A Karácsony a válasz a szcientizmus nézetére, amely tagadja Isten létezését – P. Cantalamessa első adventi prédikációja

A keresztény válasz az ateista szcientizmusra – ez volt a témája a Pápai Ház prédikátora elmélkedésének pénteken reggel az Apostoli Palota Redemptoris Mater kápolnájában. (A szcientizmus a filozófiában ismeretelméleti fogalom, mely szerint a tudományos ismeret kell, hogy az alapja legyen minden más terület megismerésének, pl. az etika vagy a politika terén is. A teljesen determinált objektív valóság feltételezését és egyben a vallásként funkcionáló tudományt is jelenti. Negatív értelemben a tudományos módszerekbe és a tudósokba vetett túlzott bizalom meghatározása.)

P. Raniero Cantalamessa rávilágított a szcientizmus téziseinek korlátaira, amelyek Isten nemlétét akarják bemutatni. Kiemelte, hogy a Karácsony a megtestesülés misztériumával a tudományos nézetre adott legradikálisabb antitézis. Utalt a militáns ateista Richard Dawkins brit tudós téziseire, aki analfabétának nevezi azokat a tudósokat, akik megvallják hitüket. Egy metaforával az ateista tudósokat éjszakai madaraknak nevezte, akik nem tudnak semmit a nappali világról. Az ateista tudós olyan világot ítél meg, amelyet nem ismer. Törvényeit olyan tárgyra alkalmazza, amely kívül esik hatáskörén. Ahhoz, hogy meglássuk Istent más szemmel kell néznünk.

P. Cantalamessa megállapította, hogy a szcientizmus elutasítása nem szabad, hogy bizalmatlanságot vagy még inkább a tudomány elutasítását jelentse. A történelem megtanította számunkra, hogy hová vezet egy ilyen viselkedés. A tudomány iránt nyitott és építő jellegű hozzáállásról adott jó példát Boldog John Henry Newman bíboros – hangsúlyozta a Pápai Ház prédikátora.

A szcientizmus valóságról alkotott nézete az emberrel együtt Krisztust is kiragadja a világegyetem középpontjából, és egy történelmi véletlen szintjére alacsonyítja. Az emberről alkotott ilyenfajta nézet a gyakorlatban, a kultúra és a mentalitás szintjén is visszatükröződik. Ezzel magyarázhatók az ökologizmus bizonyos túlzásai, amelyek az állatok és a növények jogait az emberéhez hasonlítják. Vannak állatok, amelyeket jobban ápolnak és gondoznak, mint gyermekek millióit. A kereszténység azonban megmutatja, hogy a kozmosz van az emberért, nem az ember a kozmoszért. A szcientizmus ateista embertelenné váláshoz vezet. A keresztények azonban tudják, hogy az ember méltóságának és hivatásának legmagasabb szintű kifejeződése a személy „istenivé válása”.

A döntő kérdés ez: mi, akik újra akarjuk evangelizálni a világot, képesek vagyunk-e kiterjeszteni hitünket az Istennel való személyes kapcsolat dimenziójáig? Hisszük-e tiszta szívünkből, hogy Isten „mindent Krisztus által és érte teremtett” (Kol 1,16). A Karácsony ideális alkalom arra, hogy felkínáljuk a kereszténység közös örökségét: „Az Ige emberré lett, hogy mi „megistenülhessünk”. Ezért a Karácsony a szcientizmus világnézetének legradikálisabb antitézise. Nem a véletlen, hanem Isten végtelen szeretetének gyümölcsei vagyunk – zárta első adventi elmélkedését P. Raniero Cantalamessa, a Pápai Ház prédikátora.

(sv)