közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:
Vatikáni Rádió

Honlap / Egyház

Száz éve született Lékai László bíboros(1910-1986) - P. Szabó Ferenc jegyzete


RealAudioMP3 Vasárnap, március 14-én Zalalövőn ünnepi szentmisével emlékeztek meg a város szülötte, Lékai László bíboros, prímás születésének 100. évfordulójáról. A főcelebráns Veres András szombathelyi megyéspüspök volt, aki homiliájában röviden felidézte Lékai (Lung) László családját, vallásos neveltetését, és papi pályáját. A szentmise után a papság és a hívősereg Lékai (eredetileg Lung) László szülőházához vonult, ahol Veres András megádott egy emléktáblát. Itt Lékai bíboros földije és jó ismerője Szabó Ferenc jezsuita atya tartott emlékbeszédet röviden felidézve a 100 éve született és 198-ban elhunyt magyar bíboros életútját. Most Páter Szabó összefoglalja hallgatóinknak zalalövői beszédét.
Zalalövő szülöttét, Lékai László bíborost egyik mai egyháztörténész így jellemezte jól dokumentált cikkében: „A ’kis lépések’ prímása’, és az egyik alcím ez volt: „A fazekaskorongtól a bíborig.” Itt állunk a szülőháznál: itt volt Lung fazekas és kályhásmester műhelye is. Innen került el László gimnáziumba Nagykanizsára, 1928-ban pedig Rómába, a jezsuiták által vezetett Német-Magyar Kollégiumba. Tanulmányait az ugyancsak jezsuiták által működtetett Gergely Egyetemen végezte, ahol 1936-ban teológiai doktorátust szerzett. Már előtte, 1934-ben Rómában pappá szentelték. Hazatérve a veszprémi egyházmegyében volt káplán, szemináriumi tanár, püspöki tanácsos és püspöki titkár- 1944-ben Mindszenty József veszprémi püspökkel együtt a nyilasok a sopronkőhidai fegyházba internálták. 1948-1959 között az egyházmegye három községében plébános volt (Balatonlelle, Zalaszentiván Badacsonytomaj).

1972. február 8-án VI. Pál pápa címzetes püspökké és veszprémi apostoli kormányzóvá nevezte ki. Ez év március l6-án szentelték püspökké. Nem véletlen, hogy püspöki jelmondatául Jób könyve egyik versét választotta: „Succisa virescit = a megnyesett fa kizöldül”. Püspöki címerében az agyagfazék származására, az edényből kiemelkedő fa pedig olyan biológiai törvényszerűségre mutat, amely az egyház életében érvényesülő megpróbáltatást jelképezi. VI. Pál 1976. febr. 10-én a Mindszenty József esztergomi érsek utódául esztergomi érsekké, majd az év május 24-én bíborossá nevezte ki. Beiktatása után – és későbbi interjúiban is – úgy magyarázta jelszavát, hogy a jelkép utalni akar a sztálini-rákosi időkben elszenvedett üldöztetésre és a reményteljes újrakezdésre. Ismeretes, hogy a zsinat alatt, a hatvanas években elindult a Vatikán ún. Keleti politikája, ebbe illeszkedett be Lékai bíboros által tudatosan gyakorolt, ún. „kis lépések” politikája.

Lékai (1940-ig Lung) László büszke volt római jezsuita neveltetésére. Amikor érseki kinevezése után interjút készítettem vele a Vatikáni Rádióban, részletesen elmondta germanikus élményeit, hálával emlékezett jezsuita nevelőire és professzoraira. Kieszközölte a kommunistáknál, hogy a még szétszóratásban élő magyar jezsuiták közül kettő-kettő Rómában a Gergely Egyetemen két éves lelkiségi kurzuson vehessen rész, és vezethessék a frissen létrehozott leányfalui lelkigyakorlatos házat. Lékai bíboros diplomáciájának volt köszönhető egy rendkívüli esemény: P. Arrupe jezsuita generális látogatása Magyarországon akkor, amikor rendünk még nem működhetett hivatalosan. Amikor Rómában vagy itthon találkoztunk, kifejtette nekem is reálpolitikáját. A Kádár-korszakban az ÁEH elnökével személyes jó viszonyt alakított ki, hogy megteremtse a hitélet minimális lelkipásztori és intézményes feltételeit. Lékai bíboros alkalmazkodó politikáját, miként Casaroli bíboros Keleti politikáját, sokan bírálták külföldön és itthon. Túlságosan engedékeny volt az egyházat elnyomó hatalommal szemben, - mondták. A „diplomácia egyháza” megfeledkezett „a vértanúk egyházáról”. Ma még hiányzik a kellő történelmi távlat Lékai László életműve mérlegeléséhez, de senkinek sincs joga kétségbe vonni egyházához való hűségét