A katolikus egyház és a kommunizmus Kelet-Közép-Európában: elvi állásfoglalás, stratégia,
taktika
Stúdióbeszélgetés
Molnár Antal történésszel, a Római Magyar Akadémia igazgatójával, az április 24-én
megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos konferencia szervezőjével
Kelet-Közép-Európa
egyháztörténelmét a 20. század második felében döntően meghatározta a kommunista rendszerrel
való szembesülés. A katolikus egyház a kommunizmussal szemben kezdettől fogva a világos
elutasítás álláspontjára helyezkedett, az ideológia határozott elítélése mellett azonban
a gyakorlati életben korszakonként, országonként, vagy akár egyházon belüli csoportonként
eltérő stratégiai, taktikai elképzelésekkel találkozunk. A tanbeli szempontok mellett
ugyanis a Szentszéknek, a püspököknek és papoknak pasztorális megfontolásokat is figyelembe
kellett venniük.
A konferencia célja Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia,
Románia és Jugoszlávia példáján keresztül annak vizsgálata, vajon a katolikus egyház
milyen módokon tett kísérletet arra, hogy a térség katolikus közösségeit, és a szentségek
kiszolgáltatásához elengedhetetlen egyházi struktúráit megőrizze.
A Római Magyar
Akadémián szervezett nemzetközi konferencia többek között arra kívánja felhívni a
figyelmet, hogy az egyházi közelmúlt feltárásához és megismeréséhez elengedhetetlen
a kommunizmus mindennapi valóságához való viszonyulás szélesebb közép-európai kontextusban
való vizsgálata, és egyúttal a világegyház (Róma) szempontjainak figyelembe vétele.
A
konferencián szó lesz a közép-európai vértanúk tanúságtételéről, a jezsuita rend terveiről
a kommunista-ellenes propaganda megszervezésére vagy éppen a szentszék püspök-kinevezési
stratégiáiról Magyarországon és a Jugoszláviában folytatott vatikáni keleti politikáról.
Az előadások egy részében olyan neves egyházi és laikus személyek kommunizmussal
szembeni magatartását elemzik, mint Mindszenty József, Márton Áron, Stefan Wyszyński
vagy éppen Szekfű Gyula. Új módszertani kérdések felvetését ígérik a magyarországi
laikus hívek magatartását, illetve a csehszlovákiai papi békemozgalom 1968 utáni működését
vizsgáló előadások. A szakmai tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy megnyitásán részt
vesz Szászfalvi László egyházügyi, és Rétvári Bence parlamenti államtitkár.
A
konferencia a Római Magyar Akadémia, Magyarország Szentszéki Nagykövetsége, a Pápai
Magyar Egyházi Intézet, a Pápai Gergely Egyetem, a Római Lengyel Akadémia, valamint
a római Francia Intézet – Centre Saint Louis együttműködésével, és a Történettudomány
Pápai Tanácsa védnökségével valósul meg.