Olvasd a cikket Menj a menüre

közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:

Ferenc pápa \ Audiencia, Úrangyala

A szentmise a keresztény tanúságtételben teljesedik be – Ferenc pápa katekézise a szerdai audiencián

Ferenc pápa a húsvéti virágdíszek között a Szent Péter téren - AP

04/04/2018 14:14

Szemerkélő esőben tartotta meg Ferenc pápa a szerda délelőtti általános kihallgatást a virágokkal Húsvétra feldíszített Szent Péter téren. A híveket köszöntve kötetlen szavaival elsőként ezekre a gyönyörű virágkompozíciókra utalt. A virágok örömet és vidámságot fejeznek ki. Egyes helyeken a Húsvétot „virágzó Húsvétnak” nevezik, mert a Feltámadt Krisztus úgymond "kivirágzik": Ő az új virág, aki által megigazulásunk, az Egyház szentsége virágba borul – jegyezte meg. Ezért a sok szép virág a mi örömünk. Egész héten Húsvétot ünnepeljük, úgyhogy a „Boldog Húsvétot!” jókívánsággal köszöntsük most egymást és Benedek emeritus pápát, aki televízión követi az általános kihallgatást. Ferenc pápa nagy tapsot kért neki a hívektől.

Lezárta a szentmisének szentelt ciklust

E szerdai katekézisével a pápa lezárta a szentmisének szentelt ciklust, amely nemcsak megemlékezést jelent, hanem azt is, hogy újra átéljük benne Jézus szenvedését és feltámadását. Az előző alkalommal az áldozásról és az azt követő imáról beszélt. Ezen a szerdán a szentmisét lezáró papi áldásról és a hívek elbocsátásáról szólt Ferenc pápa. Ahogy az elején a keresztvetéssel kezdődik, a végén is a Szentháromság nevében zárul le a szentmise, vagyis a liturgikus cselekmény.

Bár a szentmise véget ér, de megkezdődik a keresztény tanúságtétel elkötelezettsége

Itt emlékeztetett a pápa, hogy bár a szentmise véget ér, de megkezdődik a keresztény tanúságtétel elkötelezettsége. A keresztények nem azért mennek misére, hogy heti kötelezettségüket teljesítsék, aztán elfeledkezzenek róla. Ehelyett azért mennek misére, hogy részt vegyenek az Úr szenvedésében és feltámadásában, illetve, hogy ezt követően még jobban megéljék keresztény mivoltukat: megnyílik ugyanis a tanúságtétel feladata. A „Menjetek békével” kifejezés jegyében lépünk ki a templomból, hogy Isten áldását elvigyük a mindennapi tevékenységekbe, otthonunkba, a munkahelyre, megdicsőítve az Urat életünkkel. Ha azonban pletykálkodva lépünk ki a templomból, akkor nem vagyunk képesek megélni keresztény tanúságtételünket. Minden alkalommal jobb emberként kell kilépni onnan, mint ahogy beléptünk. Az Eucharisztián keresztül az Úr Jézus belép szívünkbe, testünkbe, hogy kifejezzük az életben a hitben elnyert szentséget.

Az Eucharisztiát azért ünnepeljük, hogy megtanuljunk eucharisztikus emberré válni

A szertartásról az életbe lépünk annak tudatában, hogy a szentmise annak a konkrét választásaiban teljesedik be, aki első szám első személyben vonódik be Krisztus misztériumaiba. Nem szabad megfeledkezni arról – figyelmeztetett a pápa –, hogy az Eucharisztiát azért ünnepeljük, hogy megtanuljunk eucharisztikus emberré válni. De mit jelent ez? – tette fel a kérdést. Ez azt jelenti, hogy engedjük Jézust cselekedni tetteinkben: gondolatai, érzései, választásai a mienké válnak. Ez a megszentelődés: úgy cselekszünk, ahogy Krisztus. Ez a keresztény életszentség.

A keresztények hagyják, hogy lelkük tágra növekedjen a Szentlélek erejével

Szent Pál ezt pontosan kifejezi: „Én ugyanis a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek. Krisztussal együtt keresztre vagyok szegezve: élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem. Amit pedig most a testben élek, azt az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.” (Gal 2,19-20) Ez a keresztény tanúságtétel – mutatott rá Ferenc pápa. Pál apostol tapasztalata rávilágít: amilyen mértékben meghal bennünk az egoizmusunk, vagyis amennyiben felszámoljuk magunkban azt, ami az Evangélium és Jézus szeretete ellen való, olyan mértékben jön létre bennünk nagyobb hely Lelke erejének. A keresztények hagyják, hogy lelkük tágra növekedjen a Szentlélek erejével, miután magukhoz vették Krisztus Testét és Vérét. Engedjétek, hogy tágra növekedjen lelketek! – buzdította a híveket a Szentatya. Ne legyetek szűk, zárt, kicsire zsugorodt és önző lelkűek! Legyen nagy a lelketek, tágas, széles távlatokkal... Engedjétek, hogy lelketeket a Szentlélek ereje tágítsa ki, miután megkaptátok Krisztus Testét és Vérét! – kérte a pápa.

Mivel Krisztus valós jelenléte a megszentelt Kenyérben nem ér véget a szentmisével ( vö. KEK, 1374), az Eucharisztiát a tabernákulumban őrzik a betegek áldoztatására és az Úr csöndes imádására. Az Eucharisztia tisztelete a szentmisén kívül magán és közösségi formában segít nekünk Krisztusban maradni (vö. KEK, 1378-1380).

A mise a búzamag, amely aztán a hétköznapi életben növekszik 

A szentmise gyümölcsei tehát arra szolgálnak, hogy megérlelődjenek a mindennapi életben. Ezt egy képpel ábrázolta Ferenc pápa: mondhatjuk, hogy a mise a búzamag, amely aztán a hétköznapi életben növekszik és a jócselekedetekben érlelődik illetve az olyan viselkedésmódokban, amelyek segítenek minket hasonlítani Jézushoz. Valójában a Krisztussal való egységben növekedve, az Eucharisztia megújítja a kegyelmet, amelyet a Szentlélek ajándékozott nekünk a keresztségben és a bérmálkozás szentségében, hogy keresztény tanúságtételünk hiteles legyen (vö. KEK 1391-1392).

A rendszeres eucharisztikus lakomához való járulás megújítja, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatot a keresztény közösséggel

Tehát az isteni szeretetet lángra lobbantva szívünkben, mit tesz az Eucharisztia? – tette fel a kérdést a pápa. Elválaszt minket a bűntől: „Minél inkább részesedünk Krisztus életében és minél inkább elmélyedünk barátságában, annál nehezebb lesz halálos bűnnel megszakítani a kapcsolatot Vele.” (KEK 1395)  A rendszeres eucharisztikus lakomához való járulás megújítja, megerősíti és elmélyíti a kapcsolatot a keresztény közösséggel, amelyhez tartozunk, annak az alapelvnek megfelelően, hogy az Euchariszia teszi az egyházat (vö. KEK 1396), és mindannyiunkat egyesít.

Végül az Eucharisztiában való részesülés kötelez minket mások, különösen is a szegények iránt. Arra nevel bennünket, hogy Krisztus testétől testvéreink felé forduljunk, akikben azt várja tőlünk, hogy felismerjük, szolgáljuk, tiszteljük és szeressük Őt. (vö. KEK 1397)

A Krisztussal való egység kincsét cserépedényben hordozva (vö. 2 Kor 4,7), folyamatosan szükségünk van arra, hogy visszatérjünk a szent oltárhoz mindaddig, amíg a Paradicsomban teljességében megízlelhetjük a Bárány mennyegzői lakodalmának boldogságát. (vö. Jel 19,9)

 Életünk mindig „virágozzon”, ahogy a Húsvét

Mondjunk köszönetet az Úrnak a szentmise újrafelfedezésének útjáért, amelyet együtt tettünk meg – buzdított a pápa. Engedjük, hogy megújult hittel vonzódjunk a Jézussal való igazi talákozás felé, aki meghalt és feltámadt értünk. Ezáltal pedig életünk mindig „virágozzon”, ahogy a Húsvét, a remény, a hit és a jócselekedetek virágaival. Mindig találjuk meg ehhez az erőt az Eucharisztiában, a Jézussal való egységben. Boldog Húsvétot mindenkinek! – zárta katekézisét Ferenc pápa a szerdai általános kihallgatáson.

Igyekezzetek megélni a húsvéti üzenetet

Ezt követően köszöntötte a Szent Péter téren a világ minden részéről összegyűlt híveket. A fiatalokhoz, az idősekhez, a betegekhez és az új házasokhoz fordulva hangsúlyozta: Krisztus legyőzte a halált és segít nekünk, hogy a szenvedést a megváltás és az üdvözülés kiemelt alkalmának tekintsük. Igyekezzetek megélni a húsvéti üzenetet, tanúságot téve az élet különböző helyszínein a békéről és az örömről, a Feltámadt Krisztus ajándékairól.

(sv)

 

04/04/2018 14:14