„A Milvius-hídi csata. Megtérés és keresztség” – véget ért a Nagy Konstantin császárról
szóló háromnapos vatikáni konferencia
A „Nagy Konstantin és Európa gyökerei” c., a Történelemtudományok Pápai Bizottsága
által szervezett nemzetközi tudományos összejövetel utolsó napját a Pápai Lateráni
Egyetemen tartották meg április 20-án. Az intézmény rektora, Enrico Dal Covolo püspök
felszólalásában kiemelte, hogy egy olyan tudományos összejövetel keretében, amely
Konstantin császárról szól, nem lehet megfeledkezni arról a helyről, ahol most a mindenkori
pápa egyeteme, vagyis a Lateráni Egyetem található. A lateráni városrész ugyanis régészeti
szempontból nagyon sokat mesél az akkori időkről, vagyis a Krisztus utáni IV. századról.
A „Laterán” elnevezés minden bizonnyal az egykor itt élő gazdag, ókori család
nevéből származik (Plauzi Laterani). Emellett ebben a térségben állomásoztak Maxentius
csapatai is, akik nagy szerepet játszottak a Konstantin elleni Milvius-hídi csatában
– magyarázta Dal Covolo püspök. A császár a csata utáni győzelmét követően, 312-ben
parancsba adta a Laterán területén lévő kaszárnyák lerombolását, majd egy keresztény
bazilika és a hozzá tartozó keresztelőkápolna megépítését rendelte el. A templomot
és a keresztelőkápolnát I. Szilveszter pápa szentelte fel 324-ben – ismertette a Pápai
Lateráni Egyetem rektora.
A háromnapos vatikáni konferencia P. Bernard Ardura
O.Praem, a Történelemtudományok Pápai Bizottsága elnökének mérlegével zárult pénteken
délután, majd este vetítésre került a „Nagy Konstantin” c. film, amelyet a Redemptor
Hominis Pápai Lelkipásztori Intézet igazgatója mutatott be.