Audiencia, Úrangyala

A szentmise egyesít mindnyájunkat Krisztus áldozatában: Ferenc pápa szerdai katekézise

Ferenc pápa megáld egy kisgyermeket az általános kihallgatáson - AP

07/03/2018 12:27

A havas és fagyos múlt heti időjárás után végre tavaszi napsütés fogadta a zarándokokat, akik részt vettek Ferenc pápa szerdai általános kihallgatásán a VI. Pál aulában és a Szent Péter bazilikában. A pápa tovább folytatta szentmise-katekézisét „az eucharisztikus imádság” témával. Szentírási vonatkozásként a legkorábbi bibliai leírást az első korinthusi levél 11. fejezetéből hallották a hívek: „Urunk Jézus elárulásának éjszakáján fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és így szólt: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem értetek. Ezt tegyétek az én emlékezetemre.” Ugyanígy vacsora után fogta a kelyhet, és így szólt: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Ezt tegyétek, valahányszor isztok belőle, az én emlékezetemre.” (1 kor 11,23-25).            

Hálaadása tovább él minden szentmisénkben

Az adományok felajánlásának rítusa után kezdődik az eucharisztikus imádság, mely minősíti a szentmisét, annak központi részét képezi és a szentáldozásra irányul. Megfelel annak, amit Jézus az utolsó vacsora során tett, amikor hálát adott a kenyér és a bor felett. Hálaadása tovább él minden szentmisénkben, amikor az üdvösség áldozatához társulunk – indította beszédét a pápa.  

Az imádság értelme, hogy az egész közösség csatlakozzék Krisztushoz    

Ebben az ünnepélyes imádságban az egyház kifejezésre juttatja az Eucharisztia tartalmát és okát, ami pedig az Úrral való közösség, aki valóságosan jelen van a megszentelt kenyérben és borban.

Miután a pap felszólította a híveket, hogy emeljék fel szívüket és adjanak hálát, hangosan elmondja az imádságot minden jelenlévő nevében, az Atyához fordulva, Jézus Krisztus által a Szentlélekben. A pápa idézett a Római Misekönyv általános rendelkezéséből (78): „Ennek az imádságnak az az értelme, hogy az egész közösség csatlakozzék Krisztushoz Isten csodás tetteinek magasztalásában”.

A nép számára érthető nyelven

Ahhoz hogy csatlakozhasson, meg kell azt értenie – fűzte hozzá szabadon a pápa – és emiatt akarta az egyház, hogy azt a nép számára érthető nyelven tegyék, hogy hozzátársulhasson ehhez a dicsérethez, ehhez a nagy imádságához, a pappal együtt. Ahogy a katolikus egyház katekizmusa tanítja: Krisztus áldozata és az Eucharisztia áldozata valójában egyetlen áldozat.           

Szép dolog énekelni a Sanctust

Ferenc pápa ezután a misekönyvben található szép eucharisztikus imádságokra emlékeztetett. Mindenekelőtt áll a prefáció, ami egy hálaadás Isten adományaiért, főként Fiának, mint Üdvözítőnek elküldéséért. A prefáció a „Sanctus, a Szent vagy, Uram” imádságával zárul, amit rendszerint éneklünk. Szép dolog énekelni a Sanctust, amikor az egész közösség hangja egyesül az angyalok és szentek énekével Isten dicséretében és dicsőítésében.

A Szentlélek műve és Krisztus szavainak hatékonysága adja Krisztus Testét és Vérét

A következő rész a Lélekhívás – epiklézis –, amelyben a pap a Lélek erejével megszentelje a kenyeret és a bort, amit a pápa egyszerűsítve így mondott: Lehívjuk a Szentlelket, hogy a kenyérben és a borban ott legyen jelen Jézus. A Szentlélek műve és Krisztus szavainak hatékonysága, a pap által, valóságosan megjelenítik a kenyér és bor színe alatt az ő Testét és Vérét, a kereszten egyszer s mindenkorra felajánlott áldozatát. Jézus ebben nagyon határozott volt – magyarázta ismét szabadon a pápa: Hallottuk, ahogy Szent Pál elmondja Jézus szavait: „Ez az én testem, ez az én vérem”. Maga Jézus mondta. Ne gondoljunk különös dolgokra, hogy miként lehet egy ilyen dolog… Ez Jézus Teste! És kész! A hit, a hit jön a segítségünkre, hogy elfogadjuk. Ez a hit aktusa: Krisztus teste és vére! Hitünk szent titka! – ahogy mondjuk a konszekráció, a kenyér és a bor megszentelése után, amire mi egy énekelve mondott akklamációval válaszolunk.         

Azért vesszük Krisztus testét, hogy azzá legyünk, amit eszünk

Az Úr halála és feltámadása emlékezetét ünnepelve és dicsőséges eljöttét várva, az egyház felajánlja az Atyának az áldozatot, mely kiengeszteli az eget és a földet: felajánlja Krisztus húsvéti áldozatát és vele együtt önmagát, kérve a Szentlélek erejében, hogy Krisztusban egy test és egy lélek legyünk, hiszen az egyház azt akarja, hogy egy test és egy lélek legyünk – ismételte meg Ferenc pápa. Ez a szentáldozás kegyelme és gyümölcse: azért vesszük Krisztus testét, hogy azzá legyünk, amit eszünk, vagyis a világban ma élő Testévé.

Misére azért megyünk, mert ott az egyház imdákozik

A szentáldozás titka, hogy az egyház egyesül Krisztus áldozatával és közbenjárásával. Ebben az értelemben a katakombákban az egyházat gyakran ábrázolták úgy, mint egy kitárt karú, imádkozó asszonyt. Ő az orante, az imádkozó egyház – és Ferenc pápa felidézte az Apostolok Cselekedeteiből az egyház képét, mely imádkozott a börtönben ülő Péter apostolért: az egyház pedig állhatatosan imádkozott érte. Amikor misére megyünk, akkor ezért megyünk oda: az egyház imádkozik – emlékeztetett a pápa.           

Az eucharisztikus ima összegyűjti a szeretet tökéletességében az egyház összes, élő és holt gyermekét

Az eucharisztikus ima összegyűjti a szeretet tökéletességében a gyermekeit, egységben a pápával, a püspökkel, akiket név szerint megemlítünk. Ez annak a jele, hogy az ünneplésben egységben vagyunk az egyetemes egyházzal és a helyi egyházzal. Az egyház tagjaiért mondott könyörgés egyaránt szól élőkért és holtakért, a mennyei örök boldogság reményében, a Szűzanyával és a szentekkel együtt. Senki nem felejtenek ki az eucharisztikus imából, de ha valaki barátai, rokonai közül meg akar név szerint említeni valakit, tegye meg a szívében, csendben, vagy pedig írassa fel és kérje a név megemlítését. A stóladíj kapcsán a pápa megjegyezte, hogy a szentmise, mint Krisztus áldozata, a megváltás ingyenes. Adományt lehet adni, de fizetés nincs és ezt fontos megérteni! – kérte Ferenc pápa.  

A doxológia, a záródicsőítés egy ősi ima, mely összefoglalja mindazt, ami az eucharisztikus imában történt. Segít továbbá abban, hogy hálát adjunk mindig és mindenütt, hogy sajátunkká tegyük a szeretet adományát, és hogy építsük az egyház tényleges közösségét – zárta katekézisét Ferenc pápa.               

(vl)

07/03/2018 12:27