2018-03-12 13:45:00

Keressük az Úrral való találkozás örömét: Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája a Szent Márta-házban


Akkor vagyunk valódi keresztények, ha nem állunk meg az első kapott kegyelemnél, hanem mindig tovább megyünk, mert keressük az Úrral való együttlét örömét. Erről beszélt hétfőn reggel Ferenc pápa, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.

Hol van a hitetek? Vágyni az Istennel való találkozásra

„Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek” – idézte a pápa a mai evangéliumot (Jn 4,43-54). Jézus e szavakkal korholja a királyi tisztviselőt, aki fia meggyógyítását kéri tőle. Az emberek tudták, hogy Jézus már sok csodát véghezvitt. Ő azonban kezdi elveszteni türelmét, mert úgy látszik, hogy egyedül a csoda számít nekik. Ferenc pápa így kommentálta ezt homíliájában: Hol van a hitetek? Egy csoda láttán azt mondani: „Igen, hatalmad van, te vagy Isten”, az is hitesemény, de ilyen kicsike csupán. Mert nyilvánvaló, hogy ennek az embernek nagy hatalma van: de ott kezdődik a hit, aztán kell, hogy tovább menjen. Hol van a te vágyad Isten után?  Mert a hit ez: vágyni arra, hogy találkozzam Istennel, vele legyek, boldog legyek vele.

Merjünk álmodni, ne álljunk parkolópályára

Ferenc pápa ekkor ezt kérdezte: Milyen nagy csodát visz végbe tehát az Úr? Az olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 65,17-21) rámutat erre: „Íme, új eget és új földet teremtek. Örüljetek és ujjongjatok mindörökké azon, amit majd teremtek!” Az Úr felkelti bennünk a vele való együttlét örömének vágyát. Amikor az Úr eljön a mi életünkbe és csodát tesz velünk, tudjuk, hogy mit tett az életünkben, de a dolog nem ér itt véget: ez felhívás arra, hogy haladjuk, tovább zarándokoljunk, keressük Isten arcát, ahogy a zsoltár mondja, keressük ezt az örömet. A csoda tehát csak a kezdet, és a pápa ezért fölteszi a kérdést: vajon mit gondol Jézus arról a sok keresztényről, akik megállnak az első kapott kegyelemnél, nem haladnak és úgy viselkednek, mint amikor az étteremben valaki már jóllakott az előétellel és hazamegy, nem tudva, hogy a java még csak azután jön? Mert van sok egyhelyben álló keresztény, aki nem halad: akik beletemetkeznek a mindennapok dolgaiba – a jó dolgokba –, de nem növekednek, kicsik maradnak. Parkolópályán lévő keresztények: leparkoltak. Kalitkába zárt keresztények, akik nem tudnak repülni erről a szép dologról álmodva, melyre az Úr hív minket.

Merjünk kockáztatni

Tegyük föl magunknak a kérdést: Milyen az én vágyam? Így keresem az Urat? Vagy félek, középszerű vagyok? Milyen az én vágyam mércéje? Előétel vagy az egész lakoma? Ferenc pápa végül így buzdított: őrizzük meg vágyunkat, ne helyezkedjünk el túlságosan, menjünk kicsit előre, kockáztassunk. Az igazi keresztény kockáztat, kilép a biztonságból.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.