A Szentszék 179 állammal tart fenn diplomáciai kapcsolatokat
Ezekhez az országokhoz kapcsolódik még az Európai Unió, a Máltai Szuverén Lovagrend,
valamint a Palesztin Felszabadítási Szervezet Irodája. Továbbá számos nemzetközi szervezetben
jelen van, mint pl. az ENSZ-ben megfigyelőként.
2012-ben a Szentszék több
egyezményt írt alá különböző államokkal. Május 8-án Alsó-Szászország német tartománnyal
a katolikus iskolák helyzetére vonatkozóan. Június 8-án Vilniuszban a Szentszék a
Litván Köztársasággal kötött megállapodást, amelynek értelmében kölcsönösen elismerik
a felsőfokú diplomákat. A Szentszék továbbá október 13-án egyezményt írt alá, amely
szabályozza a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolatokat. A Szentszék és a
Mozambiki Köztársaság ratifikálta az egyezményt, amelyben lefektették a két fél közötti
viszony jogi alapelveit. Június 21-én a Vatikánban sor került a Szentszék és Montenegró
közötti alapegyezmény ratifikációs dokumentumainak kicserélésére.
A vatikáni
diplomácia elsősorban a béke szolgálatában áll. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott rádiónknak
Agostino Giovagnoli, a milánói Katolikus Egyetem történésze. A 179 állam magas szám,
amely arra utal, hogy a világ legkisebb állama, a Vatikán jelentős erkölcsi presztízzsel
rendelkezik. Ez egy hosszú történelem eredménye, amely a modern korban kezdődött,
amikor a pápa alakját egyre többször „közös atyánk”-ként határozták meg, mivel minden
nép sorsa érdekli. Erre a közös atyára alapul a szentszéki diplomácia fejlődése, amely
a kezdetektől fogva a béke diplomáciája. A pápa fellépett az államok közötti küzdelmek
esetén a béke elősegítése érdekében. Ez a szerep paradox módon kiszélesedett a pápa
hatalmának elvesztésével, amely megnövelte erkölcsi presztízsét. Egyedülálló diplomáciáról
van szó, mert nem egy állam politikai és gazdasági érdekei védelmében működik, hanem
az egész világ érdekében. Ez adja eredetiségét – állapította meg az olasz történész.
Természetesen a szentszéki diplomáciai képviseletek egyben támogatást jelentenek
a katolikus egyház helyi valóságának az egyes országokban. Funkciója széleskörű, kiterjed
az egészségügyre, a szociális kezdeményezésekre és a békére. Ez összhangban van a
katolikus egyház egyetemességével és a pápák tanításával. Gyakran a Szentszék az „emberi
család” iránti elkötelezettségéből kiindulva jár el. Ezt érzékelik a különböző országok,
ezért nagyra értékelik a szentszéki diplomáciát.
A Szentszék megfigyelői státusza
a nemzetközi szervezetekben nagy előnyt jelent, bár kezdetben korlátozó jellegűnek
tűnt. Lehetővé teszi ugyanis a Szentszéknek, hogy fontos kérdések terén beavatkozzon
anélkül, hogy olyan felelősséget kelljen vállalnia, mint pl. az ENSZ esetében egy
esetleges katonai beavatkozás. Ez még inkább kiemeli ennek a diplomáciának a békére
irányuló szerepét – mutatott rá az olasz történész.
A 179 országnak, amellyel
a Szentszék diplomáciai kapcsolatot tart fenn, nem tagja a Kínai Népköztársaság. XVI.
Benedek karácsonyi Urbi et Orbi üzenetében közvetlenül az új kínai vezetéshez fordult.
Ilyenre eddig még nem volt példa. A pápák általában a kínai katolikusokhoz vagy a
kínai néphez fordultak.
Néhány hónapja Filoni bíboros cikket közölt a Szentszék
és a kínai kormány közötti közvetlen kapcsolatok lehetőségéről. A cél a kölcsönös
tisztelet és együttműködés jegyében működő közvetlen kapcsolatok kialakítása – zárta
interjúját Agostino Giovagnoli, a milánói Katolikus Egyetem történésze.