közösségi hálók:

RSS:

Vatikáni Rádió

A pápa és az egyház hangja párbeszédben a világgal

nyelv:
Vatikáni Rádió

Honlap / Kultúra és társadalom

Magyar vonatkozású tárlat a 35. Rimini Meetingen – Varga János atya helyszíni tudósítása


RealAudioMP3 A 35. Rimini Meeting csütörtöki napja is bővelkedett érdekességekben. „Az igazság egy találkozás” címmel jelentek meg Ferenc pápa hétköznap reggel a Szent Márta Házban elmondott szentbeszédei. Ez volt a címe annak a találkozónak is, amelyen Antonio Spadaro jezsuita, a Civiltà Cattolica folyóirat főszerkesztője, aki elsőként készíthetett exkluzív interjút a Szentatyával élményeiről beszélt, és egyúttal bemutatta a résztvevőknek egészen közelről a Pápát.

Az első riport elkészítésének kulisszatitkaiba adott betekintést az olasz jezsuita: „A három együtt töltött délután nem újságírói munka volt, hanem spirituális élmény, emberi és lelki… Nem válaszokat ad, hanem válaszol neked…és tudatában van minden találkozás egyediségének. Egyébként úgy éreztem magam mellette, mint aki egy működő vulkánra ült. Amikor ezt mondtam neki, elmosolyodott” – idézte fel emlékeit a jezsuita atya. „A Szentatya gondolatai mindig nyitottak a valóságra"– folytatta. Nála a valóság mindig felülmúlja az elveket, az elképzeléseket. A pap-újságíró elmondta, hogy a Pápa hangsúlyozta: a valóság nem statikus, ezért a lelkiéletünk sem lehet az, csakis dinamikus. A tapasztalat nem egy kész tény, hanem olyan, mint a tenger. Nem érted, nem tudod felfogni, de látod a végtelen dinamikáját, és a mélyére mehetsz. A valóság mindig mozog. Nem tudod megállítani. Neked kell megmozdulnod. A perifériára kell menni, mert a periféria a valóság. És az megváltoztat téged. Keresni kell Istent mindenben, mindenütt. A keresztény identitás sem egy koncepció Ferenc pápa számára.

Sokak szerint a keresztény identitás valami állandó – »ilyen kell, hogy legyél!«. A keresztény identitás egy dinamikus tapasztalat. A Szentatya óv saját gondolataink bálványimádásától és a lelkesedésből származó fanatizmustól is. Spadaro atya hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa három dolgot tart kiemelten fontosnak: egyedül Istent imádni, szeretni egymást, mások szolgálatára lenni, és megmutatni a példánkon keresztül nemcsak azt, hogy miben hiszünk, hanem azt is, hogy miben remélünk és ki az, akinek helye van a bizalmunkban. Az identitásunk nem avval azonos, amik vagyunk, hanem amit remélünk. A jövőnket illetően a mi identitásunk csak a Jézus iránti vonzerőt foglalhat magában, és nem állhat a prozelitizmus ideologikus dinamikájában. Jézusban remélek. Mert Ő vonz. Az vagyok, amit remélek. Azt mondani a Misztériumnak: Te – azt jelenti, hogy az igazság egy találkozás. Az abból fakadó csodálat hozza létre a kötődést, a kötődést, ami vonz, ami meghatároz téged. Nagy a hasonlóság Ferenc pápa és Don Giussani megfogalmazásában – amint Don Spadaro sodró lendületű beszámolójában többször felhívta erre a figyelmet.

A „Fiatalok, képzés, munka” című beszélgetésben Giuliano Poletti munka- és szociálpolitikai miniszter is részt vett, amelyen a foglalkoztatási kérdésekről esett szó.

„A lét végső határán – a nihilizmus korában” címmel filozófusok beszélgettek. Emmausz felé haladva – a világ minden útján Javier Echevarría Rodríguez püspök, az Opus Dei prelátusa. Elmondta: „Istennek fontosak vagyunk, mint az emmauszi tanítványok. Az egyház mindig találkozni akar az emberekkel, de ehhez ki kell, hogy lépjünk önmagunkból. Ha megéljük a szeretetet, az élet teljes.” Padre Javier arról is beszélt, hogy közösségük már kezdetben az egzisztenciális perifériák felé vette útját: „a szenvedő ember, a szegények és a betegek, de az értelmiségiek és egyetemisták felé is fordult.”

„Közélet – igazságosság és ingyenesség” – ebben a témában Javier Prades López a madridi San Dámaso Egyetem rektora és Luciano Violante, az olasz parlament nyugalmazott alsóházi elnöke beszélgettek. Az ingyenesség az igazi igazságosság kulcsa. Violante utalt Jézus szavaira: „Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!” (Mt 10,8). De itt tulajdonképpen nem is arról van szó egyszerűen, hogy pénz, fizetség nélkül, hanem hogy ajándékként, érdemeink nélkül, Isten jóvoltából: milyen árat is tudnánk adni érte?” „Nem létezik az embernek egyetlen cselekedete sem, amelyet ne előzne meg Isten szabad kezdeményezése – hangsúlyozta López professzor. Csak az Istennel való – alapvetően ingyenes, ajándék – kapcsolatban nyer végső értelmet az életünk.”

A programok mellett a Meeting jelentős részét képezik a kiállítások. Idén 7 nagy kiállítás tekinthető meg és több kisebb. A nagyok: Szépséget létrehozni. Új kezdetek a világ perifériáin, a világ végső határáig menő új kezdeményezésekről, Explorers – felfedezők – az űrkutatásról, Az idő mélységéből: az antik Szíria kommunikációjának és közösségének eredeténél, „Egy testben élő ember története”. Charles Péguy halálának 100. évfordulójára , „Történetek keletről – A kereszténység az új évezred kihívása előtt – a Közel-keleti keresztények szenvedéseiről, Tolsztoj - „A kiáltás és a válaszok” A Russia Christiana kiállítása, Vidámság Társasága – A Don Bosco féle oratóriumról: „Ez az én házam!” címmel, „A kereszténység végső határairól – Etiópia Istenhez emeli kezét – Egy évezredes hagyomány képei”.

A kisebb kiállítások: „Egyiptom, amikor az értékek életre kelnek” (SWAP), „A türelemtől a reményig – Majdan tér”, „San Giuseppe Freinademetz egy kínai misszionárius Val Badia-ból”, „Kis világ, még kisebb dolog” – Egzisztenciális perifériák Giovannino Guareschi-nél és Enzo Jannacci-nál, „Dráma ragyogásba burkolva” – Férfiak és nők munka közben Jean Francois Millet festményein, „Hidat készítettem nektek” címmel arról, hogy a szeretet az egyetlen kincs, ami megosztva gyarapszik. Egy hazai vonatkozású tárlat is szerepel a Meetingen: „Magyarország és Itália: közös történelmünk tanúi”. „Látható tanúi vannak az évezredes kapcsolatoknak, de nem csak a múltra igaz ez, hanem a jelenben is így van intézmények közötti együttműködések és személyek közötti barátságok formájában" – olvasható az informatív, és gazdag kamara-kiállítás bevezetőjében.

A kiállítás – amelyet a magyar Külügyminisztérium készíttetett és Érszegi Márk Aurél kabinetfőnök-helyettes szerkesztett – a goriziai Centro Studium közreműködésével került a Meetingre. Legutóbb 2010-ben volt hasonlóra példa, amikor a Magyarországi Szent István király – a nemzet alapítója és apostola tárlat a Meeting egyik fő kiállításaként szerepelt. A Centro Studium októberben több magyar vonatkozású kezdeményezést is szervez, ezek egyike a most itt látható kiállítás goriziai bemutatása. A másik egy konferencia, a harmadik egy kulturális tanulmányút Budapesten.

Itt érdemes utalni rá: A 2005-ös Meeting egyik, a velencei Szent Márk-székesegyház mozaikjairól szóló kiállításának magyar nyelvű változata – amelyet Domokos György professzor és pázmányos diákjai készítettek – 2014. szeptember 22. és október 22. között Budapesten (PPKE-Sophianum), október 25. és november 25. között Pécsett (Egyházmegyei Múzeum) tekinthető majd meg."

Az 5. nap estéjén színházi előadás keretében a Máté, Isten könyvelője – Az ember, aki nem számolt avval, hogy ő írja meg az első Evangéliumot” címmel egyszemélyes színpadi művet mutatták be. Az apostol elmesélése alapján titkos nézői leszünk a fellelkesült eseményeknek, amelyek magával ragadták Jézust és a Tizenkettőt.