Ferenc pápa előszót írt a napokban megjelenő „Hatalom és pénz” c. kötethez

Április 12-én kerül piacra Olaszországban a „Hatalom és pénz – A társadalmi igazságosság Bergoglio szerint” címet viselő könyv, amelynek szerzője Michele Zanzucchi. Az olasz újságíró, a Città Nuova folyóirat igazgatója, a római Gergely Egyetem és a Sophia Egyetem újságírás tanára. Ferenc pápa előszót írt a Città Nuova könyvkiadónál (Fokoláre mozgalom kiadója) megjelenő kötethez. Ebben röviden összegzi a gazdaság témájával kapcsolatos gondolatait, amelyekkel beszédeiben, üzeneteiben már találkozhattunk.

 Látni, megítélni és cselekedni

Kiemeli, hogy az általa képviselt szemlélet beilleszkedik az egyház társadalmi tanításába és gyökerei kötődnek a latin-amerikai egyházhoz, az Aparecidai-közgyűléshez, amely a keresztényeknek felkínált egy módszert a társadalmi életben való résztvállaláshoz: látni, megítélni és cselekedni. Ez annyit jelent, hogy a bennünket körülvevő valóságot Isten gondviselése fényében lássuk; Jézus Krisztus szerint ítéljük meg, aki az út, az igazság és az élet; majd ebből kiindulva cselekedjünk az egyházban és minden jóakaratú emberrel együtt.

Ma a technikai és a pénzügyi eszközök felerősítették a jó és a gonosz lehetőségeit

Ferenc pápa az előszóban elismeri, hogy a gazdaság ezekben az utóbbi években emberek milliárdjai számára tette lehetővé a jóléthez, a jogokhoz, a jobb egészséghez és sok minden máshoz való hozzáférést. Ugyanakkor rámutat, hogy a gazdaság és a piacok szerepet vállaltak a közös erőforrások túlzott kihasználásában, a gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség növekedésében és a bolygó pusztulásában. Ma a technikai és a pénzügyi eszközök felerősítették a jó és a gonosz lehetőségeit.

Az államokat egyre nehezebb helyzetbe hozzák, hogy a lakosság fejlődése érdekében cselekedjenek

A globalizáció világában nem kevés nehézséggel kell szembe nézni: a pénzügyi intézmények és a multinacionális vállalatok olyan méreteket értek el, hogy befolyásolják a helyi gazdaságokat és az államokat egyre nehezebb helyzetbe hozzák, hogy a lakosság fejlődése érdekében cselekedjenek. Másrészt viszont a szabályozás és a megfelelő ellenőrzés hiánya elősegíti a spekulatív tőke növekedését, amelyet nem érdekelnek a hosszútávú termelési befektetések, hanem azonnali hasznot keres. Az egyház az Evangélium szeretetről és igazságról szóló üzenetének hirdetésében nem hallgathat az igazságtalanság és a szenvedés láttán. Az Evangélium nem utópia, hanem valós remény a gazdaság számára is: Isten nem hagyja magára teremtményeit a gonosz kezében. Éppen ellenkezőleg, arra hívja, hogy fáradhatatlanul működjenek együtt a közjó érdekében.

A jelenlegi helyzetben mit lehet tenni? 

A pápa kijelenti, hogy a lelkiismereteket kívánja felébreszteni gazdasági és társadalmi témájú üzeneteivel. Elsősorban azokét, akik spekulációval kihasználják embertársaikat, hogy ismét rátaláljanak az emberség és az igazságosság értékére. Majd felveti a kérdést, hogy a jelenlegi helyzetben mit lehet tenni? Fontosnak tartja tudatosítani a problémák súlyos mivoltát és a felelősségvállalást, elősegítve ezáltal az igazságosság és az egyenlőség folyamatait. Csak egy olyan kultúra képes meggyógyítani világunk súlyos betegségeit, amely megfelelően értékeli és hasznosítja a társadalom számára rendelkezésre álló erőforrásokat, elsősorban az emberi erőforrásokat. A keresztények és a jóakaratú emberek arra kaptak meghívást, hogy váljanak aktív cselekvőkké az „értékelés kultúrájában”. Fontos tehát tudatosítani, értékelni és elutasítani. Nemet kell mondani a kiselejtezés kultúrájára. Ugyanakkor pedig egy igazságosabb és szolidárisabb világ tanúságtevőivé és prófétáivá kell válnunk.

A szeretetközösség 

A „jó hadseregéhez” kell csatlakozni, amelynek a fegyvere az igazságosság iránti szenvedély, a törvényesség tiszteletben tartása és a szeretetközösség inteligenciája. A pápa felteszi a kérdést: Nagyon nehéz lenne vajon bevezetni a gazdaság és a pénzügyek, valamint a nemzetközi együttműködés és a munka nyelvezetébe a szeretetközösség kifejezést, amely a mások és a közös otthonunk iránti gondoskodást, a hatékony szolidaritást, a valódi együttműködést és az ajándékozás kultúráját jelenti?

Meg kell tanulni a szeretet művészetét. Ehhez képesnek kell lenni elsőként bekapcsolódni a cselekvésbe, sosem szabad belefáradni a találkozás keresésébe és el kell fogadni az áldozathozatalt, nagy türelemmel kell lenni mindenki iránt, hogy a kölcsönösség magasabb fokát megteremthessük.

Hinnünk kell abban, hogy Isten segítségével és együtt jobbá tehetjük ezt a világot

Az a tény, hogy sok munkavállaló, vállalkozó és vezető már az igazságosság, a szolidaritás és a béke szolgálatában áll, megerősíti, hogy az igazság, a szeretet és a szépség útja nehéz, de gyakorolható és szükséges a gazdaságban és a pénzügyekben is. Előszava végén Ferenc pápa kiemeli: a bűn foltot ejtett és továbbra is foltot ejt az eredeti jón, de nem tudja eltörölni Isten képének lenyomatát, amely minden emberben benne van. Nem szabad tehát elveszteni a reményt. Nehéz korban élünk, de tele van új és hallatlan lehetőségekkel. Hinnünk kell abban, hogy Isten segítségével és együtt jobbá tehetjük ezt a világot.

(sv)