Ferenc pápa szerdai katekézise a szentmise közös Miatyánk imádságáról és a kiengesztelődésről

Száz magyar diák is a zarándokok között

Ezúttal valóban a Szent Péter téren tartotta meg Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatást és a tavasz közeledtével a hétről hétre növekvő zarándokok mind nagyobb számban vettek rész rajta. Ez alkalommal magyar csoport is érkezett: a miskolci Fény Gyula jezsuita iskola és gimnázium 11. évfolyamának három osztálya vett részt a kihallgatáson. A 104 diákot három fiatal jezsuita és öt tanár kísérte el a nevelési program részét képező, az érettségi előtti évben esedékes római zarándokútra.

A Miatyánk imádság vezeti be a szentáldozás szertartását

Folytatjuk a szentmiséről szóló katekézisünket – kezdte beszédét a pápa, majd Jézus utolsó vacsorai gesztusát idézte fel: „Miután kezébe vette a kenyeret és a bort, hálát adott, majd megtörte a kenyeret”. Ennek a gesztusnak pontosan megfelel a szentmise eucharisztikus liturgiájában a „kenyértörés”, mely közvetlenül megelőzi az Úr imádságát, melyet ő tanított nekünk. Így kezdődnek a szentáldozás szertartásai, melyek meghosszabbítják az eucharisztikus imádság dicséretét és könyörgését a Miatyánk elimádkozásával.

A Miatyánk ima Isten gyermekeinek az imája, a nagy Imádság

Ez az ima nem a számos keresztény imádság egyike, hanem Isten gyermekeinek az imája, a nagy Imádság, amit Jézus tanított nekünk – tette hozzá a Szentatya. Amikor keresztségünk napján megkapjuk a Miatyánk imádságot, az ima ugyanazon érzéseket kelti bennünk, mint amelyek Jézus Krisztusban voltak. Amikor a Miatyánkot mondjuk, úgy imádkozzuk, ahogy Jézus imádkozta, hiszen a tanítványok kérték Jézust, hogy tanítsa őket. Szép dolog úgy imádkozni, mint Jézus.

„Üdvözítőnk parancsára és isteni tanítása szerint így merünk imádkozni” – idézte a pápa a liturgia szavait –, melynek révén az Istenhez fordulva Atyának szólítjuk őt, hiszen víz és Szentlélek által születtünk újjá, mint az ő gyermekei. Senki sem nevezhetné őt családiasan „Abba-Atyának” a Szentlélekben történt újjászületés nélkül. Éppen ezért Ferenc pápa arra intett, hogy a Miatyánkot mindig tudatosan, odafigyelve imádkozzuk, hiszen az ima vele teremt kapcsolatot, aki szeret minket.    

A Miatyánk előkészít a szentáldozásra

Nincs más és jobb imádság, ami úgy elő tudna készíteni bennünket a szentáldozásra, mint a Miatyánk. Ezt az imát a szentmisén túl reggel és este is imádkozzuk és ezáltal az Isten iránti gyermeki magatartás és a felebarát iránti testvériség hozzájárulnak ahhoz, hogy keresztény formát adjanak a napjainknak.

Kérjük a megbocsátás kegyelmét

Az Úr imádságában a mindennapi kenyeret kérjük, amiben különleges utalást találunk az eucharisztikus Kenyérre, amire szükségünk van istengyermeki életünkhöz. Kérjük bűneink bocsánatát, hogy méltók legyünk fogadni az Isten megbocsátását és köteleződjünk el a megbocsátásra. Ez pedig egyáltalán nem könnyű, ezért is kell kérni hozzá az Úr segítségét – fűzte hozzá szabadon a pápa. Az egy kegyelem, ami saját erőnkből nem megy, csak a Szentlélek segítségével! Végül azt is kérjük tőle, hogy szabadítson meg a gonosztól, ami elválaszt minket tőle és egymástól is. 

A béke jelével közösséget teremtünk                

Amit a Miatyánkban kérünk, azt meghosszabbítja a pap imádsága: „Szabadíts meg, kérünk, Urunk minden gonosztól!” Majd a békéért fordulunk hozzá, amit ő első adományként ad meg nekünk és ami nem a világ békéje. Kérjük tőle, hogy gyarapítsa az egyházát az egységben és a békében. A béke egymás között váltott konkrét jelével fejezzük ki az egyházi közösséget a kölcsönös szeretetben, még a szentáldozás előtt. A római rítus kezdetektől fogva a szentáldozás elé helyezi a béke jelét, tehát mintegy arra irányul. Ez pontosan megfelel Pál apostol intésének, aki szerint nem lehetünk az egy kenyér részesei, hacsak előtte nem ismerjük fel egymást a megbékélt testvéri szeretetben. Krisztus szeretete ugyanis nem tud gyökeret verni egy olyan szívben, mely képtelen testvériségben élni. Ezt a békét az Úr adja meg nekünk és a kegyelmet is a megbocsátáshoz.          

A kenyértörés kinyilatkoztató jellegű

A béke jelét a kenyértörés szertartása követi, amely kezdettől fogva nevet adott az eucharisztia egész ünneplésének. Az utolsó vacsorán Jézus kenyértörésének a gesztusa kinyilatkoztató jellegű, hiszen lehetővé teszi, hogy felismerjék őt a tanítványok, ahogy mondják is az emmausziak: „megnyílt a szemük és fölismerték őt a kenyértörésnél”.                     

Az Isten Báránya fohászai irgalmat és békét kérnek

Az eucharisztikus kenyér megtörését az Isten Báránya fohász követi, akire Keresztelő János egykor rámutatott, mint aki elveszi a világ bűneit. A bárány bibliai képe a megváltásról szól, aki az eucharisztikus kenyérben a világért töretik meg. A közösség őt ismeri el Isten igazi Bárányának, tőle irgalmat és békét kér. Az „Irgalmazz nekünk!” és az „Adj békét nekünk!” fohászok valójában

a Miatyánk imádságból erednek  és segítenek bennünket abban, hogy lelkünket felkészítsük az  Istennel és a testvéreinkkel való közösségre – fejezte be katekézisét Ferenc pápa.

(vl)