Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Utazások, látogatások

Lettország: A pápalátogatás ösztönzést ad a közjó elősegítésére

Aglonai Mária-kegyhely, Lettország - REUTERS

14/03/2018 14:41

„II. János Pál pápa 1993-as lettországi látogatása megerősítette az értékítéletünket és arra ösztönzött, hogy fokozatosan oldjuk meg az összetett helyzeteket, a bizonytalanságot és a pillanat kockázatait. Most Ferenc pápa úgy döntött, visszatér, hogy buzdítson és támogasson minket az összetett változások útján.” Így kommentálta Zbignevs Stankevics, Riga érseke a hírt, hogy a Szentatya szeptemberbe a balti országokba látogat.

Missziós egyház

Bár a pápai út részletes programját még nem tette közzé a Szentszék, de lehet tudni, hogy Ferenc pápa szeptember 24-én tartózkodik majd Lettországban, amely során ellátogat Rigába és Aglonába, ahol a helyi bazilikában őrzik az Aglonai Miasszonyunk csodatévő ikonját. „Ferenc pápa aggódik a kicsinyek és azok miatt, akiket a világ nagyjai nem vesznek figyelembe, bár gyakran Isten őket használta fel nagy dolgok véghezvitelére” – hangsúlyozta a rigai érsek. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Lettország különleges küldetést nyert az isteni tervben.

Lettországi centenárium

A rigai érsek reményét fejezte ki, hogy a pápalátogatás Lettország fennállásának centenáriumi évében segíthet jobban megérteni, értékelni és megélni ezt az évfordulót. „Remélem, hogy Ferenc pápa szavai, amelyeket az országban mond majd, arra ösztönzik az embereket, hogy változzanak meg és szolgálják a közjót” – fogalmazott Viktors Stulpins, Liepaja püspöke.

Szovjet megszállás

A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és a szovjet forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta.

Függetlenség

Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita.

(sv)

 

14/03/2018 14:41