2018-04-17 13:42:00

A próféta mindig a reménység embere – Ferenc pápa kedd reggeli homíliája


Az igazi próféta tud sírni a népéért, még akkor is, ha az nem hallgat rá. A Szent Márta-házban kedd reggel tartott szentmise homíliájában Ferenc pápa a napi olvasmány alapján István diakónus vértanúságáról elmélkedett és kiemelte, hogy „az egyháznak mindig szüksége van a prófétákra, hogy ők megerősítsék az Istenhez tartozásunkat”. „Körülmetéletlenek szívben és fülben. Ti mindig ellenálltatok a Szentléleknek. Nem vagytok következetesek azzal az élettel, mely gyökereitekből ered!” – István, az egyház első vértanúja Ferenc pápa szerint így vádolta a népet, a véneket és az írástudókat, akik törvényszék elé vonszolták őt. Bezárult a szívük, nem akarták meghallgatni őt és nem emlékeztek már Izrael történetére. Ferenc pápa az Apostolok Cselekedeteiből vett napi szakaszt elemezte végig a beszédében.  

Az igazság miatti üldöztetés       

Ahogy a megelőző prófétákat is üldözték az atyáik, hasonlóképpen a vének és az írástudók „magukon kívül a szívükben” rágalmakat szórtak István ellen, kivonszolták őt a városból és nekifogtak megkövezni őt – idézte a pápa az Írás szavait, majd így folytatta: Amikor egy próféta igazsággal találkozik és az megérinti a szívét, akkor vagy megnyílik a szíve vagy bezárul és még jobban megkövesedik, aztán elszabadul a haragos indulat és kitör az üldöztetés. Így végződik a próféta élete.

Az igazi próféta sír a népért          

A kellemetlen igazságot sokszor nem szívesen hallgatjuk és a próféták mindig az üldöztetés  problémáiba ütköztek az igazság kimondása miatt. De milyen teszt igazolja a számomra, hogy a próféta erős beszéde az igazságot mondja? – tette fel a kérdést a pápa. Az, hogy ez a próféta nemcsak beszélni tud a népről, hanem tud is sírni érte – válaszolta. Jézus egyfelől kemény szavakkal szemrehányást tesz a népnek: „Hazug és házasságtörő nemzedék” -  mondja egyszer, másfelől pedig sír Jeruzsálem felett. Ez a próba. Az igazi próféta tud sírni a népért, de tud erőseket is mondani, amikor kell. De nem langyos, hanem mindig egyenes.

Nemcsak szemrehányást tesz, hanem reménységre indít              

Ám az igazi próféta nem jajpróféta – pontosított Ferenc pápa. Az igazi próféta ugyanis a reménység embere, aki így kiált: Nyissátok meg az ajtókat, gyógyítsuk meg a gyökereket, állítsuk helyre az Istennel való kapcsolatunkat, hogy tovább tudjunk menni! Nem egy hivatalból való szemrehányó ember! Nem, hanem a reménység prófétája. Szemrehányást tesz, amikor szükséges, és kinyitja az ajtókat a reménység távlatába tekintve. A valódi próféta jól csinálja a mesterségét, a saját bőrére kockáztatja.

Az egyháznak szüksége van a próféták szolgálatára        

Így végzi István is, amikor meghal Saul szeme láttára, azért, hogy következetes maradjon az igazsághoz. Ferenc pápa a korai egyház egyik híres mondását idézte: „A mártírok vére a keresztények magvetése”. Az egyháznak tehát szüksége van a prófétákra! Sőt, még többet is mondok – folytatta. Szükség van arra, hogy mindnyájan próféták legyünk. Nem kritikusak, az egy más dolog. Egy dolog ugyanis a kritikus bíró, akinek nem tetszik semmi sem. Nem ez nem jó és ez nem lehet, ennek nem kell így lennie! Mert ez nem próféta! Próféta az, aki imádkozik, aki Istenre tekint, aki tekintettel van a népre, és fájdalmat érez, ha a nép hibát követ el. Sír, képes sírni a népért, de arra is kész, hogy akár az életével is játsszon, hogy megmondja az igazságot. Ne hiányozzék soha az egyházban a próféták szolgálata, hogy a dolgok előre haladjanak! – zárta végül ezzel a fohásszal Ferenc pápa kedd reggeli homíliáját a Szent Márta-ház kápolnájában.  

(vl)

   

 

 








All the contents on this site are copyrighted ©.