közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:
Vatikáni Rádió

Honlap / Egyház

„Magyarország és a Római Szentszék” – Stúdióbeszélgetés Tusor Péterrel


RealAudioMP3 Tanulmánykötet a 60. születésnapját ünneplő Erdő Péter bíboros, magyar prímás esztergom-budapesti érsek tiszteletére

Tusor Péter a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének docense nyaranta rendszeresen felkeresi szerkesztőségünket, mivel immár 16 éve a Vatikáni Levéltárban végez kutatásokat, ahogy ezt a vatikáni-magyar történeti könyvsorozat – Collectanea Vaticana Hungariae – is bizonyítja. Most jelent meg Tusor Péter szerkesztésében a sorozat legújabb, nyolcadik – (a nagy formátumú kötetek sorában 11.) - kötete, amelynek címe: „Magyarország és a Római Szentszék” (Források és távlatok) - Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére.

A belső kezdőlapon latinul ez áll Erdő Péter bíboros címere felett: „Em.mo ac Rev.mo Domino Petro Cardinali Erdő – Primati Hungariae, Archiepiscopo Strigonio-Budapestinensi – sexagenario cordicitus dicatum”.

Tusor Péter docens, egyháztörténész a közelmúltban megnyerte a MTA öt évre szóló százmilliós nagyságrendű pályázatát. Ennek köszönhetően a BTK-n működő MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport az Erdő Péter bíboros által 1999-ben alapított egyetemi Egyháztörténeti Kutatócsoporttal szorosan együtt fog működni – olvassuk a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK honlapján.

A kötet szerkesztője az interjúban rámutat a kiadvány céljára: körképet nyújt a vatikáni magyar kutatások jelenlegi állásáról, irányairól.

A tanulmánykötetben jelentős helyet foglal el a XX. század. Ebből a részből a Mindszenty bíboros születésének 120. évfordulójára emlékező jubileumi évben kiemeljük azt a tanulmányt, amelyet Balogh Margit írt „A szentszéki- magyar kapcsolatok a koalíció évében” címmel.

Ebben többek között ezt olvashatjuk: az egykori szovjet iratok arról árulkodnak, hogy Moszkvában nemcsak a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, de a magyar kommunisták konkordátumra irányuló útkereséseit is ellenezték. Rákosi Mátyás a cikk szerint kénytelen volt kínos magyarázkodással bejelenteni 1948. október 23-án az akkori szovjet nagykövetnek, hogy soha nem gondolta komolyan a Vatikánnal folytatandó tárgyalásokat, csupán taktikai megfontolásból űzött játékot a katolikus főpapokkal, hogy rávegye őket: mondjanak le bizonyos jogaikról. Tusor Péter rámutat: most már tudományosan is végérvényesen bizonyított a tény, hogy Rákosiék szét kívánták zúzni az egyházat.

A rendkívül érdekes tanulmánykötet nem pusztán szakemberekhez szól, hanem élvezetes olvasmányt nyújt mindenki számára, akit érdekelnek történelmünk, egyháztörténelmünk eddig ismeretlen fejezetei.

(vm)